A jegybank előrejelzése szerint növekedési és inflációs szempontból is kedvezőtlen sokkok érik a magyar gazdaságot. Az infláció 2012-ben átmenetileg gyorsul, ám a tartósan gyenge keresleti környezetben és a szigorodó monetáris kondíciók mellett 2013 első felére elérheti a cél értéket.
Az MNB jövőre a gazdasági növekedés stagnálására, míg 2013-ban lassú növekedésre számít, aminek forrása döntően az exportértékesítés lesz. A külső környezet romlása a monetáris kondíciók határozott szigorítását, míg a hazai kockázati megítélés vártnál gyorsabb javulása a monetáris kondíciók gyorsabb lazítását okozhatja.
A gazdaság megítélése külső és belső tényezők miatt folyamatosan romlott
A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentése szerint őszig a gazdaság növekedési kilátásai fokozatosan romlottak elsősorban a külső piacoknak köszönhetően. Az eurózóna adósságproblémáinak mélyülése, továbbá a bankrendszer alacsony hitelaktivitása és a lakosság óvatos fogyasztási és beruházási viselkedése is hozzájárult a kockázatok emelkedéséhez.
Az infláció az idei éviben a cél fölött maradt és továbbra is kettősség jellemezte, egyrészt az alacsony keresleti és munkapiaci nyomás miatt, másrészt a növekvő költségsokkok miatt. Az általános makrogazdasági környezetet, lassuló gazdasági növekedés, gyorsuló infláció és romló kockázati megítélés jellemzi.
Virág Barnabás az MNB elemzője elmondta, hogy az ország kockázati megítélésének romlása tartósnak bizonyult. Előretekintve azonban a romló tendencia véleménye szerint megfordul, a kockázati megítélésünk fokozatosan javulni fog, elsősorban az eurózóna válságának megoldása, és a magyar gazdaság pozitív elmozdulásának esetében.
A kedvező GDP adatok egyedüli forrása a mezőgazdaság volt
Az MNB tanulmánya szerint harmadik negyedéves GDP adat kedvezőnek tekinthető, azonban az adatok mélyére nézve egyedül a mezőgazdaságnak volt köszönhető a növekedés. Az elemző szerint amennyiben a mezőgazdaság hatása kifut egy gyengülő, lassuló gazdasággal szembesülhetünk.
Az elemző felhívta rá a figyelmet magyar export alapvetően ciklusérzékeny, ennek megfelelően ha a globális környezetben lassulás jelentkezik az magyar gazdaságban felnagyítva jelenik meg. A romló külső környezetet azonban tompíthatja a gyengülő forint árfolyam.
A MNB szerint a belső kereslet 2010 közepe óta stagnál, a változatlan fogyasztási pálya két ellentétes hatás eredőjeként alakult ki. A bizalmi indikátor folyamatosan romlik, a háztartások érzékelik, hogy a konjunktúra kilátások romlanak, így csökkentik a fogyasztási kiadásaikat. Ennek ellentéteként a jövedelmi hatás a fogyasztás élénkülésének irányába hat.
A reáljövedelmi helyzet romlását várja jövőre a jegybank
Jövőre a reáljövedelem csökkenését valószínűsíti a jegybank, a nettó reálbérek minden bérkategóriában csökkenhetnek, a bérskála alsó harmadában lehet különösen jelentős a bércsökkenés. A reáljövedelmi helyzet romlása várható 2012-ben, ami a keresletet is nagy mértékben negatívan fogja érinteni. A jegybank számításai szerint átlagosan 3 százalékkal csökkenhetnek jövőre a reálkeresetek.
A jelentés szerint új beruházások szinte csak néhány nagy feldolgozóipari cégnél képződnek, elsősorban az autóipari cégeknél. Jövőre a beruházások további mérséklődésére számít a jegybank, melynek elsődleges oka a bankrendszer visszafogott hitelaktivitása. Az előrejelzések szerint szigorú hitelpolitika lesz jellemző egészen 2013-ig, érdemi hitelnövekedésre nem lehet számítani.
A jegybank jövőre 0,1 százalékos növekedési ütemet prognosztizál, a külső és belső növekedési források is romlani fognak, az export továbbra is pozitívan járul majd hozzá növekedéshez, de kisebb mértékben. A belső kereslet jelentős negatív tétel lesz, melyet a bankrendszer és a kormányzat keresletet szűkítő intézkedési okozzák majd. 2012-ben a növekedés stagnálására és 2013-ban lassú élénkülést valószínűsít az MNB, a növekedés továbbra is döntően export vezérelt növekedés lesz.
A gazdaság ciklikus helyzete, keresleti környezet továbbra is nyomott inflációs hatásokat generál, amely továbbra is fennmaradhat. A laza munkapiaci környezet, a növekvő munkanélküliség, a versenyszféra béreit is tartósan alacsony szinte hozta. Jövőre az MNB magas szintű munkanélküliséget vár, az elemző véleménye szerint a foglalkoztatottság keresleti oldalon visszafogott maradhat.
A jegybank előrejelzése szerint a minimálbér-emelésre a vállalati szektor elsősorban a magasabb bérű munkavállalók alacsonyabb bérdinamikájával és részmunkaidővel reagál majd. A minimálbér-emelés inflációs hatása várhatóan 2013-tól lesz érezhető, mikor az állami kompenzáció már nem lesz érvényben.
Komoly recesszió várható jövőre abban az esetben, ha a külső környezet nem javul
A tanulmány szerint az utóbbi hónapokban az infláció kitört a 2-3 százalékos sávból, melyet a megemelkedett költségek és a gyengülő forint árfolyam generált. Az jegybank előrejelzése szerint 2012-ben az infláció tartósan 5 százalék fölé emelkedhet, melyet a kormányzati adózást érintő intézkedések okoznak, az adóemelések hatásainak kifutásakor, 2013 első felében akár 3 százalék alá is süllyedhet a fogyasztói árindex.
A monetáris tanács megítélése szerint a legnagyobb kockázatot a külső környezetet alakulása jelenti, komoly recesszió elé nézhet a magyar gazdaság 2012-ben abban az esetben, ha nem sikerül az euróövezet gondjaira megoldást találni. Kedvezőtlenebb forgatókönyv esetén az inflációs pálya szigorúbb monetáris politikát indokolhat. A külső gazdasági környezet gyors javulása esetén azonban lehetőség nyílik a monetáris kondíciók javítására.
Az MNB előrejelzése szerint a 300 milliárdos korrigálás esetén, a tartalékok zárolásával a költségvetési hiány 3 százalék alá kerülhet. A leminősítéssel kapcsolatban az MNB megerősítette azon álláspontját, miszerint a kockázati prémium további romlása a monetáris politikai eszköztár további alkalmazását teheti szükségessé. Kérdésre válaszolva az MNB elemzője elmondta hogy a bankok vesztesége a korábbi 200 milliárd forintról számításaik szerint a gyengülő árfolyam következtében 280 milliárdra nőttek.
A vámemelés különösen Indiát sújthatja. 
