MTI Fotó: Marjai János

Jelentős volt belföldön a forintállampapírok iránti kereslet a nagybani és a lakossági piacon is; a nettó lakossági értékesítés ezermilliárd forint felett volt, így már mostanra meghaladta az éves célt - nyilatkozta Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Világgazdaságnak.

A lap hétfői számában megjelent interjúban azt is hangsúlyozta, hogy a nagybani piacon is jobban alakult az értékesítés az éves terv időarányos részénél, ezért jelentős tartalék van.

Tavaly év vége óta a saját devizával rendelkező országok közül a csehek után a második legalacsonyabb állampapírhozamok Magyarországon vannak. Ennek eredményeképpen olcsón finanszírozható az állam, és a GDP-arányos kamatkiadások 3 százalék alá süllyedtek, ami 1,5 százalékpontos javulás 2009–2010-hez képest. Ez nettó 400-450 milliárd forintos megtakarítás az államkasszának, az adófizetőknek - fejtette ki.

Kik nyernek valójában a lakossági állampapírok magas kamatán?

A lakossági állampapírprogram kapcsán sokan felvetik, hogy drága, a hozamszint jutalékkal együtt jóval magasabb, mint a nagybanin. Barcza György elmondta: tudatosan határozott meg olyan szintet az adósságkezelő, amely vonzó a lakosság számára, de a költségvetést sem terheli meg.  Míg a nagybani piacon a 3 hónapos dkj-k hozama 3-4 bázisponton mozog, volt negatív is, ehhez képest a féléves 1,5 százalékos lakossági papíré magasabb - a különbség tehát valóban jelentős, ám Barcza szerint mostanra már csökken.

Leszögezte, nincsenek rejtett tulajdonosok, a lakosságnál lévő állampapírok állományáról, az egyes típusokról havonta közölnek adatot. "A rejtett tulajdonosok egy hangzatos cím, de teljes mértékben félrevezető" - fejtette ki.

Barcza ugyanis egy minapi Portfolio-cikkre reagált: a lap azt fejtegette, 1700 milliárd forinttal kevesebb értékű lakossági állampapír van a háztartások tulajdonában, mint amennyit az ÁKK számon tart. Ha ebből a nonprofit intézményeket és az önkormányzatokat levonjuk, még mindig van 1000 milliárd forint értékű különbözet - a Portfolio cikke szerint ez a bankoknál lehet; úgy becslik, az állam 2014 és 2016 között több mint 37 milliárdot spórolhatott volna, ha lakossági állampapírok helyett az érintett nem lakossági befektetők DKJ-t vettek volna.

Elmondta azt is, a lakossági program elindításakor pontosan meghatározták, hogy kik vásárolhattak, akkor még ebbe a köre beletartoztak a befektetési alapok is, amelyek később kikerültek a körből, de az állományban még jelen vannak, amíg le nem járnak a papírjaik. Jelenleg a lakosság mellett vehetnek önkormányzatok, egyházak, nonprofit intézmények, de birtokolhatnak bankok is, mert az államtól közvetlenül nem, de az ügyfelektől árjegyzési kötelezettségük – tehát ez kötelességük – keretében vásárolhatnak.

A hatezermilliárd forint 20-30 százaléka nem magánszemélynél van, ennek egy része a befektetési alapok öröksége. De belföldi szereplőknél van, tehát hozzájárultak ahhoz, hogy a túlzott külföldi tulajdon megszűnjön - mondta Barcza György. Megjegyezte egyben, ha úgy ítélik meg, hogy szükséges, változtatnak a vásárlók körén; jelenleg vizsgálják is ezt a kérdést.

Nem az MNB-alapítványoknál parkolnak az állampapírok?

Arra a kérdésre, hogy a nonprofit intézmények közül kiemelkednek-e az MNB alapítványai, azt mondta: az ÁKK-nak nincsenek olyan adatai, amelyek alátámasztanák ezt a felvetést. A nonprofit intézmények és az alapítványok vehetnek állampapírt. Az elmúlt időszakban már más befektetési formák felé fordultak az MNB-alapítványok, leépítve állampapír-állományukat. Így semmiképpen nem mondható, hogy kiemelkednének az MNB alapítványok.

Ahogy arról a Privátbankár.hu-n is beszámoltunk, a Pallas Athéné Alapítványok az Európai Központi Bank észrevételeire tekintettel kezdték meg leépíteni állampapír-portfóliójukat 2016-ban.