Az államháztartás központi alrendszerének 2013. augusztus havi hiánya 110,0 milliárd forintra teljesült. A kormány várakozásainak megfelelnek a központi költségvetés augusztus végi pénzforgalmi adatai. A mostani és a következő hónapokra várt bevételek és kiadások – a decemberi hónapra előre jelzett igen jelentős többlettel együtt – alátámasztják, hogy teljesülni fog az idei 3 százalék alatti hiánycél - közölte az NGM a Privátbankárral.
A tájékoztatóból ezúttal kimaradt a szokásos táblázat a pénzforgalmi adatokról, valamint a bevételek és kiadások alakulásáról - vélhetően a részletes adatközlésben majd benne lesznek a táblák.
Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 137,4 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok 1,0 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 26,4 milliárd forintos többlettel zártak. Az államháztartás központi alrendszerének 2013. augusztus végi hiánya így 961,2 milliárd forintra teljesült.
|
Az éves terv 91,5 százaléka összejöttAz Országgyűlés honlapján olvasható friss törvényjavaslat szerint a 2013-as költségvetés bevételi főösszege 15 325 milliárd, kiadási főösszege 16 376 milliárd forintra nő, így a tervezett hiány 1050 milliárd forintra emelkedik. Az NGM közlése alapján tehát augusztus végén az éves módosított előirányzat 91,5 százalékánál jár a hiány (amennyiben a legfrissebb módosítást is figyelembe vesszük). |
Még egy újdonság: a jövőről is beszélnek
A kiadások és bevételek összehasonlításakor figyelembe kell venni, hogy azok egymáshoz képest időbeli elcsúszással teljesülnek. A kormány várakozásai szerint december hónapban jelentős többletbevétellel számolhat a költségvetés, amely hozzájárul az éves hiány elvárt szinten tartásához - írja az NGM közleménye, a szokásokkal ellentétben tehát a kilátásokról is ír a minisztérium a gyorstájékoztatóban.
Azt is írják: a kormány intézkedéseinek nyomán tavaly és idén a bevételi és a kiadási oldalt is jelentősen befolyásoló változások történtek. A bevételi oldalt tekintve, néhány adónemből származó bevételi előirányzat csökkent, bizonyos adónemek megszűntek, illetve módosultak, másrészt új adónemek kerültek bevezetésre. Augusztus végéig magasabb összegben alakultak ugyanakkor egyes adóbevételek is, pl. a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint az illetékbevételek.
Az NGM szerint ki kell emelni azonban azt is, hogy egyszeri, nagy bevételi tételek még az év hátralévő részében fognak befolyni a költségvetésbe, úgymint a frekvenciahasználati-jogosultság értékesítéséből származó mintegy 100 milliárd forintos bevétel, a pénzügyi tranzakciós illeték júniusban előírt – négy ütemben történő – befizetés része, az energiaellátók jövedelemadója és a társasági adó jelentős része is.
Táblázat nincs a közleményben, van viszont videó, amin Banai Péter Benő költségvetésért felelős helyettes államtitkár ismerteti röviden a folyamatokat:
Magyarázat a többletkiadásokra
| Mi a baj a magyar költségvetéssel? Ami hiányzik belőle!Hiányoznak a hatásvizsgálatok, a múltbéli adatok, a teljesítményértékelések és az egész szinte érthetetlen az átlagember számára. Ezzel magyarázható, hogy a költségvetés átláthatósága szempontjából nem csupán régiós versenytársaink jobbak nálunk, de megelőz minket Pakisztán és Uganda is. Részletek >> |
A kiadási oldalt tekintve többletkiadást eredményezett, hogy az önkormányzati feladatok és azok finanszírozása több területen átkerült az államháztartás központi alrendszerébe. Ennek következtében a központi költségvetés augusztus végi kiadásai mintegy 915 milliárd forinttal magasabb összegben teljesültek.
Ebben az évben már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények - pl. kórházak, fogyatékkal élőket gondozó intézmények, gyermekvédelmi intézmények - kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye. Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket többek között a vasúti és közúti közlekedési támogatások és a lakásépítési támogatások is. Mindez több száz milliárd forinttal megnövelte a központi kiadásokat - sorolja az NGM.
Hiába minősítették jogellenesnek az eljárást, a német kancellár nem tágít a határellenőrzés ügyében. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
