A béketárgyalások négy évig tartottak Kubában, végül hétfőn írták alá a békeszerződést a két oldal vezetői. A dolog érdekessége, hogy az ország lakossága népszavazáson erősíti meg vagy veti el a békeszerződést, minden bizonnyal boldogan megszavazzák. A FARC egyúttal gerillaszervezetből politikai párttá alakul, és az 52 évig a harcmezőn zajló küzdelem ezentúl békés, remélhetőleg demokratikus politikai versengés lesz.
Díszes társulat
Az aláíráson a kolumbiai feleken kívül nem akárkik vettek részt: Ban Ki Mun ENSZ főtitkár, Raúl Castro kubai elnök, John Kerry amerikai külügyminiszter, a nagy béketeremtő, akinek múlt heti szíriai kudarcát talán most kissé feledteti a latin-amerikai esemény. Az Európai Unió levette a FARC-ot a terrorista szervezetek listájáról és Amerikában ugyanezt intézi Kerry, egyúttal 390 millió dollárt is nyújt Kolumbiának, hogy ezzel is segítsék a békefolyamatot.
Mint Szíriában
A háború legkeményebb napjaiban a fővárost, Bogotát is állandó támadások érték, bár a gerillák végül nem tudták lerohanni. A harcok több csoport, a lázadók, félkatonai alakulatok, drogbandák és a hadsereg között folytak, és nyomaikat sok helyen még most is elaknásított vidékek jelzik. A harcoknak sok civil áldozata is volt, a résztvevők időnként brutálisan léptek fel a lakossággal szemben, hogy az ne tudjon együttműködni az ellenséges erőkkel vagy ellátást nyújtani neki.
Aggodalmak
Nem mindenki elégedett a mostani folyamattal: egyes ellenzéki erőknek az a véleménye, hogy az eddigi gerillákból nem lehet csak úgy politikusokat csinálni, anélkül, hogy a bűnösök leülték volna börtönbüntetésüket. Ezért ők most a népszavazási kampányban a nem szavazatokra biztatnak, a döntést végül a nép mondja ki.
A FARC annak idején egy parasztlázadás során jött létre, majd belekeveredett a kábítószer kereskedelembe is. Amikor a legerősebbek voltak, 20 ezer tagot számláltak, most a békekötéssel egyidejűleg 7 ezer tag adja le fegyverét, mégpedig az ENSZ ellenőreinek, 180 napon belül. Sokan aggódnak, hogy a lázadók társadalomba való integrálása nem lesz egyszerű folyamat, de úgy tűnik, most elég nagy az elszántság és a nemzetközi támogatás is, hogy az esetlegesen felmerülő problémákat kezelni tudják.
Felpörög a gazdaság
A gazdaság az utolsó években, a béketárgyalások idején jobban szerepelt, mint a szomszédos országok (persze Venezuelával fölösleges összehasonlítást tenni), főleg a bányászat és olajkitermelés volt a húzóerő, amely a korábban harcok által sújtott területeken most újra tudott indulni. Nagy könnyebbség lesz, hogy a kormány jelentősen csökkentheti a védelmi kiadásokat.
