Az Európai Uniónak minél hamarabb fel kell venni a kapcsolatot az új afgán vezetéssel, annak érdekében, hogy elkerüljünk egy újabb migrációs és humanitárius válságot, valamint a nemzetközi terroristák visszatérését az országba
- jelentette ki tegnap este Josep Borrell kül és -biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő, miután rendkívüli tanácskozást folytatott az uniós külügyminiszterekkel az afganisztáni helyzetről.
Párbeszédet kell folytatnunk az új vezetéssel, bárkik is alkotják azt, végül is megnyerték a háborút, mert a nyugati beavatkozás nem volt sikeres
– fogalmazott.
Hozzátette ugyanakkor, hogy a kapcsolatfelvétel nem jelentené a tálib vezetés hivatalos elismerését.
Borrell minden bizonnyal 2015-ös migrációs válságra utalt, amely során több mint egymillió migráns - köztük sok afgán - érkezett az EU-ba. Ezt követően pedig számos iszlamista terrortámadás történt európai nagyvárosokban, köztük Brüsszelben.
Most a biztonság az első
Az uniós főképviselő szerint Brüsszel jelenleg főleg arra összpontosít, hogy garantálja a valamennyi uniós polgár, valamint az EU vagy a tagállamok képviseletében dolgozó helyi személyzet biztonságát és védelmét.
Az unió továbbá, különös figyelmet fordít azokra az afgánokra is, akiknek biztonsága most veszélybe kerülhet, mert együttműködtek a nyugati misszióval. Nem hagyhatjuk sorsukra őket, menedéket kell nekik nyújtani Európában
- fogalmazott.
Elmondása szerint az uniós országok eddig csaknem 400 vízumot adtak ki a tagállamokkal együttműködő afgánoknak és családtagjaiknak.
A főképviselő szerint a nyugati katonai szerepvállalásnak Afganisztánban eredeti célja az volt, hogy harcoljon a 2001 szeptember 11-i terrortámadások elkövetői ellen, akik az országban kaptak menedéket.
A küldetés ezen része sikeres volt, viszont az cél, hogy modern államot építsünk nem volt az
- mondta.
Hozzátette:
Hatalmas mennyiségű forrást fektettünk a misszióba, de ennek ellenére sem sikerült ellenálló afgán nemzetet és hadsereget létrehozni.
Borrell arról is beszélt, hogy a nemzetközi közösség hibát követett el, arra vonatkozólag, hogy nem tudta felmérni a nemzetközi alakulatok erejét, így a tálibok nagyon rövid idő alatt elfoglalták majdnem egész Afganisztánt.
Felfüggesztik a támogatásokat
A főképviselő egyúttal bejelentette, hogy
az EU felfüggeszti a Afganisztánnak nyújtott fejlesztési támogatásokat, mivel az új vezetés csak akkor juthat hozzá a pénzforrásokhoz ha tiszteletben tartják nemzetközi kötelezettségeiket és az emberi jogokat.
A humanitárius segítségnyújtás azonban folytatódni fog, sőt még fokozódhat is, tekintettel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült afgánokra, a és a koronavírus-járvány okozta válságra. Az EU a 2021-2024-es időszakban eredetileg 1,2 milliárd eurót szánt a közép-ázsiai ország fejlesztési támogatására.
Eközben
Heiko Maas német külügyminiszter arról beszélt, hogynem a bejelentéseik, hanem a tetteik alapján kell megítélni az Afganisztánt uralmuk alá hajtó tálibokat.
Hozzátette: fontos, hogy a következő, átmeneti időszak békés legyen.
A németek is tárgyalnának
A kabuli német nagykövet a katari fővárosba, Dohába utazott, hogy kapcsolatba lépjen az ott még 2020-ban kezdett afganisztáni béketárgyalásokon részt vevő tálib küldöttséggel. Tárgyalásai célja, hogy a tálibok a német hadsereg, a Bundeswehr és más német szervezetek afgán segítőit is átengedjék a kabuli repülőtér körül felállított ellenőrző pontokon.
A Bundeswehr hétfőn indított műveletet az Afganisztánban rekedt német állampolgárok és a németekkel folytatott együttműködés miatt a szélsőséges iszlamista tálibok bosszújától tartó afgánok és családjuk, tízezer ember kimentésére.
A légierő (Luftwaffe) szállítógépei a kabuli nemzetközi repülőtérről Taskentbe, az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába menekítik az embereket. Eddig 129 főt, németeket, afgánokat és más országok állampolgárait sikerült kijuttatni.
Az evakuációt a Bundeswehr egy különlegesen kiképzett alakulata biztosítja. A műveletet addig folytatják, amíg csak lehet, igyekeznek minél több embert kimenekíteni Afganisztánból. Nemcsak németek és az afgán segítők elszállítását vállalják, hanem más országok állampolgárait és különösen veszélyeztetett afgánokét is
.Németország az Egyesült Államok után
a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.
A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján. Tegnapi bejelentés szerint az állami finanszírozású programokat azonnali hatállyal leállították.
Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból.
Békülnének a tálibok
Eközben a tálibok tegnapi sajtótájékoztatójukon, amelyen nemzetközi médiumok is jelen voltak,
amnesztiát ígértek a helyi biztonsági erők korábbi tagjainak, valamint azoknak, akik együttműködtek a külföldi hatalmakkal.
Szerintük nem akarnak maguknak sem belső, sem külső ellenségeket, a nők jogait pedig az iszlám törvénykezés keretein belül tiszteletben fogják tartani. Hozzátették: a következő napokban bejelentik kormányuk megalakítását.
A BBC által idézett elemzők szerint a tálibok „kifinomult PR-kampányt” folytatnak annak érdekében, hogy megnyerjék maguknak az afgánokat és a nemzetközi közösséget.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 59,52 pontos, 0,08 százalékos csökkenéssel 73 060,07 ponton zárt hétfőn. 
