5p

Tényleg itt a repülőrajt, jön a gazdasági áttörés?
Mi vár a magyar vállalkozásokra? Mit okoz az árrésstop?

Online Klasszis Klub élőben Oszkó Péterrel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. április 8. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az iráni-török történelmi egyensúly 2016-ban megbillent, amikor Ankara aktívan beavatkozott a szír polgárháborúba és a feszültség egy újabb szintet ugrott tavaly, amikora győztes azeri háború következményeként egy évszázad után a törökök visszatértek a Kaukázusba.  A török revansisták a 100 évvel ezelőtti kaukázusi hadsereget tekintik egy létrehozandó pán-török hadsereg példaképének. Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Irán és Törökország regionális riválisok és mind stratégiai, mind ideológiai szinten számos kérdés elválasztja a két középhatalmat. Teherán és Ankara például más oldalon áll a szíriai konfliktusban. Mindazonáltal a két hatalom között két évszázada béke van: az Erzurumi békét 1823-ban kötötték meg.

A tábornok nagykövet

Az utóbbi napokban azonban komoly feszültség alakult ki a két ország között a török katonai műveletek miatt Észak-Irakban, amelyet 13 török hadifogoly kivégzése váltott ki.  Ankara a kurd militánsok kifüstölésére törekszik egy stratégiailag fontos régióban, ahol az Irán-barát milícia rendkívül aktív. „Egyáltalán nem fogadjuk el, hogy Törökország, vagy bármely más ország katonailag beavatkozzon Irakba” mondta egy szombati interjújában Iraj Masjedi, Irán Bagdadba akkreditált nagykövete.

Recep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP)
Recep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP)

Masjedi nagykövet nem mellékesen egyben az Iráni Forradalmi Gárda (IRGC) tábornoka.  Az amerikai pénzügyminisztérium tavaly rakta fel személyét  a szankciós listájára. Valójában Szaddam Huszein hatalmának megdöntése óta mindhárom iráni nagykövet Bagdadban az IRGC magas rangú tisztje volt. 

Ez is csak újabb bizonyítéka, hogy az IRGC koordinálja a perzsa állam külpolitikáját Irakban és Szíriában - a nagykövet szavának tehát páratlanul komoly súlya van.  A két ország ezek után bekérette egymás nagykövetét, a török belügyminiszter pedig további olajat öntött a tűzre vasárnap, amikor leszögezte: „Irán 525 terroristát rejteget”.

Műveletek Észak-Irakban

Törökország 1984 óta folytat extra-territoriális katonai műveleteket a kurd elemek ellen Irakban.  De 2019 májusában fordulópont történt: az akkori műveletet követően a török csapatok nem vonultak vissza, hanem bázisokat építettek fel iraki területen. A fent említett és balul sikerült 13 török fogoly kiszabadítási kísérlete is 35 kilométerre történt az iraki-török határtól.

Ankara most a jelek szerint a fejébe vette, hogy Észak-Szíriához hasonlóan itt is egy „biztonsági zónát” alakít ki.  Szíriával ellentétben azonban az iraki kormány ellenőrizni tudja még a határait és Irán is egyre inkább azt érzi, hogy a neo-oszmán narratívát követő török külpolitika egy újabb régióban szűkítené be Teherán mozgásterét.

Fontos kiemelni, hogy az 1920-as években Törökország magának követelte Észak-Irak nagy részét.  Az olajban gazdag és stratégiailag kiemelkedően fontos egykori Moszuli vilajet területéért 1924–1925 folyamán a brit védnökség alatti Irak és az újjáalakuló Törökország folytatott diplomáciai és fegyveres harcot.  A Népszövetség megkapta a lehetőséget, hogy döntsön az etnikailag is vallásilag sokszínű területről, és kiküldött egy Teleki Pált is tagjai között tudó vizsgálóbizottságot.

A Moszul Bizottság azonban hiába hívta fel hangsúlyosan a figyelmet a kisebbségi jogok biztosításának fontosságára és ezek hiányának lehetséges következményeire, süket fülekre talált.  A végén Bagdadhoz került Moszul, mert a britek által kinevezett királynak, Fajszálnak szüksége volt több szunnita választópolgárra, különben a királyságában síita többség alakult volna ki. 

A török jobboldalon Moszult a mai napig az elveszett oszmán haza részének tekintik.  Az AKP támogatja az egykori Moszuli vilajet (Erbil, Dohuk, Szulejmanijah) autonómiáját, hogy egy nap esetleg szépen visszacsatolja a területet.

2016-ban kerültek örvénybe 

De az iráni-török történelmi egyensúly már 2016-ban megbillent, amikor Ankara aktívan beavatkozott a szír polgárháborúba és a feszültség egy újabb szintet ugrott 2020-ban, amikor a török nagypolitika és a vezérkar nyíltan támogatta Azerbajdzsánt Nagorno-Karabah visszaszerzésében.  Valóban, a győztes azeri háború következményeként egy évszázad után először a törökök visszatértek a Kaukázusba.

Tavaly december 10-én Erdogan elnök győzelmi beszédet tartott Bakuban, ahol megemlékezett a híres ottomán háborús miniszterről, Enver Pasáról, aki megalakította az „Ottomán Muszlim Kaukázusi Hadsereget”, amely aztán 1918-ban a régióban harcolt.  A török revansista nacionalisták ezt a 100 évvel ezelőtti hadsereget tekintik egy létrehozandó pán-török hadsereg példaképének.  

De ami igazán kihozta a sodrából az iráni vezetést, az egy azeri népdal (Aras Türküsü) volt, amelyet Erdogan felolvasott az eseményen. A dallal a török elnök megkérdőjelezte az iráni szuverenitást dél-azeri területek fölött, amelyek jelenleg Iránhoz tartoznak. A perzsa állam rendkívüli érzékenysége érthető, hiszen a lakosság harmada azeri etnikumú - sőt Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenej is apai ágon azeri származású.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)


AJÁNLOTT VIDEÓK

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A magyar munkaerő az unió legolcsóbbjai közé tartozik
Privátbankár.hu | 2025. április 6. 10:31
Az egy órára jutó munkaerő-költség alapján.
Makro / Külgazdaság Trump vámjai még jól is jöhetnek Magyarországnak — interjú Virovácz Péterrel
Bózsó Péter | 2025. április 6. 06:02
Az ING Bank vezető elemzője fejtette ki véleményét a héten bejelentett vámok hatásáról a forint árfolyamára, hazánk külkereskedelmi és fizetési mérlegére, valamint növekedésére.
Makro / Külgazdaság Van fény az alagút végén – alulértékelt a forint, beindulhatnak a befektetések is?
Privátbankár.hu | 2025. április 5. 15:38
Jöhetnek pozitív fordulatok is idén a hazai gazdaságban? Az OTP elemzői szerint igen, de a kockázatokat sem hallgatják el.
Makro / Külgazdaság Erre költené Donald Trump a vám-dollármilliárdokat? Átcsúszott a szenátuson a javaslata
Privátbankár.hu | 2025. április 5. 14:41
Adók helyett vámok és kiadácsökkentés sok-sok ezermilliárd dolláros értékben. Hiába szavaztak republikánusok is a javaslat ellen, az most a kongresszus elé kerülhet.
Makro / Külgazdaság Két matematikai osztás kellett csak a világ káoszba taszításához
Buksza blog | 2025. április 5. 13:33
Kína a kiszámítható gazdasági partner szerepét veheti fel, Tajvanon megerősödhetnek a Kínához csatlakozást támogató politikai erők, az EU tárgyalna. Jönnek a reakciók Trump vámcunamijára.
Makro / Külgazdaság Valamit nagyon csúnyán elszámoltak Donald Trumpék
Privátbankár.hu | 2025. április 5. 12:23
Utánaszámoltak a bejelentett vámtarifáknak, és sehogy sem jön ki a matek.
Makro / Külgazdaság Tagadja az Európai Bizottság Szijjártó Péter vádjait, neki is tudnia kellene az igazságról
Privátbankár.hu | 2025. április 5. 10:08
Éppenséggel a magyar kormánnyal is jó előre egyeztettek a lehetséges válaszlépésekről.
Makro / Külgazdaság Hiába a baráti tarifa, Londonban is vérengzés volt a papírok között
Privátbankár.hu | 2025. április 5. 09:54
London csak a szelét kapta a Trump-tornádónak, de így is brutális, ami a londoni tőzsdén történt.
Makro / Külgazdaság Az ENSZ-főtitkár a kiszolgáltatott országok miatt aggódik
Privátbankár.hu | 2025. április 5. 09:29
Kritikus szakaszba lépett a világkereskedelmi helyzet a világszervezet szerint.
Makro / Külgazdaság Ebben nagyon türelmes Donald Trump, kitolt egy fontos határidőt
Privátbankár.hu | 2025. április 5. 08:43
Úgy tűnik, nagyon szeretné az amerikai elnök, ha amerikai kézbe kerülne a TikTok. Vajon kire gondolhat tulajdonosként?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG