Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában

Pontosan 125 évvel ezelőtt alapította a Nobel-díjat a svéd kémikus és feltaláló, Alfred Nobel. 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a tudomány kiválóságai. Az összeg jelenleg kilencmillió svéd korona, azaz körülbelül 305 millió forint - a díj eszmei értéke felbecsülhetetlen. 

A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Eletforma.hu-n jelent meg. 

Elgondolkodtató tanulmánykötet jelent meg a napokban, Magyarország 2030 címmel. A könyv  - melyet egyébként a frissen alakult Egyensúly Intézet jegyez - deklarált célja, hogy jövőképet mutasson a magyaroknak. A kötetben szereplő írásaikban a szerzők a következő kérdésekre keresik a választ: hol állunk ma? hová szeretnénk eljutni? hogyan szeretnénk eljutni oda?

Mint írják, a világ legboldogabb országait nem természeti kincseik vagy földrajzi adottságaik különböztetik meg a középmezőnytől: Finnország, Izland vagy Szingapúr egyaránt annak köszönheti sikerét, hogy a polgáraira épít. Ami nagyon fontos: ezek az országok nem egy kiválasztott rétegbe, hanem a sokaságba fektetnek be és nem is keveset.

Ez azért lényeges, mert hiába Fischer Iván a legnagyszerűbb karmesterek egyike a földkerekségen, Nádas Péter a legfelfoghatatlanabb tehetségű írók egyike a glóbuszon, és hiába a sok olimpiai érem és Nobel-díj, ha ezek az egyéni teljesítmények valójában nagyon keveset mondanak el Magyarországról.

Leginkább arról nem adnak semmiféle képet, hogy ez egy tehetséges nemzet, amely hordozza a közösségi siker lehetőségét is, amely tulajdonképpen a valódi siker kulcsa és egyedüli záloga lehetne.

Talán ezért is fogalmaznak úgy a kötet szerzői, hogy:
„ahhoz, hogy Magyarország igazán sikeres legyen, nem arra kell büszkének lennünk, amiben néhányunk a legjobb, hanem inkább arra, amiben a többségünk elég jó”.
Ennek azonban egyelőre több akadálya is van.

Lenullázott értékek

A magyar társadalom fontos jellemzője az individualizmus magas szintje. A magyarok többsége legalább annyira „én”-ben gondolkodik a „mi” helyett, mint az angolszász országok polgárai, és messze verjük ebben a skandinávokat épp úgy, mint a legtöbb nyugat-európai államot.

Idehaza a 20. század rendszerei, a háború előtti tekintélyuralmak, a negyvenöt utáni totalitárius rendszer hatalmas energiákat fektettek abban, hogy megöljék, a társadalom önszerveződő kisebb-nagyobb közösségeit. A hatalom számára gyanús volt minden, ami hatalmi struktúrán kívüli egység, így felszámolta a civil, polgári aktivitásokat, és még a bizalmatlanságot is elültette az emberekben. Ennek is köszönhető az az atomizált társadalom, amelyben az EU-s országok között – Bulgária és Románia mellett – a legalacsonyabb a családon kívüli társas interakciók száma, a másoknak való segítségnyújtás, valamint a civil aktivitás szintje. Egyszerűen nincsenek, vagy éppen nem működnek a közepes közösségek Magyarországon, amelyek működtethetnék a társadalmat, hiába is büszkélkedünk annyi olimpiai bajnokkal és oly sok Nobel-díjassal.

Hazájuk a nagyvilág

A hivatalosan nyilvántartott 13 magyar Nobel-díjas közül mindössze két olyan volt, aki annak odaítélésekor magyar állampolgár volt.

Nobel-díjNobel-díj

Szent-Györgyi Albert 1837-ben érdemelte ki a Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat a „biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Az országot 1947 végén hagyta el.
Kertész Imrének pedig 2002-ben ítélte oda a Svéd Akadémia az Irodalmi Nobel-díjat „írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”. Az indoklás valójában a Sorstalanság című regényre utalt, amelyet Kertész igen hosszú ideig, 1960 és 1973 között írt. 1975-ben adták ki először, de akkoriban a mű nem váltott ki különösebb visszhangot, az alacsony példányszám miatt erre valójában nem is volt mód, pedig a szakma már akkor is magasan jegyezte a könyvet. Kertész Imre egyébként később Németországban helyezte el életművének kéziratait.

