Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Gondolkozó, önálló döntésekre képes mesterséges intelligencia, elektronikus implantátumokkal helyettesített neuronok, génmanipuláció és ki nem fogyó, ráadásul tiszta energiát szolgáltató fúziós erőművek - ez az a Szép új világ, melyet a Financial Times vázol föl a 20-as évek végére.
Fotó: depositphotos.com

Amikor a mestersége intelligencia (AI) önálló döntésekre képes „lénnyé” válik

A most induló évtized lehet az, amikor a mesterséges intelligencia eredményei a hétköznapokban is megmutatkoznak majd, alapjaiban változtatva meg a tudomány és a technológia világát, jó, esetenként pedig – és erre is fel kell készülni - rossz irányba.

Bár már a 20. században is sokféle remény és illúzió tapadt a gépi intelligencia térnyeréséhez, ám valódi potenciálja csak most fog megmutatkozni; a komputerek az úgynevezett mély tanulási programok segítségével képesek lesznek már arra, hogy a rendelkezésükre álló hatalmas mennyiségű adatot felhasználva maguk vonjanak le következtetéseket, azaz önállóan tudjanak gondolkodni, döntéseket hozni.

Az AI alkalmas lesz arra, hogy akár emberi hozzájárulás és segítség nélkül, maga fedezzen fel új gyógyszereket, új diagnosztikai eljárásokat és gyógymódokat. Sokan ma még azon az állásponton vannak, hogy az egész mesterséges intelligencia téma túl van hájpolva, és a kezdeti várakozásokat egy újbóli visszaesés követi majd, ám a technológiai fejlődés manapság már olyan gyors és sokrétű, hogy mindez már nem következhet be.

Tíz éven belül nagy valószínűséggel megjelennek azok a fordító robotok, melyekkel már gyakorlatilag folyékonyan tudunk beszélgetni, és azok a tökéletes arcfelismerő technológiák és eszközök is már ebben az évtizedben a rendelkezésünkre fognak állni, melyek egyszerre szolgálhatják a biztonságunkat és tehetnek minket teljesen kiszolgáltatottá a totalitárius rezsimek packázásainak.

Fel kell ugyanakkor a társadalmat vértezni az AI némely káros hatása ellen is. Ilyen lehet az úgynevezett deep fake, ez a képet és a hangot oly’ mértékben képes manipulálni, hogy az a megszólalásig hasonlóvá válhat az eredetihez. Ez ugyanakkor nem csak a politikusokra, tágabban az egész demokratikus berendezkedésre jelenthet veszélyt, de az üzleti életre és a magánéletünkre is. A valódi kihívás az, hogyan tanítsuk meg az embereket arra, hogy ne higgyenek azonnal abban, amit látnak és hallanak, ugyanakkor ez mégse rombolja le a társadalmi bizalmat teljes mértékben.

A legkomolyabb problémát ugyanakkor az úgynevezett Black Box, azaz a fekete doboz effektus okozhatja, amikor is a tudomány már képtelen lesz belelátni az AI-k fejébe, mivel azok önjáróvá, önálló gondolatokra, és ami még veszélyesebb, önálló döntésekre képes „lényekké” válhatnak.

Idegsejtek helyett elektronikus implantátumok

Az előttünk álló évtized nagy újdonsága lehet az agy és a számítógép közötti kétirányú kommunikáció lehetőségének a megteremtése, ma ugyanis ez még csak a számítógéptől az agy irányába tartó egyirányú folyamat. Ma még a legnagyobb akadályt az jelenti, hogy míg az AI lényegét adó hardverek szervetlen anyagokból épülnek fel, az agy egy élő szervezet, és bár mindkettő elektromos impulzusok által vezérelt, a kettő szinkronba hozása ma még sok nehézségbe ütközik.

A számítógépes szakemberek és az idegrendszerekkel foglalkozó tudósok alkotó egymásra találására lesz tehát szükség a forradalmi áttörés eléréséhez. Amennyiben pedig ez sikerülni fog, az hatalmas előrelépést jelent majd az agy betegségeinek, például a Parkinson kór, vagy éppen a depresszió kezelésében. A világ minden táján folynak jelenleg is – elsősorban - magán laboratóriumokban olyan neuro-technológiai kutatások és fejlesztések, amelyek hatása hosszú távon komoly eredményeket hozhatnak, elsősorban a humán gyógyászatban.

