A védekezés jelenleg a közösségi távolságtartás, a maszkviselés és a higiénia háromszögében zajlik – a rengeteg fertőzött és sok halott ellenre meglehetősen eredményesen. De a pandémiának ezzel a módszerrel nem lehet véget vetni, sőt az már világos, hogy a társadalom jelentős organikus átfertőződése révén kialakuló nyájimmunitás is elérhetetlen. Azaz a vírus magától nem fog leállni, elhalványulni. Egyetlen potenciálisan hatékony eszköz maradt a kezünkben a helyzet normalizálására, a vakcina. Így aztán amikor nemrégiben kiderült, hogy az új koronavírus elleni védőoltások hatékonysága 90 százalék feletti, eufória lett úrrá a gyógyszeripari részvények piacán, hiszen ilyen kiváló eredményben még a szakértők sem lehettek biztosak. (Erre az évre például hivatalos értékelések a legközönségesebb szezonális betegség, az influenza elleni oltás hatékonyságát 46 százalékra taksálják.)
Csakhogy a SARS-CoV-2-ről az elmúlt hónapokban kiderült, hogy az egyik leghatékonyabb, fennmaradása érdekében trükkök egész sorozatát bemutató és az egész szervezetet támadó kórokozó, amely nem a virulensségre, hanem a kitartásra játszik. Emiatt valószínűleg hosszú ideig velünk marad. Ez azt is jelenti, hogy nem térhetünk vissza a járvány kitörése előtti életünkhöz, hanem alkalmazkodnunk kell az új helyzethez. Ebben a folyamatos védekezés eszközeként megjelenő vakcináknak döntő szerepük lehet. Persze ma még nem ismert, hogy milyen gyakran kell új oltást kidolgozni az elhalványuló immunitás fenntartása és a kórokozó mutálódása miatt.
A vakcinafejlesztés már a COVID-19-járvány előtt is nagy és fejlődő üzleti területnek nézett ki. A Zion és a Statista piacelemző cégek 2016-os előrejelzése már arról szólt, hogy a 2014-es globális 32,2 milliárd dolláros forgalom 2020-ra 59,2 milliárd dollárra növekszik. Akkor még arra számítottak, hogy ez a forgalom olyan különféle fertőző betegségek és ágensek, mint az influenza, a sertésinfluenza, a hepatitis, a tuberkulózis, a diftéria, az ebola, valamint a meningococcus és a pneumococcus elleni oltásokból jön majd össze. A messze legnagyobb forgalmat hozó oltás a Pfizer és a Daewoong közös terméke, a Prevnar 13 volt, ami egy meningococcus elleni készítmény mintegy 5,7 milliárd dolláros bevétellel. Ez az összeg szolgáltat viszonyítási alapot a COVID-19 elleni oltás piaci potenciáljához.
Minimum tízmilliárd dolláros üzlet
A Morgan Stanley becslése – amelyet a Financial Times ismertetett – a fejlett országokban évente 10 milliárd dollárosra taksálja a COVID-19 elleni oltások piacát. A Credit Suisse elemzése szerint viszont ezt az értéket csak az Egyesült Államok piacán el fogják érni. A gyógyszergyárak mindenképpen jól jönnek ki ebből a helyzetből, mert több milliárd dollárnyi állami befektetést kaptak a vakcinafejlesztéseikhez az elmúlt hónapokban. A piac nagysága – írja az FT – egyenértékű tíz nagy sikerű gyógyszer éves bevételével, és ebből még azok a cégek is részesedni fognak a későbbiekben, mint az AstraZeneca és a Johnson & Johnson, amelyek ígéretet tettek, hogy a járvány idején nonprofit alapon elérhetővé teszik a sikeres oltóanyagot. A kormányok igyekeznek rövid távon jó üzleti lehetőséget teremteni a gyógyszercégeknek, hogy azoknak megérje létrehozni a vakcinákat, de nem hajlandók szavatolni, hogy az oltások hosszú távon mindenki számára elérhetők és megfizethetők legyenek.
Jürgen Wasem, a Duisburg-Esseni Egyetem egészségügyi menedzsment professzora már a COVID-19 elleni vakcinák fejlesztésének kezdetekor kifejtette, hogy a gyógyszerkutatást és -fejlesztést általában a piaci erők hajtják. „Ez azzal a kockázattal jár, hogy először a fejlett térségeket, azaz Nyugat-Európát, Japánt és az Egyesült Államokat látják el, mert az ottani betegek tudják a legmagasabb árakat megfizetni. De ez a probléma a világ minden gyógyszerpiacán érvényesül" – mondta el a DW német közszolgálati hírportálnak.
Az oltások fejlesztése nagyon költséges és kockázatos, és csak néhányan érnek el nagy bevételeket. A COVID-19 elleni vakcinánál is ez a helyzet. Ezért a fejlesztéseket gyakran a terhek megosztása érdekében társulások végzik. Összesen mintegy 180 különféle vakcinaprojektet indítottak a világon, de ma már látszik, hogy ennek töredéke számíthat csak globális sikerre. A legtöbbet emlegetett, legnagyobb elvárásokat keltő és az alkalmazáshoz legközelebb álló oltást az amerikai óriás, a Pfizer és egy német startup, a BioNTech konzorciuma dolgozta ki. Az év végéig azonban tucatnyi másik készítménnyel kezdik meg a klinikai vizsgálatokat Európában, Kínában és az USA-ban.
