1p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Egyszer volt, hol nem volt, Matolcsy György gazdasági miniszter sajtótájékoztatót tartott a jövő évi büdzséről. A kiadási és bevételi oldalt a kormány második olvasatban 170 milliárddal emelte, 280 milliárdot várnak a tranzakciós illetékből - de még nem tudni pontosan, hogyan - és lesz kötelező nyugdíjbavonulás a közszférában.

Plusz 170 milliárd: fellélegezhetnek a szaktárcák

A kormány tegnap második olvasatban is megtárgyalta a jövő évi költségvetés sarokszámait: ezek szerint a kiadási és bevételi oldalt is 170 milliárddal emelik jövőre az eredeti tervekhez képest - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter mai kormányszóvivői tájékoztatóján.

A kormány jövőre 15 500 milliárdos kiadással és 660 milliárdos államháztartási hiánnyal számol, vagyis a deficit a GDP 2,2%-a lesz 2013-ban a tervek szerint. A költségvetési törvényt holnap benyújtják a Parlamentnek és megküldik a Költségvetési Tanácsnak is. A kormány tervei szerint július 13-án a sarokszámokat elfogadhatja az Országgyűlés, a végső változatról pedig szeptember 23-án tarthatnak végszavazást. Matolcsy György szerint a kiszámíthatóság és a stabilitás miatt fontos, hogy már nyárra elfogadhatják a jövő évi sarokszámokat.

A sarokszámok részletesen
Matolcsy György ma bejelentette milyen sarokszámokat fogadott el a kormány a jövő évi költségvetéshez. Az idei év még nem lesz tündérmese, is jövőre is bőven lesz előttünk kihívás, de a kormány alapvetően optimista. A nemzetgazdasági miniszter szerint 1%-os GDP-csökkenés még nem jelent recessziót. Részletek >>>



"Gazdaságtörténeti bravúr"

A miniszter szerint a kormány a tegnapi ülése után arra számít, hogy lezárul az a 3 éves folyamat, melynek során sikerül végrehajtani Magyarország pénzügyi konszolidációját - Matolcsy szerint az eurózóna válsága közepette ez gazdaságtörténeti bravúr lesz, ha sikerül elérni.

A kormány számításai szerint 2004 után két lépésben, de sikerülhet, hogy megszűnjön a Magyarország ellen folytatott túlzott-deficit-eljárás. Az első lépés a június 22-ei Ecofin-ülés lesz, ahol valószínűleg feloldják a kohéziós alapok felfüggesztésének lehetőségét, így Magyarország a GDP 0,5%-ának megfelelő fejlesztési forráshoz juthat jövőre. A második lépés pedig jövő tavasz lehet, amikor az EU megszünteti az eljárást, amennyiben sikerül elérni a kitűzött 2,2%-os deficitet. Az Európai Bizottság előrejelzésében 2,7%-os GDP arányos hiányt prognosztizál, de a lényeg, hogy a szint a 3%-os referenciaérték alatt marad.

200 milliárd tartalék, növekedési kockázatokkal is számol a kormány

A kiadási oldalt emeli, hogy jövőre 120 milliárd forintot kapnak a minisztériumok és a különböző állami szervek (országgyűlés, bíróságok, stb, összesen 60 területre jut így többletforrás) - ennek leginkább a szaktárcák örülhetnek, akiknek idén nagyon is meg kellett húznia a nadrágszíjat a 40 milliárdos elvonás miatt. A maradék 50 milliárd az országvédelmi alapba megy, így az a duplájára duzzad jövőre. Matolcsy György szerint idén stagnáló gazdasággal, jövőre pedig növekedési fordulattal számol a kormány, de a külső környezet miatt továbbra is vannak növekedési kockázatok, ezért szükség van tartalékokra. Ezen felül az általános tartalék jövőre 100 milliárd lesz a költségvetésben, ami a kormány szerint elegendő lesz.

Honnan lesz plusz 170 milliárd?

A nagy kérdés persze, hogy miből teremti elő ezt a 170 milliárdot a kormányzat? A Széll Kálmán Terv 2.0-ban vázolt 3-400 milliárdos tranzakciós bevételről a kormány már a költségvetési tervezet első verziójában lemondott, eddig 120-130 milliárdos bevétellel számoltak. Ezt most megemelték 280 milliárdra, vagyis ebből az adóból az első verzióhoz képest 150 milliárddal több bevételt remélnek.

Tranzakciós illeték: az alap és az egy ezrelék marad, minden más nem tiszta

Matolcsy György ugyanakkor nem tudott arra kérdésre pontos választ adni, hogy ez pontosa, hogyan is fog összejönni. Az biztos, hogy marad az adó alapja és mértéke (egy ezrelék átutalásonként), az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy lesz-e felső plafonja az adónak (a Széll Kálmán Terv 2.0-ban még szerepelt egy 30 ezres plafon), és hogy mi lesz a kivezetni tervezett bankadóval (kivezetik teljesen, vagy az EU-s elvárásokhoz igazítva felezik annak mértékét). Ezen a ponton tehát még nagy a homály, de a tárcavezető szerint a Bankszövetséggel intenzív tárgyalásban vannak. A bankadó tervezettnél korábbi kivezetésére, úgy tűnik, a kormány is hajlandóságot mutat. A 150 milliárdos plusz ugyanakkor hatalmas tehernek tűnik az első változatban jelzett 120 milliárdos bevételhez képest.