Az Egyesült Királyság Bathi Egyetemen működő nemzetközi kutatócsoport például beültethető „mesterséges idegsejteket” állított elő, a szilícium chipek pedig képesek száz százalékban reprodukálni az agysejtek elektromos tulajdonságait, miközben egy mai mikroprocesszornak mindössze egymilliárdnyi felületén működnek. Ezek az elektronikus implantátumok alkalmasak lehetnek a szívelégtelenség kezelésére, kiegészítve a szívverést és a légzést koordináló neuronokat. A kutatók hosszú távú törekvése az, hogy az implantátumok helyettesítsék az emberek hibás idegsejtjeit Alzheimer-kóros és más degeneratív agyi betegségek esetén.

Génmanipuláció, őssejtterápia, immunológia

A genetika, valamint az immunológia területén már eddig is olyan összehangolt lépések történtek a tudomány területén, hogy az már most is komoly reményekre jogosít fel az elkövetkező évtizedben az agyi és idegrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és egyéb degeneratív és öröklött betegségek gyógyításában.

Bár már majd’ húsz éve elkészült az emberi genom első tervezete - a DNS 3 milliárd biokémiai betűjét sikerült feltérképezni, azokat, amelyek genetikai örökségünket tartalmazzák -, ezek pontos működése, hogy mi kell ahhoz, hogy ne alakuljon ki semmiféle betegség, és ha már kialakult, az a gének szintjén hogyan is kezelhető, ma még nem ismert pontosan.

A génszerkezetbe való beavatkozás, maga a génszerkesztés módszere és gyakorlata alapszinten már a tudomány rendelkezésére áll közel egy évtizede, azonban az első klinikai tesztek csak 2019-ben történtek meg, így a húszas években már némiképp reménykedhetnek a rákos, a valamilyen vérképzési rendellenességben és az öröklött vakságban szenvedő páciensek, hogy betegségükre gyógymódot talál majd a tudomány.

Az emberi immunitás jobb megértése is hozzájárulhat a gyógyítás hatékonyabbá válásához, lassan ugyanis tisztában leszünk azzal, hogy az ember természetes védekező mechanizmusa hogyan vethető be a betegségek ellen; a folyamatban lévő biomedicinális kutatások révén hamarosan az immunrendszer genetikája is tervezhetővé válik, és ezzel megnyílik az út a génszinten manipulált immunrendszer bevetésére.

A kezelhető betegségek köre kitágul majd, így nemcsak a rákos esetek vállnak gyógyíthatóvá (megelőzhetővé), de az ezeknél sokkal hétköznapibb esetek is könnyen legyőzhetők lesznek. A leginkább bizalomra okot adó felfedezése lehet az elkövetkezendő évtizednek, hogy az immunrendszer manipulálásával az Alzheimer-kór ellen régóta keresett fegyver kerülhet az orvosok kezébe, ráadásul még akkor, amikor a demencia tünetei még ki sem fejlődtek.

Az őssejtek kutatása egy olyan, rendkívül gyorsan fejlődő terület, amelynek nagy hatása lehet a humán gyógyászatban az elkövetkező évtizedben. Az elmúlt években a tudósok megtanultak, hogyan lehet szinte bármilyen élő szövetet létrehozni laboratóriumi körülmények között. Úgynevezett biokémiai koktélokkal a felnőtt sejteket visszaállítják egy embrió-szerű állapotba, majd azokat speciális sejtekké alakítják, amelyek aztán az emberi szervek egyszerűsített másolataiba, úgynevezett organoidokba szerveződnek.

Az eddigiekben az organoidokat elsősorban a betegségek laboratóriumi tanulmányozására és a lehetséges kezelésekre használták, de a 2020-as évek végére lehetőség lesz arra is, hogy átültessék őket betegekbe, hogy azokkal helyettesítsék saját meghibásodott szerveiket, például a veséket de még a szívet is akár. A saját sejtekből kialakított szervek a kilökődés ellen is biztos védelmet nyújtanak.

Fúziós erőművek – a Naptól lessük majd el a tiszta energia előállításának titkát

A húszas évek egyértelmű kihívása az egyre fenyegetőbbé váló klímavészhelyzetre adandó globális válasz megtalálása lesz. Ez elsősorban az energiatermelés mikéntjét érinti, ha ugyanis meg akarunk szabadulni valamiképp a fosszilis energiahordozók felhasználásától, mindenképpen találni kell valami tisztább energiaforrást, ami, bizonyos fokig ez most egy meglepő állítás, ismét csak az atomenergia lesz, persze annak hagyományos, az atomhasadásra épülő módja, hanem a Naptól ellesett változata, a fúziós energia.

