A parlament Igazságügyi Bizottsága nyolc igen és három nem szavazattal elfogadta a választási törvények módosításáról szóló javaslatot, amely Budapest választókerületeinek csökkentését és Pest vármegye kerületszámának növelését célozza. A fővárosban a 18 eddigi kerület helyett csak 16 marad, míg Pest vármegyében 12-ről 14-re nő a választókerületek száma. Az ellenzék szerint az intézkedések tisztességtelenek, és a választási folyamat tisztaságát veszélyeztetik.
A Tagesspiegel a német dpa hírügynökség jelentésére hivatkozva emlékeztetett, hogy Budapest mandátumainak csökkentése érzékenyen érintheti az ellenzéket, amely 2022-ben 18-ból 17 kerületet megnyert. László Róbert, a Political Capital választási szakértője úgy fogalmazott: „még a népességmozgások figyelembevételével sem indokolható a fővárosi mandátumok csökkentése.” A lap azt is megjegyzi, hogy a Fidesz 2010 óta többször módosította a választási szabályokat a saját előnyére.
Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A Süddeutsche Zeitung rámutat, hogy a változások Orbán pártjának kedveznek, különösen a vidéki szavazók mozgósítására támaszkodva. „A politológusok ezt gerrymanderingnek nevezik, amely maximalizálja egy adott párt esélyeit” – írja a cikk, hozzátéve, hogy a Fidesz erősebb vidéken, míg Budapest hagyományosan az ellenzék bázisa.
A nemzetközi sajtó arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor egyre erősebb ellenféllel szembesül Magyar Péter személyében, aki a Tisza Párt vezetőjeként a közvélemény-kutatások szerint már megelőzi a Fideszt. A Süddeutsche Zeitung idézi Hermann Veronikát, az ELTE újságírás tanárát, aki szerint „Magyar Péter támogatói szemében előnyt jelenthet, hogy azt állítja, Orbán emberei fenyegetik.”
A német Ntv pedig azzal zárja cikkét: „a változások haszonélvezője gyorsan felismerhető.”
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
