1918 elején a németek még nagy győzelmeket arattak a születőben lévő Szovjetunió ellen, alá is írták vele a breszt-litovszki békét. A Balkánt is elfoglalták Görögországot kivéve, ahol az angol, francia és szerb erők gyülekeztek. Az olasz fronton tehermentesítették a katonailag gyengén muzsikáló Monarchiát, Franciaországban pedig döntő támadást terveztek a győzelem kierőszakolására több éves állóháború után, miután a keleten és délen felszabadult erőiket odacsoportosították.
Az új nagyhatalom döntött
A nagy offenzíva meg is indult, de nyárra kifulladt. Felsorakozott ugyanis addigra a másfél milliós amerikai erő, modern fegyverzettel ellátva, és hirtelen átbillentette az egyensúlyt az antant javára. Szeptemberre teljes harcértékű lett ez az erő, és nagy ütemben kezdte visszanyomni a németeket, sorra vesztették el az évek alatt szerzett területeket, nyilvánvaló volt, hogy nem fognak bírni a túlerővel.
Amerika, ha már akkora haderővel szállt be, hogy eldöntse a háborút, beleszólást akart a békébe is, igaz, hogy később aztán visszavonult a tárgyalásokról. Elfogadta a csehszlovák és délszláv állam gondolatát, sőt elismerte a megalakult csehszlovák nemzeti tanácsot, mint a leendő ország kormányát, ráadásul ezt több ország is megtette. A Monarchia és Magyarország felosztása eldöntött tény volt.
A balkáni front
A németek elvonását kihasználva az antant erői szeptember 15-én általános támadás indítottak a Balkánon Görögország felől, lényegében a bolgár haderő egyedül állt velük szemben, nem is sokáig bírta, így az ország különbékét kötött. Az út szabad volt Magyarország felé, a cél az volt, hogy rajtunk átvonulva Németországot foglalják el délkelet felől, ha elhúzódna a háború. Az osztrák császár és magyar király már elfogadta volna a wilsoni elveket, átalakítva országát, de megüzenték neki a győztesek, hogy ezzel már elkésett.
Másfél évvel korábban
A magyar közigazgatás még október végéig, november elejéig fennmaradt az ezeréves ország területén, de a Monarchia padovai fegyverletétele után a csehek megkezdték a szlovák területek elfoglalását, a belgrádi, immár csak Magyarországgal kötött tűzszünet pedig az antant megszállása alá helyezte az ország déli és keleti, igen nagy hányadát. Elméletileg a magyar közigazgatás fennmaradt volna még egy darabig, valójában azonnal elkergették a magyar hivatalos szerveket. Az egykori ország így ténylegesen nem a trianoni békeszerződés aláírásakor szűnt meg, hanem több mint másfél évvel korábban.
Újra határok nélkül
A duális monarchiában kialakult gazdasági egység megtört, az új országok közti kereskedelem nehézkes volt, ami a legtöbb utódállamnak hátrányára vált. 70 évvel később után aztán felbomlott az akkor létrejött Csehszlovákia és Jugoszlávia, utóbbi több háborúban, hét utódállamot hagyva maga után. 2004 és 2008 között végül az egykori Monarchia nagy része végre ismét egy gazdasági egységgé, sőt jelentős mértékben határok nélkülivé vált az Európai Unión belül.