Ennek egyik megvalósulási formája a nemzetközi összefogással Franciaországban épülő ITER fúziós reaktor, a 22 milliárd dolláros gigaberuházás első eredményei pedig 2025-ben már meg is mutatkozhatnak. A fúziós energia piaci felhasználására a következő évtizedben még nem fog sor kerülni, de a kísérleti reaktorok eredményeinek legalább meg kell mutatniuk, hogy érdemes-e a most folyó hatalmas beruházást egyáltalán folytatni, hogy a 2030-as évekre már rendelkezésünkre álljon egy a mainál biztonságosabb atomtechnológia, amely nem járul hozzá a globális felmelegedéshez, olcsóbb, és a maghasadáshoz képest jóval kisebb környezeti sugárterheléssel működik majd.

A megújuló energiaforrások – a szél és a napenergia – is akkor tudnak a mainál jelentősebb szerepet betölteni életünkben, ha az energia tárolásában is további forradalmi áttörés történik majd. A mai lítium-ion akkumulátorok már jóval nagyobb hatásfokkal képesek az energia tárolására, mint a korábbiak, ám a továbblépés még is sürgető, ha valódi eredményeket akarunk elérni.

(Financial Times)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Kultúra Hun az igazság? Tananyagba emelték a történelmi fantazmagóriákat
Privátbankár.hu | 2021. február 25. 19:03
Eddig az általános iskolai történelem oktatás alapját a kutatásokból levont tények adták, most változott a helyzet. A magyarság vélt hőstörténete került a tankönyvekbe, az oktatóknak ezt kell most tanítani. Mindez számos történelemtanár nézetével szembe megy, ráadásul a Nemzeti Alaptanterveben foglaltaknak sem feltétel felel meg a tananyag.
Kultúra A Facebook talán felül fogja vizsgálni a policy-ját - véli Ungváry Krisztián miután a tech cég letiltotta a történész kitoresnapja.hu profilját
Szarvas György | 2021. február 19. 17:01
Idén a járvány miatt nem lehetett megtartani a kitörésnapi emléktúrát, a budapesti szovjet ostromgyűrűből 1945-ben kitörni akaró német és magyar katonák kétségbeesett akciójára emlékező hagyományos túrát. Ungváry Krisztián ezért egy virtuális túrázást lehetővé tevő oldalt készített, azért is, hogy  leszámoljon az eseménnyel kapcsolatos hamis mítoszokkal. A Facebook viszont letiltotta a történész által kreált oldalt, miután a szélsőjobboldali Szent Korona Rádió feljelentette gyűlöletbeszéd miatt. Ungváry Krisztiánt kérdeztük a hogyan továbbról.  
Kultúra Szinetár Miklós: "Én Vidnyánszky Attila helyében lemondanék" - videóinterjú az SZFE-ügyről
Szarvas György | 2021. február 17. 14:22
Szinetár Miklós rendezésével nyílt meg 1959-ben a korabeli Színház és Filmművészeti Főiskola játszóhelye, az Ódry Színpad. Az időközben egyetemmé avanzsáló intézmény mostani megszüntetve-megőrzése a vizsgaelőadásoknak is otthont adó Ódry megszűnését is jelenti. A felsőoktatási intézményben 51 éven keresztül oktató Szinetár Miklóst kérdeztük.
Kultúra Csak a szakmai kvalitások számítanak - videóinterjú Kardos Sándorral, az új operatőri társaságról
Szarvas György | 2021. január 31. 19:11
A Színház és Filmművészeti Egyetem elleni kormányzati fellépés gyakorlatilag szétrobbantotta a hazai operatőri közösséget. A nagy múltú Magyar Operatőrök Társaságából (HSC) akkor kezdődtek el a tömeges kilépések, amikor Novák Emil elnökségi tag elfogadta az egyetem új vezetésétől a rektorhelyettesi kinevezést. Mostanra a kilépők, szám szerint 42-en megalapították a Magyar Filmoperatőrök Egyesületét (HCA), mely nem kívánja firtatni a belépők politikai nézeteit, csupán a szakmai kvalitásokra koncentrál. Kardos Sándor elnökségi tag (aki operatőre volt az éppen 75. születésnapját ünneplő Bereményi Géza rendezte Tanítványoknak és az Eldorádónak is) az új szervezet megalakulásával kapcsolatban többek között arról is beszélt, hogy miként látja a két szervezet további kapcsolatát, és, hogy a kontesztáló egyetemi hallgatók és oktatók által létrehozott #freeSzFE Egyesülettel együtt milyen esély van arra, hogy a későbbiekben egy színház és filmművészeti szabadegyetem alapjait lefektessék.  
