Donald Trumpnak azért kellett menesztenie Michael Flynnt mindössze 3 hét után, mert kiderült, hogy még hivatalba lépése előtt tárgyalt az orosz nagykövettel, és a két ország kapcsolata, így a szankciók kérdése is szóba került. Hogy mi ezzel a gond? Leginkább semmi, csak épp van egy 1799-es törvény, amely szerint az Egyesült Államok bármely mezei civil polgára nem beszélhet egy másik ország kormányával vagy ahhoz köthető személlyel diplomáciai kérdésekről.
Ki gondol ilyenre?
Miután a tanácsadó elfoglalta a hivatalát, rájött, hogy létezik egy ilyen törvény, ami a nagykövettel folytatott beszélgetés során fel sem merült benne, valószínűleg nincs amerikai polgár, akinek eszébe jutott volna, hogy ilyen létezik. Így viszont benne volt már a csávában, ezért tagadta a dolgot az alelnök előtt. Ezzel a botrány már adott volt, és noha az 1799-es törvény szerinti vétség inkább megmosolyogtató, a felettesének való hazugság viszont már nagyon is kényes dolog, így óhatatlan lett a távozás. Persze ha néha modernizálnák az ósdi törvényeket, az ilyen szituációk fel sem merülnének.
Watergate jelleg
A szenátusban mind demokrata, mind republikánus oldalról támadások indultak a Fehér Ház ellen, leginkább Flynn és általában a kormányzat orosz kapcsolatait firtatva. Chris Coons demokrata szenátor a Reuters szerint azt kifogásolta, hogy Flynn egész mostanáig a posztján maradt, noha a Fehér Házat már három hete figyelmeztették, hogy ez egy zsarolási alap lehet. Coon az elnök felelősségét firtatva feltette a kérdést, hogy mit tudott az elnök és mikor tudta meg? És ezzel a dolog máris a Watergate botrányra emlékeztet, hisz ott is az volt a kérdés, mit tudott Nixon elnök.
Mi lesz az enyhüléssel?
Donald Trump elnökségének első 3 hete elég turbulens volt, bár az utolsó napokban a konszolidáció jelei mutatkoztak, miután az elnök kiállt országának több szövetségese mellett (Dél-Korea, Japán, Kanada). Trump politikájában ugyanakkor fontos szerepet foglal el az Oroszországgal 2014-ben megromlott viszony javítása, ami sokak szemét szúrja az amerikai politikusok között. Kérdés, hogy ezek után hogyan foghat neki az elnök a cél megvalósításának.
A Kreml szóvivője azt mondta, Oroszország nem foglal állást Flynn menesztése kapcsán, miután ez a Trump-kormányzat és Amerika belügye. Orosz parlamenti képviselők ugyanakkor felszólaltak Flynn mellett, egyikük azt hangsúlyozta, hogy az egész ügy egy agresszív támadás eredménye, melynek következő áldozata maga az elnök lesz (egy újabb Watergate-utalás). Kétségtelen, hogy Amerikában főleg a demokraták oldaláról folyamatosan feszegetik, menyire folytak bele az oroszok az elnökválasztási kampányba, és most ezt a kérdést újra fel lehet melegíteni, így most további vizsgálatokat követelnek.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