Heten a díjazottak közül (a történelmi) Magyarországon jártak elemi, közép- és esetenként felsőfokú iskolákba. Egyesek néhány évet dolgoztak is Magyarországon, ezután emigráltak, és a Nobel-díjat minden esetben külföldön kifejtett munkásságukért kapták.

A korabeli, hazai reáloktatás magas színvonalát mutatja, hogy a hét díjazott közül négyen a fizika területén, ketten a kémia területén, míg Harsányi János a közgazdaság területén alkotott nagyot.

Négy olyan díjazottat is magyarként tartunk nyilván, akik ugyan már nem Magyarországon születettek, de legalább az egyik szülőjük magyar származású.

Beszédes adat, hogy mostanáig Kertész Imre az egyetlen Nobel-díjasunk, aki Magyarországon halt meg.

Nem mennyiségi kérdés

Magyarország a maga 13 Nobel-díjasával Ausztráliával (25 millió), Dániával (5 millió), Izraellel (10 millió) , Lengyelországgal (38 millió) , Norvégiával (5 millió) áll egy sorban. Persze csak ami a számokat illeti, hiszen a lakosságszámhoz viszonyítva már vannak különbségek: Norvégia és Dánia fele akkora népességgel „termelt ki” majdnem ugyanannyi kitüntetettet, mint Magyarország, Ausztráliának viszont két és félszeres lakosságszám kellett ugyan ehhez a produkcióhoz; hazánk Izraellel van egy szinten.

Nobel-díjak eloszlása országok szerint. Fotó: wikipedia.org

Ausztria a maga szintén tíz millió körüli népességével viszont már majdnem dupla annyi (pontosan 22.) Nobel-díjast adott a világnak, mint Magyarország, viszont Csehország, ugyanakkora népességszám mellett csak megközelítőleg feleannyit, azaz ötöt, mint mi.

A valódi éllovasokat - Angliát, Németországot és az Egyesült Államokat (ez utóbbi egymaga 392 Nobel-díjasával) - meg sem közelítjük, de ahogy írásunk bevezető részében is említettük, Magyarország sikerét, az itt élők sikerességét lehet, hogy nem is csupán a díjazottaink számában kellene mérni.