Kötelező nyugdíjbavonulás a közszférában

A 170 milliárdos többletből 150 milliárd tehát "megvan", a maradék 20 milliárdot a kormány a "közszféra hatékonyságjavításából" reméli előteremteni. Itt a kormánynak az önkormányzati területre nincs ráhatása, de a feladatmegosztás miatt a közszféra szerkezete átalakul, így többen fognak a központi kormányzat alatt dolgozni, Matolcsy szerint 250 ezren kerülnek vissza, így nagyjából 300-320 ezer fő dolgozik majd a központi igazgatásban, ahol a kormány 62 éves kor felett kötelező nyugdíjbavonulást rendel el. Ez 10-11 ezer főt érint jövőre, ennyivel csökkenhet a közszféra létszáma.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Akár már csütörtökön teljesen lekapcsolhatják a paksi atomerőművet
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 12:17
A Duna alacsony vízállása a leállás oka, a folyó kiszáradása jövő hétre csak súlyosbodni fog.
Makro / Külgazdaság Elárulták az elemzők, miért lassult a gazdasági növekedés a kormányváltás után
Imre Lőrinc | 2026. július 30. 11:57
Az új kormányzati struktúra felállása, a kevésbé költekező fiskális politika és a nagy állami beruházások felülvizsgálata is hozzájárulhattak ahhoz, hogy az idei második negyedévben lassult a magyar gazdaság növekedési üteme az év első három hónapjához képest.
Makro / Külgazdaság Republikon: 20 százalék a Fidesz-KDNP támogatottsága
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 11:21
A teljes népességre vetítve 58-20 az állás a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP között.
Makro / Külgazdaság Nagy átalakítás jön az iskoláknál, elveszíti irányító jellegét a Klebelsberg Központ
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 10:40
2027. január 1-től a Lannert Judit vezette Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felel az iskolákért. A tankerületi igazgatói pozíciókra augusztus 20-tól lehet pályázni.
Makro / Külgazdaság Visszaesett a magyar energiahordozók exportja, de így is szép adatot közölt a KSH
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 08:40
Az export éves emelkedése több mint kétéves csúcsot döntött, a júniusi kivitel értéke közel 15 milliárd euró volt.
Makro / Külgazdaság Megjött a várva várt szám: kisebb csalódást okozott a magyar GDP
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 08:30
2026 második negyedévében (áprilistól június végéig) a magyar gazdaság teljesítménye 1,7 százalékkal meghaladta a 2025. második negyedévit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslésében. A mutató enyhén alacsonyabb az elemzői várakozások 1,8 százalékos átlagánál és az éves ütem a nyers adatok alapján megegyezik az első negyedévben látott növekedéssel.
Makro / Külgazdaság Túl alacsony a Duna, a 3. blokk leállása után újabb korlátozást vezettek be az atomerőműnél
Privátbankár.hu | 2026. július 30. 07:29
A Paksi Atomerőmű 2. blokkja is félgőzzel működik csütörtök reggel 7 órától.
Makro / Külgazdaság Egy félig eurós gazdaság tör a közös pénz felé: előnyök, hátrányok és tévhitek a magyar euróról
Imre Lőrinc | 2026. július 30. 05:47
A következő évek egyik legfontosabb gazdaságpolitikai beszédtémája vélhetően az lesz, hogyan lehet sikeresen, a gazdasági felzárkózást is segítő módon bevezetni az eurót Magyarországon. A Privátbankárnak nyilatkozó elemző szerint a közös európai pénznem legnagyobb előnye az árfolyamkockázat eltűnése, legnagyobb hátránya pedig az önálló monetáris politika feladása. Annak is utánajártunk, hogy okoz-e többletinflációt az átállás az euróra, mennyi ideig maradna forgalomban a forint az euró mellett, és milyen tanulságos példákat láthatunk a környező országokban.
Makro / Külgazdaság Szakad a lengyel Fidesz, már meg is alakult az új frakció
Privátbankár.hu | 2026. július 29. 12:52
Nem várt sokat a lengyel Mateusz Morawiecki.
Makro / Külgazdaság Hogyan lett Kína és Szingapúr a két legnagyobb magyarországi beruházó?
Imre Lőrinc | 2026. július 29. 10:47
Igazán markánsan a 2020-as évektől látszódik a távol-keleti nagyberuházók szerepének felértékelődése a magyar gazdaságban. Tavaly Kína és Szingapúr hozta a legnagyobb volumenű befektetéseket hazánkba, az ázsiai tőke különösen a feldolgozóiparban lett meghatározó. Nagy kérdés, hogy a Tisza-kormány alatt változhat-e ez a felállás.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG