|
| (Fotó: 123rf.com) |
A korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része a hazai vállalatvezetők szerint, azonban a visszaéléseket saját üzleti környezetükben nem tapasztalják – derül ki az EY és az MKIK GVI vállalati visszaéléseket elemző magyarországi kutatásából.
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) vezetőinek alig harmada gondolja úgy, hogy cégénél szükség van a visszaélések kezelésére, többségük nem is azonosított még visszaélést az általa vezetett szervezeten belül. A kkv-k kevesebb, mint ötöde érzi szükségesnek az etikai vétségek megelőzését saját cégénél, etikai kódexszel pedig csupán tizedük rendelkezik. A nemzetközi adatokhoz hasonlóan, illetve a korábbi éveknek megfelelően a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak, a korrupciót csak kevesebb, mint ötödük jelölte meg ilyenként.
Nagyobb a veszély a kkv-szektorban
A hazai kkv-k percepciójával szemben az ACFE nemzetközi felmérése alapján éppen ezek a kisebb cégek estek áldozatul a legnagyobb arányban visszaéléseknek, árbevételükhöz viszonyítva ők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket. A kkv-k ráadásul a nagyvállalatoktól eltérő visszaélési kockázatokkal szembesülnek, lopás, sikkasztás, hamisítás, illetve a bérszámfejtéshez kapcsolódó visszaélések több mint kétszer sűrűbben fordulnak elő e körben, mint a nagyobb cégeknél.
„Az etikai kódex sem mindenható, azonban megfelelő ellenőrzési mechanizmusokkal kiegészítve megkerülhetetlen eszközt jelent a visszaélések elleni harcban. Érték- és szabálygyűjteményként egy ilyen kódex támogatja a helyes döntések meghozatalát és a megfelelő magatartásformák kialakítását. Sok vállalatvezető abban a hitben él, hogy cégét egyáltalán nem érinti a korrupció és az etikai vétség, így nagyon kevesen vállalnának plusz kiadást ezek megelőzésére. Az eredmények szerint utóbbi megállapítás akkor is igaz, ha igazolhatóan alacsony pótlólagos költséggel járnának az intézkedések” - mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.
Kevesebben fektetnek le etikai szabályokat
A magyar cégek jellemzően kevesebb energiát és figyelmet fordítanak megelőzésre és a kockázatok átfogó kezelésére, mint nemzetközi társaik. A hazai cégek körében ráadásul némileg nőtt is az etikai kódexszel nem rendelkezők aránya, a válaszadók teljes körében 66-ról 70 százalékra. Az ilyen dokumentumot használó magyarországi vállalkozások aránya jelentősen elmarad a nemzetközi átlagtól, az ACFE felmérése szerint a cégek több mint háromnegyedének volt etikai kódexe.
A nemzetközi példáknál jóval kevesebben alkalmaznak „etikai forródrótot”, etikai vagy anti-korrupciós oktatást, illetve csupán a hazai vállalatok ötödénél működik etikai visszaélések kezeléséért felelős szerv vagy személy.
Amitől a leginkább félnek a cégek
Az itthon működő cégek alig több mint tizede (13 százaléka) fordít figyelmet arra, hogy azonosítsa és ellenőrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és kulcspozíciókat, tavaly még közel negyedük nyilatkozott pozitívan ilyen irányú rendszereiről. Az összeférhetetlenséget, a munkatársak más cégekben birtokolt érdekeltségeit is jóval kevesebben figyelik a hazai cégek közül. A vállalati első emberek közel harmada szerint azért nem szükséges ilyen ellenőrzés, mert vélekedésük szerint kollégáiknak nincsenek ilyen érdekeltségei. A megkérdezettek kétharmada beszerzési szabályzattal sem rendelkezik.
Információbiztonsági szempontból a vállalatvezetők jobban félnek a munkavállalók általi adatszivárogtatástól, mint külső behatolástól. A válaszadók a tavalyinál is nagyobb mértékben (36 százalékról 39-re emelkedő részarányban) legnagyobb kockázatként a cég által tárolt adatok munkatársak általi kiszivárogtatását és harmadik félnek való átadását azonosították. A tavalyi eredményekhez képest közel kétszer annyian tartanak a külső behatolók okozta adatlopásoktól, viszont kevesebben a kilépő dolgozók által okozott károktól.
Eszközök, amelyek segíthetnek
A nemzetközi felmérés alapján számos olyan visszaélés-megelőzési kontroll áll rendelkezésre, amelynek bevezetése nagyobb befektetéssel jár, de számos olyan módszer is létezik, amely alacsony költséggel, hatékonyan előzheti meg a visszaéléseket. Utóbbiak közé tartozik az etikai kódex, a visszaélés-ellenes szabályok alkalmazása, a tréning, a visszaélés-ellenes oktatás, illetve a hatékony ellenőrzési program kialakítása.
”Miközben a hazai vállalkozások nagy része a felmérés szerint nincs tudatában annak, hogy milyen komoly károkat okozhatnak nekik a visszaélések, néhány egyszerű eszköz konzekvens alkalmazásával jellemzően mindenhol elérhető a nagyobb biztonság, és kézzel foghatóvá válik a megtakarítás” – mondta Fábián Lívia, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások szenior menedzsere.
Több mint 200 bankvezető véleményét gyűjtötték össze. 
