Ez is jól jelzi, milyen nehéz helyzetben van jelenleg Madrid. A spanyol lapok már január óta arról cikkeznek, hogy el kell kerülni a görög forgatókönyvet, meg kell oldani a munkaerőpiaci problémákat és bizony kemény megszorításokat kell végrehajtani.
|
| Papademosz, a görög-, Rajoy a spanyol kormányfő és Sarkozy francia elnök a márciusi EU-csúcson |
A héten újra 5,8%-ra emelkedtek a 10 éves spanyol papírok hozamai, ilyen magas szintet utoljára novemberben láthattak a befektetők. Az államcsőd kockázatát jelző CDS-felár pedig 400 pont felé került a héten - ami azt mutatja, hogy hiába az elmúlt hetek optimizmusa, az európai adósságválság még nem ért véget, sőt.
Az olasz 10 éves kötvények hozama közben szintén emelkedett, 5,45%-ra, az olasz CDS-árazás pedig 375 pontig emelkedett. Spanyolország tehát nincs egyedül, az állampapírpiaci feszültség mögött nemcsak a befektetői hangulat megváltozása áll azonban. Az EKB negyedik egymást követő hete nem vásárolt a másodlagos piacon sem spanyol, sem olasz papírokat, ez jól mutatja egyben azt is, hogy mekkora segítséget jelent az eurót használó országoknak az EKB. Ráadásul nem valószínű, hogy Mario Draghi, ez EKB első embere újra aktivizálná az EKB vásárlási programját.
A problémák gyökere
A magas munkanélküliség nem új keletű probléma Spanyolországban, régóta gond például, hogy a pályakezdők nem jutnak munkához, minden második fiatal állás nélkül van.
A munkaügyi reform mellett a Mariano Rajoy vezette konzervatív kormánynak a legnagyobb fejtörést az államháztartás okozhatja. Március közepén az Eurogroup rábólintott, hogy az eredetileg tervezett 4,4%-os hiánycélt a spanyol kormány 5,3%-ra emelje - ez is kevés lehet azonban, Madridban elemzők 5,8%-os deficitet várnak a tavalyi 8,5%-os adat után.
A Rajoy-kabinet szerint a magasabb hiánypálya azért kell, hogy végre tudják hajtani konszolidációs programjukat (hasonló engedékenységet kért a magyar kormány Brüsszeltől a kormányváltás után, de akkor nem kapott). A március közepén az európai befektetők hangulata alapvetően optimista volt, sikerült megegyezni a görög kötvénycsere programról (ez nyomos érv volt abban, hogy Madridnak is engedni kell), az európai pénzügyminiszterek egyöntetű véleménye volt, hogy Spanyolország olyan "távol" van Görögországtól, mint Mallorca Jeruzsálemtől.
Bő 40 éve nem láttak ilyen szigort a spanyolok
A megszorításokat múlt hét végén jelentették be Madridban, ezek közül sok intézkedés ismerős lehet. Befagyasztották a közalkalmazotti béreket, a hazahozott és eltitkolt pénzeket kisebb bírság mellett elnézik, a minisztériumoknak kemény költséglefaragásba kell kezdeniük, és az autonóm tartományoknak is tartaniuk kell az előírt hiányt. Emelik a társasági és a személyi jövedelemadót is - Spanyolországban 1977 óta nem volt ilyen szigorú a költségvetés.
A spanyol kötvények hozama a héten folyamatosan kúszott felfele - úgy tűnik, a piac elkezdte árazni a megszorító csomag politikai kockázatait is. Az országos sztrájkok további csapást jelenthetnek a gazdaságra, a kormány 1,5%-os GDP-csökkenést vár. Egyre több a tiltakozó akció és a tüntetés. A recessziós félelmek és a magas, 23%-os munkanélküliség kezdi elbátortalanítani a befektetőket.
Két egymást követő földrengés rázta meg Krétát szombaton. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
