Kína keményen üzent Washingtonnak: új stratégiai pozíció a Közel-Keleten
A globális geopolitikai versengés legélesebb frontja áttevődött az Indo-csendes-óceáni térségbe. Irán most megszerezte Kína támogatását az amerikai nyomással szemben, míg Peking újabb kiutat kapott az amerikai szövetségesek feltartóztató politikájával szemben. Káncz Csaba jegyzete.
Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Március 27-én Teheránban aláírták a 25 évre szóló iráni-kínai gazdasági, biztonsági és katonai megállapodást. A stratégiai egyezmény előkészületi munkái 2016-ban kezdődtek, Hszi Csin-ping elnök történelmi látogatásakor Teheránban, amikor találkozott Áli Hámanei legfőbb vezetővel.
A Washington által szankcionált iráni kőolaj legnagyobb felvásárlója Kína lesz, ezen kívül pedig Peking dollármilliárdokat fektet majd be az iráni gazdasági és katonai fejlesztésekbe. A szerződés lehetővé teszi Kína számára, hogy stratégiai pozíciót építsen ki a Közel-Keleten, Irán számára pedig azt, hogy szorosabban integrálódjon az eurázsiai tengelyhez az Új Selyemút (BRI) megaprojekten keresztül.
Nincs meghunyászkodás
Kína rögtön keményen üzent a Biden-kormányzatnak. Vang Ji kínai külügyminiszter Hasszan Róháni iráni elnökkel Teheránban tartott megbeszélésén kijelentette, hogy elfogadhatatlanok az egyes államok Irán elleni egyoldalú szankciói. Ezt vasárnap jelentette be a kínai külügyminisztérium.
Peking már eddig is Irán első számú kereskedelmi partnere és legnagyobb külföldi befektetője volt, betöltve részben az amerikai szankciók miatt keletkezett finanszírozási vákuumot. Kína már számos infrastrukturális projektet valósított meg sikeresen, megépítette a teheráni metrót, 1,5 milliárd dollárt nyújtott a Teherán-Mashhad vasútvonal villamosítására, 10 milliárd dollár hitelkeretet biztosított az iráni bankoknak, a Kínai Fejlesztési Bank pedig 15 milliárd dolláros kölcsönről szóló megállapodást írt alá infrastrukturális és termelési projektek megvalósítására Teheránnal.
Mohamad Dzsavád Zarif iráni külügyminiszter (j) fogadja kínai hivatali partnerét, Vang Jit Teheránban 2021. március 27-én. Irán és Kína huszonöt évre szóló, politikai, stratégiai és gazdasági területre kiterjedő együttműködési megállapodást kötött egymással. (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)
A mostani megállapodás megnyitja Peking számára az utat, hogy vasúti-, kikötői- és 5G-hálózati projektekben vegyen részt.
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Fizessen bankkártyájával
+1 Amennyiben megújuló havi csomagjaink közül választ, az első hónap csak 390 forint mindkét csomag esetében!
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat
