A válság idején a teljes külső adósság 140 százaléka volt a GDP-nek, ami Izland után a második legnagyobb volt - emlékeztetett Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ új vezérigazgatója hozzátéve, hogy az IMF már addig is arra figyelmeztetett, hogy a bruttó adósság akkor is kockázatot jelent, ha van vagyona az adott országnak, hiszen a lejáró adósság megújítása ilyen helyzetben rendkívül megnehezül. Magyarország esetében pedig erről sem volt szó.
Az adatok azt mutatják, hogy a bruttó devizaadósság 90 milliárd euróról 60 milliárd körüli értékre csökent. A nettó devizadósság ennél is jelentősebb mértékben, a 2010-es 39 milliárd euróról 14 milliárdra csökkent.
Míg 2010-ben 6,5 milliárd tartozást mutatott a deviza-pozícíó, addig most nettó értékben 3,6 milliárdos követelése van az államnak és a jegybanknak Ennek oka, hogy az uniós támogatások euróban érkeznek be a devizatartalékba, miközben az adósság-törlesztés miatt csökken a külső követelés.
Tavaly 760 milliárd értékű nettó kibocsátás történt, ezen belül a devizatartozás 766 milliárd forinttal csökkent - ezt az adósságot lényegében a lakosság állampapír-vásárlásaiból (723 milliárd forint) sikerült finanszírozni.
2015-ben 1,8 milliárd euróval csökken a devizaadósság
Idén 2,3 milliárd eurónyi lejárat van idén, ehhez ugyanakkor csak 500 millió eurónyi kibocsátás társul majd Barcza György szerint. Ez ugyanakkor nem biztos, hogy pusztán letelepedési államkötvény-értékesítésből sikerül beszedni (bár tavaly ehhez hasonló értékű volt a bővülés), ezért az ÁKK a Prémium Euró Magyar Államkötvény kibocsátás növekedésével is számol. Ezzel az állam devizaadóssága 1,8 milliárd euróval csökkenhet.
Barcza azt mondta, idén nem tervez az ÁKK külföldön devizakötvény-kibocsátást. A korábban publikált kibocsátási tervhez kapcsolatban nincs változás - mondta Barcza György. Új piacokon való megjelenést ugyanakkor vizsgál az ÁKK, de a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy-egy új piacon történik majd devizakötvény-kibocsátás, az jellemzően nem nagy összegű, hiszen ilyen esetekben pilot-kibocsátásokról van szó. Piaconként eltérő, hogy melyik "egzotikus" piacon érdemes kibocsátani - mondta Barcza, utalva arra, hogy például Törökország a rövid lejáratú papírok esetében likvid. A görög vagy épp az argentin kibocsátási tervek, a hibrid papírok kibocsátásával kapcsolatosan szintén az egzotikus megoldások köré tatoznak, Magyarország helyzete azonban számottevően jobb, mintsem ilyen ötletekben kellene gondolkodni, ráadásul a jelenlegi hozamkörnyezetben a "rendes" kibocsátásokkal is biztonságosan tudja finanszírozni magát az ország.
A korábbi kibocsátások olcsóbbra cserélése nettó értelemben nem jelent kibocsátást - a forint piacon ez a visszavásárlási technika jól működik. Azon érdemes elgondolkodni, hogy ezt a devizapiacon is megpróbálják, de a forintpiaci tapasztalat azt mutatja, hogy ennek elfogadása a piac részéről nem túl gyors.
A letelepedési államkötvény biztonságos, olcsó finanszírozásnak számít az ÁKK oldaláról, a kötvény kamata feletti költségeket nem a Központ fizeti. A publikált diszkont mértékét 5 évre kell szétosztani - figyelmeztetett Barcza György. Az ÁKK-nak nincs küszöbértéke azzal kapcsolatban, hogy mennyi letelepedési kötvény vásárlását engedi meg.
Keresett a magyar állampapír külföldön
Külföldön nem igazán csökken a kereslet a magyar állampapírok iránt a hozamgörbe ellaposodása ellenére sem. Miután a világban és főleg Európában továbbra is a kamatcsökkenés van napirenden, ezért ilyen oldalról nem fenyeget kockázat. Amerikában a hozamszint emelkedése veszély lehet, ám a Fed szemmel láthatóan óvatos és inkább kivár. A magyar kockázatot az orosz-ukrán konfliktus emelheti, ám eddig úgy tűnik, hogy ezt a kockázatot a befektetők egyelőre elkülönítik.
A kamatszintekkel kapcsolatban az ÁKK új vezére elmondta: 2012-ben kevesen hitték volna, hogy a 3 hónapos hozam a jegybanki alapkamat alá megy. Hazánkban a kamatteher a GDP 4 százalékára rúgott (Németországban fele volt), ezért fontos, hogy minél olcsóbban lehessen finanszírozni az adósságot. Ugyancsak ezen okokból kedvező, hogy a magyar államkötvények hozama is számottevően csökkent - az 5 éves eurókötvény-hozam 2 százalék alatt van. A német hasonló államkötvények hozamszintjével való összehasonlításban a kamatfelár 200 bázispont alá csökkent, ami azt mutatja, hogy a befektetők magasabbra értékelik hazánkat, mint például a hitelminősítők. A piac tipikusan olyan, amilyen felminősítés előtt szokott lenni.
Előtérben a lakosság
Az ÁKK továbbra is hangsúlyt fektet a lakossági értékesítésre, a gazdasági helyzet normalizálódásával ugyanis a lakosság pénzügyi vagyona és finanszírozási képesség bővül. Barcza szerint a bankok 100 százalék körüli hitel/betét mutatóval bírnak, a komolyabb vállalati forrást az MNB nhp-programja adja, a lakossági hitelezés ugyanakkor még nem indult be, ezért a bankrendszernek nincs komoly szüksége új forint forrásra. Ez alacsony betétkamatokkal jár, ami lehetőséget ad az ÁKK-nak, hogy továbbra is hangsúlyos szereplő legyen a piacon, ráadásul - mondta Barcza György - a bankok is egyre hangsúlyosabb értékesítői a lakossági állampapíroknak.
A vezérigazgató 2-3 százalékos reálkamat fenntartható mérték, ám az alacsony infláció és kamatszint ma még furcsa az embereknek, ezért az emberekben tudatosítani kell, hogy a nominális kamat alacsony. Fontos, hogy széles körű kínálatot biztosítsanak az ügyfeleknek: ezért jó, hogy az ÁKK korábban az inflációhoz vagy épp a pénzpiaci kamatokhoz igazodó termékkel is jelen van a piacon.
Növelni a futamidőt
A hosszú távú megtakarításokat még népszerűsíteni kell a lakosság körében - mondta ugyanakkor a vezérigazgató utalva arra, hogy a lakosság még mindig inkább a rövid távú megtakarításokra helyezi a hangsúlyt. A Privátbankár.hu kérdésre válaszolva Barcza György azt mondta, gondolkodnak a lakossági termékkör bővítésén, a hosszú távú papírok kínálatának bővítésén. Az ügyfelek zöme ugyan rövid távú papírokat vesz, de a megújítási arány igen magas, ráadásul a lakosságnál lévő állampapírok átlagos futamideje 1,3 évről 1,7 évre növekedett. Arról, hogy intézményi befektetőkön keresztül olcsóbban jusson el az ÁKK lakossági forráshoz - például biztosítókon keresztül, akik pl. az állami támogatásért cserébe kötelező állampapír-hányadot lennének kötelesek tartani - érdemes elgondolkodni, de itt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, mint jogszabály-előkészítőnek kellene címezni a kérdést - mondta az ÁKK vezérigazgatója.
Mit szólnak a boltosok az MI-hez? 
