<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Pontosan 125 évvel ezelőtt alapította a Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló, Alfred Nobel. 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány kiválóságai. Az összeg jelenleg kilencmillió svéd korona, azaz körülbelül 305 millió forint - a díj eszmei értéke felbecsülhetetlen. 

A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Eletforma.hu-n jelent meg. 

Elgondolkodtató tanulmánykötet jelent meg a napokban, Magyarország 2030 címmel. A könyv  - melyet egyébként a frissen alakult Egyensúly Intézet jegyez - deklarált célja, hogy jövőképet mutasson a magyaroknak. A kötetben szereplő írásaikban a szerzők a következő kérdésekre keresik a választ: hol állunk ma? hová szeretnénk eljutni? hogyan szeretnénk eljutni oda?

Mint írják, a világ legboldogabb országait nem természeti kincseik vagy földrajzi adottságaik különböztetik meg a középmezőnytől: Finnország, Izland vagy Szingapúr egyaránt annak köszönheti sikerét, hogy a polgáraira épít. Ami nagyon fontos: ezek az országok nem egy kiválasztott rétegbe, hanem a sokaságba fektetnek be és nem is keveset.

Ez azért lényeges, mert hiába Fischer Iván a legnagyszerűbb karmesterek egyike a földkerekségen, Nádas Péter a legfelfoghatatlanabb tehetségű írók egyike a glóbuszon, és hiába a sok olimpiai érem és Nobel-díj, ha ezek az egyéni teljesítmények valójában nagyon keveset mondanak el Magyarországról.

Leginkább arról nem adnak semmiféle képet, hogy ez egy tehetséges nemzet, amely hordozza a közösségi siker lehetőségét is, amely tulajdonképpen a valódi siker kulcsa és egyedüli záloga lehetne.

Talán ezért is fogalmaznak úgy a kötet szerzői, hogy:
„ahhoz, hogy Magyarország igazán sikeres legyen, nem arra kell büszkének lennünk, amiben néhányunk a legjobb, hanem inkább arra, amiben a többségünk elég jó”.
Ennek azonban egyelőre több akadálya is van.

Lenullázott értékek

A magyar társadalom fontos jellemzője az individualizmus magas szintje. A magyarok többsége legalább annyira „én”-ben gondolkodik a „mi” helyett, mint az angolszász országok polgárai, és messze verjük ebben a skandinávokat épp úgy, mint a legtöbb nyugat-európai államot.

Idehaza a 20. század rendszerei, a háború előtti tekintélyuralmak, a negyvenöt utáni totalitárius rendszer hatalmas energiákat fektettek abban, hogy megöljék, a társadalom önszerveződő kisebb-nagyobb közösségeit. A hatalom számára gyanús volt minden, ami hatalmi struktúrán kívüli egység, így felszámolta a civil, polgári aktivitásokat, és még a bizalmatlanságot is elültette az emberekben. Ennek is köszönhető az az atomizált társadalom, amelyben az EU-s országok között – Bulgária és Románia mellett – a legalacsonyabb a családon kívüli társas interakciók száma, a másoknak való segítségnyújtás, valamint a civil aktivitás szintje. Egyszerűen nincsenek, vagy éppen nem működnek a közepes közösségek Magyarországon, amelyek működtethetnék a társadalmat, hiába is büszkélkedünk annyi olimpiai bajnokkal és oly sok Nobel-díjassal.

Hazájuk a nagyvilág

A hivatalosan nyilvántartott 13 magyar Nobel-díjas közül mindössze két olyan volt, aki annak odaítélésekor magyar állampolgár volt.

Nobel-díjNobel-díj

Szent-Györgyi Albert 1837-ben érdemelte ki a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat a „biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Az országot 1947 végén hagyta el.
Kertész Imrének pedig 2002-ben ítélte oda a Svéd Akadémia az Irodalmi Nobel-díjat „írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Az indoklás valójában a Sorstalanság című regényre utalt, amelyet Kertész igen hosszú ideig, 1960 és 1973 között írt. 1975-ben adták ki először, de akkoriban a mű nem váltott ki különösebb visszhangot, az alacsony példányszám miatt erre valójában nem is volt mód, pedig a szakma már akkor is magasan jegyezte a könyvet. Kertész Imre egyébként később Németországban helyezte el életművének kéziratait.

Heten a díjazottak közül (a történelmi) Magyarországon jártak elemi, közép- és esetenként felsőfokú iskolákba. Egyesek néhány évet dolgoztak is Magyarországon, ezután emigráltak, és a Nobel-díjat minden esetben külföldön kifejtett munkásságukért kapták.

A korabeli, hazai reáloktatás magas színvonalát mutatja, hogy a hét díjazott közül négyen a fizika területén, ketten a kémia területén, míg Harsányi János a közgazdaság területén alkotott nagyot.

Négy olyan díjazottat is magyarként tartunk nyilván, akik ugyan már nem Magyarországon születettek, de legalább az egyik szülőjük magyar származású.

Beszédes adat, hogy mostanáig Kertész Imre az egyetlen Nobel-díjasunk, aki Magyarországon halt meg.

Nem mennyiségi kérdés

Magyarország a maga 13 Nobel-díjasával Ausztráliával (25 millió), Dániával (5 millió), Izraellel (10 millió) , Lengyelországgal (38 millió) , Norvégiával (5 millió) áll egy sorban. Persze csak ami a számokat illeti, hiszen a lakosságszámhoz viszonyítva már vannak különbségek: Norvégia és Dánia fele akkora népességgel „termelt ki” majdnem ugyanannyi kitüntetettet, mint Magyarország, Ausztráliának viszont két és félszeres lakosságszám kellett ugyan ehhez a produkcióhoz; hazánk Izraellel van egy szinten.