Címkék: Kultúra Nobel

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra Egy mai Opera nem lehet minden részletében azonos a másfélszáz évvel ezelőttivel - véli Zoboki Gábor
Szakonyi Péter | 2021. január 24. 18:15
Korszerűsítés vagy teljes műemléki rekonstrukció? Éveken át e kettő között hányódott az Operaház felújítása. Míg az előbbi alapvetően ráncfelvarrást, az utóbbi viszont a pincétől a padlásig tartó restaurálást és korszerűsítést jelent - persze sokmilliárd forintos különbséggel. A nemzeti dalszínházat most már bizonyosnak látszik, hogy decemberben átadják - az idén. A részletekről Zoboki Gábort az Opera teljeskörű rekonstrukciójáért felelős építészt kérdeztük.
Kultúra A karrier-történet már kevésbé érdekes - Bereményi Géza a Magyar Copperfield című regényéről és a memoár irodalomról
Szarvas György | 2021. január 24. 11:52
Bereményi Géza holnap ünnepli 75. születésnapját. A Cseh Tamás dalok nagy részének szerzője, és több kultikus film rendezője tavaly jelentette meg nagy sikerű önéletrajzi ihletésű regényét, a Magyar Copperfieldet. A könyvről, a pandémiáról és az élet egyéb fontos kérdéseiről beszélgettünk a szerzővel.  
Kultúra Kérdés, hogy a nézők hol fogják találni magukat a vírus után - videóinterjú Kern Andrással
Szarvas György | 2021. január 17. 05:05
Idén Kern Andrásnak ítélte oda titkos szavazással a Vígszínház társulata a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. A díjátadás azonban a koronavírus miatt elmaradt - most első alkalommal 1987 óta. A népszerű színésszel beszélgettünk magáról a díjról, felidéztük Ruttkai Éva emlékét, de szót ejtettünk olyan aktuális dolgokról is, mint a pandémia és az SZFE ügye.  
Kultúra Ha ránézek, nem érzem igazán komfortosan magam - Torma Tamás építészetkritikussal beszélgetünk Makovecz Imre építészetéről
Szarvas György | 2021. január 10. 06:10
Az év elején két, viszonylag fajsúlyos hírben is szerepelt Makovecz Imre egy-egy munkájával. A piliscsabai Pázmány  Péter Katolikus Egyetem épületei, melyek Makovecz tervei alapján készültek a rendszerváltást követően, az egyháztól az állam kezelésébe kerültek, maga az oktatási intézmény pedig budapesti ingatlanokba költözött. A kormányközeli Hír TV pedig egy majd tíz éves Makovecz templom tervéről törölte le a port, és egyben lengette be a katedrális méretű építmény budai helyszínen való megvalósulását. A két hír apropóján beszélgettünk az építész munkásságának egyre inkább változó megítéléséről Torma Tamás építészetkritikussal. 
Kultúra Értékes ingatlant kap a Magyarországra érkező kínai egyetem
Privátbankár.hu | 2021. január 1. 11:31
820 millió forintos ingatlant kaphat a Fudan Egyetem a közlönyben szereplő kormányhatározat szerint.
Kultúra Amikor a pizzafutár hozza a könyvet
Szarvas György | 2020. december 19. 18:13
A karácsony hagyományosan az az ünnep, amikor szívesen ajándékozunk egymásnak könyvutalványt, vagy éppen éves operabérletet. A járvány második hulláma, és az előadások streamelt közvetítése viszont ezt a jó szokásunkat is alaposan átírhatja. Összeállításunkban egy könyvkiadó kreatív igazgatóját, a Bábszínház igazgatóját és az Operaház sajtófőnökét kérdeztük.
Kultúra Sokkal kevesebb önsajnálat, és sokkal több cselekvés kellene - videóinterjú Kerekes Viktóriával és Horgas Péterrel
Szarvas György | 2020. december 13. 17:19
Egy színésznő és egy díszlettervező, akik az eredeti szakmájuk mellett manapság lakásfelújítással és kertépítéssel is foglalkoznak. Részben jövedelem kiegészítésként, de nem csak azért. Sőt! Úgy látják, hogy a járvány olyan mélyreható társadalmi változásokat indított el, hogy eddigi életünket már nem folytathatjuk tovább, és a közösségi cselekvés terén kell új utakat keresnünk. Videóinterjúnkban is erről beszéltek. 
Kultúra Mint emberiség nem tudunk a természet nélkül élni - videóinterjú Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval
Szarvas György | 2020. december 6. 14:34
Egy élet a bolygónkon címmel fut hetek óta a Netflixen David Attenborough rendkívül személyes filmje arról, hogyan pusztítjuk el magunk körül szisztematikusan a természeti környezetet. Ez a fajta vészkiáltás talán felhívja az emberek figyelmét arra, hogy immár a 24. órában vagyunk, és ha nem teszünk semmit, akkor nem csak gyerekeink és unokáink, de mi magunk is megélhetjük a következő "tömeges kipusztulást". A lehetséges forgatókönyvekről beszélgettünk Ürge-Vorsatz Diána klímakutatóval.
Kultúra 1,8 milliárd forint pótlólagos támogatás a folyóiratoknak – mely orgánumok részesülhetnek majd belőle? 
Szarvas György | 2020. december 5. 17:24
Demeter Szilárd komoly felháborodást kiváltó holokausztos írása kissé elterelte a figyelmet arról, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójaként, egy november közepi kormányhatározat értelmében jövőre jókora összeg fölött fog rendelkezni, amikor az irodalmi és kulturális folyóiratok támogatása kerül majd napirendre.
Kultúra A zeneművészet fiatal tehetségeit díjazta az MVM
Privátbankár.hu | 2020. november 30. 15:43
A zeneművészet legtehetségesebb fiatal képviselői tizenharmadik alkalommal vehették át a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjazott, ez alkalommal először bárki ingyenesen nyomon követhette az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án, az mvmjuniorprima.hu oldalon.
Friss
hírlevél