Az amerikai Moderna biotechnológiai cég – csakúgy mint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca brit gyógyszergyár – által kifejlesztett oltás is elérheti a 90 százalékos hatékonyságot, illetve küszöbön áll egy hasonló képességű kínai vakcina, valamint a Johnson & Johnson termékének a bemutatása is. A CNBC jelentése szerint egyelőre az EU 200 millió adag oltóanyagjelöltet rendelt, az Egyesült Államok 100 millió, Kanada 38 millió, az Egyesült Királyság pedig 30 millió adagot vásárolt.
Elosztási rémálom lehet
Azzal, hogy a biotech- és gyógyszercégek a vakcinákat kifejlesztették és felkészültek a gyártásra, még csak az út feléig értünk. Az oltásokat ugyanis szét kell osztani a világon, majd eljuttatni az egészségügyi szakemberekhez, akik beadhatják azokat. Ez a feladat semmivel sem kisebb vagy könnyebb, mint a termék előállítása. Az oltások egy részét ugyanis nagyon alacsony hőmérsékleten kell tartani, hogy ne romoljanak meg. A Pfizer terméke például mínusz 70 Celsius fokra hűtve indul el a gyárból, és amikor megérkezik az oltási központba, ki kell olvasztani, és öt napon belül felhasználni. Egy hónappal később aztán ugyanezt a műveletet meg kell ismételni az emlékeztető oltás beadásakor.
A Fortune magazin szerint az eufóriát, ami a Pfizer sikeres vakcinafejlesztését kísérte, most kissé lehűtötte annak a felismerése, hogy messenger RNS technológiával még soha nem készítettek ilyen vakcinát, amely arra utasítja az emberi szervezetet, hogy antitesteket termelő fehérjék állítson elő. Azaz sok a hibalehetőség, amelyről majd csak a gyakorlat során fogunk értesülni.
Bizonytalanságok között kell a semmiből kiépíteni a vakcina életben maradásához szükséges mélyhűtött gyártási, tárolási és szállítási hálózatokat. Ez hatalmas beruházásokat és koordinációt kíván, ami alapvetően a gazdag nemzetek számára és főleg a városi lakosság számára teszi lehetővé a hozzáférést. Ez a helyzet megerősítette a félelmeket, hogy a legjobb oltásokat a tehetősebb nemzetek kapják meg először. És ez annak ellenére sem változik, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával létrejött elosztási konzorcium, a Covax 18 milliárd dollárt tudott összegyűjteni, hogy a szegényebb országok számára vakcinákat vásárolhasson.
Ezért a szakértők szerint, ha sikerül kifejleszteni olyan fehérjealapú vakcinákat, amelyek hasonló hatásfokúak, mint az mRNS technológiával készültek, akkor a világ nagyobbik része számára azok lesznek a megfelelők. De még a gazdag országokban is sokkal nagyobb ellátási biztonsághoz vezetne a piaci megjelenésük.
9 billió dollárt pörget ki a vakcinaüzlet?
Bizonyos nézőpontból nem is akkora baj, hogy a vakcinák előállításához és terítéséhez nagy erőfeszítésre és összefogásra van szükség. A koronavírus elleni oltásokkal kapcsolatos szoros nemzetközi együttműködés ugyanis felgyorsíthatja a világ gazdasági fellendülését, ami 2025-re 9 billió dollárt adhat a globális jövedelemhez – mondta Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója. Azt is hangsúlyozta, hogy az oltásokat egyenletesen kell elosztani a világ minden táján a fejlődő és a gazdag országokban, hogy ezáltal növeljék az utazási, befektetési, kereskedelmi és egyéb tevékenységek iránti bizalmat. Ez pedig végül hozzájárulhat a gazdagabb és a szegényebb nemzetek közötti jövedelemrés csökkenéséhez. Az IMF Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottságának közleménye is azt hangsúlyozta, hogy a COVID-19 terápiákhoz és oltásokhoz való méltányos és megfizethető hozzáférés globálisan kulcsfontosságú lesz a világgazdaságban elhúzódó sérülések elkerüléséhez.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a november 19-i Kormányinfón bejelentette, hogy a magyar kormány addig az AstraZeneca Oxfordban fejlesztett oltóanyagából 6,5 millió darabot kötött le, ami 3 millió 270 ezer adagnak felel meg, hiszen egy embernél két oltásra van szükség az immunitás kialakításához. A Janssen Pharmaceuticalnél, a Johnson & Johnson leányvállalatánál a harmadik engedélyezési fázisban lévő vakcinából 4 millió 360 ezer adagot rezerváltak, míg a Pfizer nagy figyelmet keltő termékéből 4 millió 439 ezer adagra jelentettek be igényt. E rezervációkhoz valószínűleg újabbak társulhatnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy figyelik a Sanofi, a Moderna, a CureVac és a Novavax munkáját, és ha elérik azt a szakaszt, hogy már lehet szerződést kötni, mennyiségeket lekötni, ezt is meg fogják tenni. (Szijjártó bejelentése óta az Európai Unió a Moderna 94 százalékosan hatékony vakcinájából 80 millió adagot rendelt. Közben az is kiderült, hogy az AstraZeneca tesztelési hibát vétett, ami hatással lehet a lekötött kontingens lehívására.) Az orosz vakcina is a látómezejükben van, amelynek tesztelése a 6 hónapig tartó III. fázis felénél jár. A félidei jelentés szerint ez az oltás 92 százalékos hatékonyságú. Emellett tárgyalnak kínai gyártókkal, ahol a Synopharm jár legelőrébb a fejlesztéssel, valamint Izraellel is folyamatosan konzultálnak az ottani vakcinafejlesztés helyzetéről. A fejlesztések pillanatnyi állapotáról a Biopharmadive szakportálon lehet tájékozódni.
Először az augusztusi kötelezettségre. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