Nobel-díjak eloszlása országok szerint. Fotó: wikipedia.org

Ausztria a maga szintén tíz millió körüli népességével viszont már majdnem dupla annyi (pontosan 22.) Nobel-díjast adott a világnak, mint Magyarország, viszont Csehország, ugyanakkora népességszám mellett csak megközelítőleg feleannyit, azaz ötöt, mint mi.

A valódi éllovasokat - Angliát, Németországot és az Egyesült Államokat (ez utóbbi egymaga 392 Nobel-díjasával) - meg sem közelítjük, de ahogy írásunk bevezető részében is említettük, Magyarország sikerét, az itt élők sikerességét lehet, hogy nem is csupán a díjazottaink számában kellene mérni.

Címkék: Kultúra Nobel

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra Sok mindenben hasonlít a hajdani szamizdat és a mai online sajtó
Szarvas György | 2022. január 2. 13:15
Éppen negyven éve jelent meg a legrangosabb hazai szamizdat folyóirat, a Beszélő. Haraszti Miklós, a lap egyik korabeli szerkesztője ebből az alkalomból érdekes összevetést tett a nyolcvanas évek és a mostani nyilvánosság szerkezetével kapcsolatban. A nyilvánvaló különbségek mellett komoly hasonlóságok is tetten érhetők a két korszak között.
Kultúra 2 perc, és mehetsz a Budapest Borfesztiválra!
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 9. 12:17
Szánj ránk 2 percet és nyerj páros belépőt a 30. Budapest Borfesztiválra!
Kultúra Jövőre visszatér a Sziget fesztivál
MTI | 2021. augusztus 3. 10:46
2022. augusztus 10-15. között rendezik meg.
Kultúra Magyar História: Ezerszáz év, puha kötésben
Szarvas György | 2021. május 16. 14:22
Már-már unalomig ismert toposz, hogy a magyar társadalom nem sokat tud saját történelméről, és hogy ebben a megismerési folyamatban maga a történettudomány sem igazán siet a segítségére. A Magyar História most megjelent hétkötetes változata mindennek élő cáfolata, úgynevezett bookazine, azaz tartalmában egy komoly, friss történelmi kutatásokat felvonultató könyv, viszont mindez felgyorsult korunk igényeinek megfelelően magazin formátumban. A kötetekről Medgyesy Zsófia sorozatszerkesztővel beszélgettünk. 
Kultúra Hol van már a járvány? Hatalmas partit csaptak Vuhanban
Privátbankár.hu | 2021. május 3. 15:54
Több ezren vettek részt a hagyományos vuhani könnyűzenei fesztivál, a Strawberry Music Festival szombati nyitónapján. Az esemény különlegességét az adta, hogy ebből a közép-kínai városból indult el a pár hónap alatt pandémiává fejlődő Covid-19, és ez az a milliós megacity, mely először szenvedte meg a teljes lezárást.
Kultúra A Szabad Európából tudta meg, hogy övé az Oscar-díj - videóinterjú Rófusz Ferenccel
Szarvas György | 2021. április 4. 17:59
Rófusz Ferenc A légy című animációs filmjével érdemelte ki az Amerikai Filmakadémia legmagasabb elismerését. A díjat azonban nem vehette át azonnal, a korabeli magyar hivatalosságok ugyanis megakadályozták, hogy kiutazzon a gálára.
Kultúra A matematikusok Nobel-díjaként jegyzett Abel-díjat kapta Lovász László, az MTA volt elnöke
Privátbankár.hu | 2021. március 17. 13:08
A Norvég Tudományos Akadémia 2021-ben az Abel-díjat Lovász Lászlónak, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusának, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának és Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete (USA) munkatársának ítéli oda „meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”.
Kultúra Nem a csend az alternatíva - a noÁr Mozgalom így készül március 15-re
Szarvas György | 2021. március 14. 18:43
Újabb klippel készül nemzeti ünnepünkre a noÁr Mozgalom, és személyesen Molnár Áron színművész. A Magyar cím alatt futó számban arra keresik a választ, hogy valójában mitől is érezhetjük magunkat magyarnak. Mivel a rap-számokat általában is bombaként kezelik, így számíthatunk arra, hogy a 15-én ez a szám is robbanni fog.  
Kultúra "Évek óta döglődik a POSZT" - videóinterjú Bagossy László rendezővel
Szarvas György | 2021. március 6. 14:53
Eddigi formájában megszűnik a POSZT (Pécsi Országos Színházi Találkozó) névre hallgató színházi szemle. Az elmúlt évek már igencsak elromlott hangulatú fesztiváljairól, árulókról, átpolitizálódásról, SZFE-ről és a lehetséges jövőről kérdeztük a POSZT-on két díjat is elnyerő Bagossy László rendezőt, egyetemi tanárt. 
Kultúra Hun az igazság? Tananyagba emelték a történelmi fantazmagóriákat
Privátbankár.hu | 2021. február 25. 19:03
Eddig az általános iskolai történelem oktatás alapját a kutatásokból levont tények adták, most változott a helyzet. A magyarság vélt hőstörténete került a tankönyvekbe, az oktatóknak ezt kell most tanítani. Mindez számos történelemtanár nézetével szembe megy, ráadásul a Nemzeti Alaptanterveben foglaltaknak sem feltétel felel meg a tananyag.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló