2022. január elsejétől a 25 év alatti fiatalok teljes személyi jövedelemadó-mentesség kapnak,
jelentette be Orbán Viktor a szokásos, péntek reggeli interjújában a Kossuth Rádión. Ez nagyjából 150 milliárd forintot igényel, mondta a miniszterelnök. A családügyi miniszter jelenleg is azon dolgozik, hogy hol legyen a mentesség határa, Orbán szerint ezt érdemes az átlagbérig kiterjeszteni. A kormányfő szerint ha ez meglesz, akkor lesz teljes és kerek a válságkezelési program. Orbán arról beszélt, hogy a fiatalok adómentesítéséről "kemény csatái" vannak Varga Mihály pénzügyminiszterrel.
Az idei optimista növekedési kilátásait Orbán arra a vállalására alapozta, miszerint több munkahelyet fognak létrehozni a pandémia végével, mint amennyit a vírus elpusztított. Egyszer, 2010 után már sikerült ezt megvalósítani - most is sikerülhet, és ezen nagyon sok szakember dolgozik a miniszterelnök stábjában. Emellé megvan az ország- és népismeret, ami kulcsfontosságú ebben az esetben. A teljesítmény benne van az emberekben, dolgozni akarnak, néha még túl is vállalják magukat, de ezt a teljesítményt ki kell hozni belőlük. Ez pedig az adócsökkentésekkel, egyéb könnyítésekkel sikerülhet, ez nem fojtja le az emberek tenni akarását. Ez lesz a kulcs 2021-ben is.
"Szabadulnánk mindannyian ettől a nyomorúságtól"
- véleményezte Orbán a jelenlegi helyzetet. Ha a brüsszeli beszezrések ütemében haladunk, nyár vége, ősz, amikor annyi embert beoltottak, hogy fel lehet oldani a korlátozásokat. Ha viszont kínai vakcinákat be tudunk szerezni, és ha az emberek is elfogadják ezt, akkor olyan gyorsan tudunk oltani, hogy talán jóval a nyár előtt visszakaphatjuk a régi életünket. De ez attól függ, milyen gyorsan dolgoznak a hatóságaink és milyen gyorsan érkezik a vakcina, mondta Orbán.
A válságkezelésről
Az ipari termelés novemberben növekedett, úgy tűnik, az építőipar is kezd visszatérni, szépen teljesít, fejtegette a miniszterelnök. Orbán szerint ezt alapvetően az tette lehetővé, hogy a magyar gazdaság teljesítménye mögött munka alapú gazdaság van, az emberek dolgozni akarnak, és tisztességes bért kapni a pénzükért. A magyar vállalkozók versenyképesek a nyugatiakkal, folytatta, és miközben az emberek dolgozni akarnak, a vállalkozók egyre jobban tudják irányítani őket. A siker "harmadik lábaként" Orbán a működési környezetet azonosította - itt kitért az adócsökkentések szerepére. Ha megéri dolgozni, vállalkozni, akkor az emberek működtetik az ország gazdaságát, ezért is választották egy teljesen más gazdsaági válságkezelést, mint a nyugat-európai országok. A magyar válságkezelés logikája más, egyértelműen, direkten a munkahelyek megőrzésére és a beruházások ösztönzésére irányul, mondta. Orbán szerint fogalmazhatunk úgy is, hogy a kanyarban akarnak előzni.
Az iparűzési adó csökkentésére kitérve elmondta, nem a költségvetésbe hozták be ezt az összeget, ez a pénz Budapesten van, az embereknél, vállalkozásoknál. Igaz, ilyenkor át kell szervezni a működést, a kiadásokat. Amikor a kormány adót csökkent, akkor a kormánynak is hatékonyabban kell költekezni, alkalmazkodni kell ehhez a helyzethez, mondta. A válságkezelési módszerre visszatérve megemlítette a hitelmoratóriumot, ami 3000 milliárd forintot "fogott le a bankoknál".
Kitért még a 13. havi nyugdíj visszaépítésére - ez lelkileg is fontos, mivel 10 év kemény munka után van lehetőség ennek visszaépítésére. Kiemelte még "a valaha volt legnagyobb otthonfelújítási programot."
A Klasszis Média Lapcsoport állandó szerzője, Bod Péter Ákos a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett versenyképességi stratégiát elemzi. 