Kultúra Scherer Péter: „Azt üzenem a fiataloknak, ne adják fel, amit nagyon akarnak’”
Vidacs Éva | 2021. január 30. 17:32
Scherer Péter közel negyven éve kötelezte el magát a színészettel, mégis akkor égett be a köztudatba, amikor eljátszotta a Válótársak egyik főszerepét, de ezt nem bánja, ahogyan azt sem, hogy sokszor csetlő-botló, megmosolyogtató figurákat alakít. Pepe civilben is nagyon vicces, talán még sosem nevettem ennyit interjú közben, és hogy valóban szellemes, annak bizonysága, hogy tavaly ő kapta Karinthy-gyűrűt is. 
Kultúra Egy mai Opera nem lehet minden részletében azonos a másfélszáz évvel ezelőttivel - véli Zoboki Gábor
Szakonyi Péter | 2021. január 24. 18:15
Korszerűsítés vagy teljes műemléki rekonstrukció? Éveken át e kettő között hányódott az Operaház felújítása. Míg az előbbi alapvetően ráncfelvarrást, az utóbbi viszont a pincétől a padlásig tartó restaurálást és korszerűsítést jelent - persze sokmilliárd forintos különbséggel. A nemzeti dalszínházat most már bizonyosnak látszik, hogy decemberben átadják - az idén. A részletekről Zoboki Gábort az Opera teljeskörű rekonstrukciójáért felelős építészt kérdeztük.
Kultúra A karrier-történet már kevésbé érdekes - Bereményi Géza a Magyar Copperfield című regényéről és a memoár irodalomról
Szarvas György | 2021. január 24. 11:52
Bereményi Géza holnap ünnepli 75. születésnapját. A Cseh Tamás dalok nagy részének szerzője, és több kultikus film rendezője tavaly jelentette meg nagy sikerű önéletrajzi ihletésű regényét, a Magyar Copperfieldet. A könyvről, a pandémiáról és az élet egyéb fontos kérdéseiről beszélgettünk a szerzővel.  
Kultúra Kérdés, hogy a nézők hol fogják találni magukat a vírus után - videóinterjú Kern Andrással
Szarvas György | 2021. január 17. 05:05
Idén Kern Andrásnak ítélte oda titkos szavazással a Vígszínház társulata a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt. A díjátadás azonban a koronavírus miatt elmaradt - most első alkalommal 1987 óta. A népszerű színésszel beszélgettünk magáról a díjról, felidéztük Ruttkai Éva emlékét, de szót ejtettünk olyan aktuális dolgokról is, mint a pandémia és az SZFE ügye.  
Kultúra Ha ránézek, nem érzem igazán komfortosan magam - Torma Tamás építészetkritikussal beszélgetünk Makovecz Imre építészetéről
Szarvas György | 2021. január 10. 06:10
Az év elején két, viszonylag fajsúlyos hírben is szerepelt Makovecz Imre egy-egy munkájával. A piliscsabai Pázmány  Péter Katolikus Egyetem épületei, melyek Makovecz tervei alapján készültek a rendszerváltást követően, az egyháztól az állam kezelésébe kerültek, maga az oktatási intézmény pedig budapesti ingatlanokba költözött. A kormányközeli Hír TV pedig egy majd tíz éves Makovecz templom tervéről törölte le a port, és egyben lengette be a katedrális méretű építmény budai helyszínen való megvalósulását. A két hír apropóján beszélgettünk az építész munkásságának egyre inkább változó megítéléséről Torma Tamás építészetkritikussal. 
Kultúra Értékes ingatlant kap a Magyarországra érkező kínai egyetem
Privátbankár.hu | 2021. január 1. 11:31
820 millió forintos ingatlant kaphat a Fudan Egyetem a közlönyben szereplő kormányhatározat szerint.
hírlevél