A rövid futamidejű, intézményi befektetőknek szóló állampapírok, a diszkont kincstárjegyek előfordultak nemrég negatív hozammal is, ami korábban teljesen elképzelhetetlen volt. A három hónapos kincstárjegyek referenciahozama jelenleg 0,08 százalék, ami nem sokban különbözik a nullától. Főleg, hogy ez az állampapír-árjegyzők (elsődleges forgalmazók) vételi és eladási hozamainak átlaga, valójában a kincstárjegyeket ma –0,02 százalékos hozammal kínálták és +0,18 százalékos hozammal vásárolták volna meg.
Ma az MNB nem nyúlt a kamatokhoz, igaz, ezt a piacon nem is várták különösebben. Az egy napos betéti kamata is maradt –0,05 százalék, valószínűleg ez fogja a padlót jelenteni mostanában a rövid futamidejű állampapírok hozamának. Ennél alacsonyabb hozam mellett a bankoknak ugyanis már nem éri meg állampapírt vásárolni, inkább akkor a jegybankban helyezik el a pénzüket, éves szinten –0,05 százalékos veszteség mellett. (Az alapkamat egyébként 0,9 százalék maradt, de ennek a jelentősége manapság kisebb.)
Az MNB indoklásában túlságosan új momentumot sem lehetett felfedezni, az alighanem legfontosabb kulcsmondat „A Monetáris Tanács figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását és a piaci fejleményeket. Amennyiben az infláció tartósan elmarad az inflációs céltól, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával”.
A forint egyébként kissé gyengült a döntés és az indoklás közzététele után, jelenleg 60 fillérrel feljebb, 312 forinton áll az euró. Brókercégek az MNB-től azt várják, hogy júniusban újra csökkenti majd a három hónapos betét maximális mennyiségét.
A legutóbbi, márciusi kamatdöntő ülésen a jegybank meglepetésre tovább csökkentette a három hónapos betéti eszköz maximális állományát 750 milliárd forintról 500 milliárd forintra, attól kezdve gyengébb lett a forint, azóta 310 felett tartózkodik az euró. Az Equilor Befektetési szerint június végén újabb 50-100 milliárd forintos limitcsökkentésről fog határozni a jegybank a harmadik negyedévre vonatkozóan.
Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed-et 1987-2006 között irányító Alan Greenspan száz évig élt. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
