Az államháztartás központi alrendszerének 2013. augusztus havi hiánya 110,0 milliárd forintra teljesült. A kormány várakozásainak megfelelnek a központi költségvetés augusztus végi pénzforgalmi adatai. A mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások – a decemberi hónapra előre jelzett igen jelentős többlettel együtt – alátámasztják, hogy teljesülni fog az idei 3 százalék alatti hiánycél - közölte az NGM a Privátbankárral.
A tájékoztatóból ezúttal kimaradt a szokásos táblázat a pénzforgalmi adatokról, valamint a bevételek és kiadások alakulásáról - vélhetően a részletes adatközlésben majd benne lesznek a táblák.
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 137,4 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 1,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 26,4 milliárd forintos többlettel zártak. Az államháztartás központi alrendszerének 2013. augusztus végi hiánya így 961,2 milliárd forintra teljesült.
Az éves terv 91,5 százaléka összejöttAz Országgyűlés honlapján olvasható friss törvényjavaslat szerint a 2013-as költségvetés bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege 16 376 milliárd forintra nő, így a tervezett hiány 1050 milliárd forintra emelkedik. Az NGM közlése alapján tehát augusztus végén az éves módosított előirányzat 91,5 százalékánál jár a hiány (amennyiben a legfrissebb módosítást is figyelembe vesszük). |
Még egy újdonság: a jövőről is beszélnek
A kiadások és bevételek összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy azok egymáshoz képest időbeli elcsúszással teljesülnek. A kormány várakozásai szerint december hónapban jelentős többletbevétellel számolhat a költségvetés, amely hozzájárul az éves hiány elvárt szinten tartásához - írja az NGM közleménye, a szokásokkal ellentétben tehát a kilátásokról is ír a minisztérium a gyorstájékoztatóban.
Azt is írják: a kormány intézkedéseinek nyomán tavaly és idén a bevételi és a kiadási oldalt is jelentősen befolyásoló változások történtek. A bevételi oldalt tekintve, néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek kerültek bevezetésre. Augusztus végéig magasabb összegben alakultak ugyanakkor egyes adóbevételek is, pl. a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint az illetékbevételek.
Az NGM szerint ki kell emelni azonban azt is, hogy egyszeri, nagy bevételi tételek még az év hátralévő részében fognak befolyni a költségvetésbe, úgymint a frekvenciahasználati-jogosultság értékesítéséből származó mintegy 100 milliárd forintos bevétel, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt – négy ütemben történő – befizetés része, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része is.
Táblázat nincs a közleményben, van viszont videó, amin Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkár ismerteti röviden a folyamatokat:
Magyarázat a többletkiadásokra
Mi a baj a magyar költségvetéssel? Ami hiányzik belőle!Hiányoznak a hatásvizsgálatok, a múltbéli adatok, a teljesítményértékelések és az egész szinte érthetetlen az átlagember számára. Ezzel magyarázható, hogy a költségvetés átláthatósága szempontjából nem csupán régiós versenytársaink jobbak nálunk, de megelőz minket Pakisztán és Uganda is. Részletek >> |
A kiadási oldalt tekintve többletkiadást eredményezett, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés augusztus végi kiadásai mintegy 915 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek.
Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények - pl. kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények - kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket többek között a vasúti és közúti közlekedési támogatások és a lakásépítési támogatások is. Mindez több száz milliárd forinttal megnövelte a központi kiadásokat - sorolja az NGM.