Az új geopolitikai felállást Afganisztánban mi sem mutatja jobban, minthogy miközben az angolszász nagykövetségeket lóhalálában evakuálták, aközben az orosz és a kínai nagykövetség zavartalanul üzemel. Az orosz nagykövet ma találkozik Kabulban a Talibán vezetőivel. Moszkva a Talibán „viselkedésétől” teszi függővé az új kormány elismerését.
2003 óta egyébként a Talibánt Oroszország hivatalosan terrorista szervezetként tartja nyilván, amelynek tevékenysége tiltva van az ország területén. A Talibán delegáció júliusban ezért azt kérte oroszországi tárgyalásai során, hogy Moszkva szüntesse meg szankcióit a csoporttal szemben és segítsen a Talibánt eltávolítani az ENSZ Biztonsági Tanácsának terrorista listájáról.
A Talibán ígéretet tett arra Moszkvában, hogy az iszlamista radikalizmus és terrorizmus nem fog átcsapni a közép-ázsiai államokra. Fogadkoztak, hogy nem fogják eltűrni az állam területén az Iszlám Állam szélsőségeseit. Továbbá ígéretet tettek arra, hogy a Kabulban működő külföldi diplomáciai és konzuli missziók biztonságban működhetnek.
A kínai pártlap odacsap
Kína eközben bejelentette, hogy kész „baráti kapcsolatokat” kiépíteni a Talibán vezetéssel. Ha Peking el tudja érni azt, hogy afgán területről ne induljanak el terrortámadások Hszincsiang irányába, akkor a geopolitikai trend kimondottan biztató: Pakisztán, Irán és most Afganisztán csatlakozásával egy Kína-barát zóna jöhet létre a térségben.
A kínai kommunista pártlap tegnap nem fogta vissza magát és leszögezte: ez az amerikai vereség még nagyobb, mint Vietnámban és bebizonyította, hogy Washington egy „papírtigris”. A befolyásos lap hozzáteszi, hogy a szovjet kivonulás után a Nadzsibullah-kormány még több, mint 3 évig talpon maradt – ehhez képest a mostani már azelőtt összeomlott, mielőtt kivonták volna az amerikai csapatokat és diplomatákat.
Katasztrofális zárás
A nyugati biztonságpolitikai szakértők eközben egyetértenek abban, hogy bár Biden elnök döntése a kivonulásról helyes volt, annak ütemezése és végrehajtása viszont egy katasztrófa. A hírszerzés csődöt mondott. A tervezés úgyszintén. Az amerikai szövetségeseket kihagyták az egész folyamatból. A kommunikációs stratégia is csapnivalónak bizonyult.
Mindez a borzalmas teljesítmény olyan 20 éves tevékenység zárásaként jelent meg a világ szeme láttára, ahol meghalt a hivatalos adatok szerint 164 436 afgán személy, 2448 amerikai katona, 3846 amerikai katonai szerződéses személy és 1144 egyéb NATO tagállami katona. Az utóbbi napok amerikai pancsermunkája ezen emberek áldozatát és emlékét is megszégyeníti.
Biden a pácban
Az afgán szövetségesek cserbenhagyása és az oroszok helyzetbe hozása aláássa a bizalmat olyan amerikai szövetségeseknél is, mint például Ukrajna. Holott Kijevben már amúgy is megrendült a bizalom Biden elnökben annak kapcsán, hogy az ukránok, a lengyelek és a baltiak ellenkezése ellenére – és magasrangú előzetes konzultáció nélkül - zöld lámpát adott az orosz-német Északi Áramlat II. tengeri földgázvezetéknek.
Holott éppen Biden ígérte azt, hogy véget vet elődje kapkodó külpolitikai vonalvezetésének. Washington befolyása a térségben most alapjaiban rendült meg, holott két évtizede a Brzezinski-féle geopolitikai elmélet szerint Afganisztánt Eurázsia egyik kulcsállamaként emlegették az amerikai stratégák.
Az afgán katasztrófa egyelőre felmérhetetlen kimenetelű politikai csapás Biden elnök számára is. Az elnök az utóbbi hónapokban azt hajtogatta, hogy az Afganisztán-küldetés politikailag és pénzügyileg elviselhetetlen szintű lett és az amerikai csapatok jelenléte egyébként sem kulcskérdés. Ennek éppen az ellenkezője volt a valóság: az 2019 eleje óta eltelt időszakban csak mintegy 3 tucat amerikai katona esett el. Noha az afgán művelet nem volt népszerű az amerikai belpolitikában, az ellenzék részéről nem volt komoly nyomás annak váratlan befejezésére.
Az elmúlt órák eseményei éppenséggel bebizonyították, hogy a NATO katonái sikerrel védték a szövetséges afgán erőkkel a városokat és ezzel az afgánok többségét is megóvták a Talibántól.
A szélsőséges szunnita Talibán mozgalom mindenfajta nemzetközi fogadkozása ellenére már most kijelenthető, hogy a kabuli bevonulásuk egy óriási győzelemnek számít a globális dzsihadista mozgalom számára. Egy egész ország területén vezethetik vissza az iszlám törvénykezést, az egész eltorzult, ezerszer meghaladott 7. századi világképüket. Miközben a nyugati világ dermedten figyel, a palesztin Hamász tegnap már gratulált a Talibánnak „az amerikai megszállás felett aratott győzelme” kapcsán.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Kína figyelemmel kíséri az Európai Unió Kínával kapcsolatos vitáit. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
