Október előtt bármi történhetett: kereskedelmi háború tört ki Amerika és Kína között, többször kamatot emelt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed – a tőzsdei árfolyamok csak felfelé tudtak haladni, a befektetők minden rossz hírt leráztak magukról. Aztán október elején minden megváltozott, megfordult az irány, az árfolyamok esnek, a jó hírek egy-két napnál tovább nem nyugtatják meg a piacot.
Pánik
Múlt héten az S&P 500 index 4,6 százalékot esett, ami a legnagyobb heti esés március óta, ráadásul heves ingadozásokkal héten belül. Egyúttal az index mínuszba is került az idei évre, ha nem is sokkal. Az eső trenden belüli nagy ingadozásokban már nagy szerepük van az aktuális híreknek, talán leginkább azért, mert az eső trend első szakaszában (úgy tűnik, abban vagyunk, ez persze hamar megdőlhet), sokan szeretnek belevenni a mélységekbe, mivel arra gondolnak, hogy csak korrekcióról van szó.
Jó hírek – rossz hírek
Múlt héten amikor a kínai és az amerikai elnök 90 napos tűzszünetben egyeztek meg a kereskedelmi háborúban, a fő index 1,1 százalékot emelkedett, amit másnap egy 3,2 százalékos zuhanás követett, miközben Trump elnök Twitteren magasztalta magát, mint a vámok embere, aki rögtön neki megy annak a vámokkal, aki úgymond országa gazdaságára akar törni, vagy inkább abból akar részesülni. Ebből nem úgy tűnt, mintha ki akarna vonulni a vámháborúból, legfeljebb ha teljes győzelmet arat valakivel szemben, ez pedig pont Kína esetében nem túl valószínű.
Durvult a helyzet
Szerdán szünnap volt az idősebb Bush elnök temetése miatt, csütörtökön tovább zuhantak a piacok. Aznap az volt a fő hír, hogy a kínai telefongyártó, a Huawei pénzügyi vezetőjét, aki egyben a cég alapítójának lánya, letartóztatták Kanadában amerikai kérésre, azzal a váddal, hogy megszegte az Irán elleni amerikai szankciókat. Ez nagyon rosszul hangzik, ez is a két nagyhatlom közti kapcsolatok romlását, sőt, a Kínával szembeni amerikai politika eldurvulását jelzi.
Rásegít az eső trendre
Egy ilyen, meglehetősen szokatlan eseményre már érthető, hogy nagy zuhanás jön a piacon: mégiscsak arra utal, hogy a politika olyan durva szintre lépett a gazdasági beavatkozást illetően, amire évtizedek óta nem volt példa. Önmagában persze nem ettől esik a tőzsde, hanem attól, hogy túl magasra emelkedett, ezt pedig a fedezetlen jegybanki pénzek éveken át tartó piacra áramlása okozta (kötvényvásárlási programok).
Az esés egy idő után törvényszerű, ugyanakkor a mértékét már megnövelheti az a tény, hogy a befektetők, köztük nagy alapok is, megijednek egy olyan világgazdasági helyzettől, amikor az amerikai elnök kereskedelmi háborús politikája eldurvul: vég nélküli vámkivetésekhez is külföldi üzletemberek letartóztatásához vezet. Az ilyesmi nem tesz jót a világgazdaságnak, nem kizárt, hogy az idei, a vártnál lassabb kínai növekedés, valamint a harmadik negyedévben megrekedt német és japán gazdasági növekedés már ennek számlájára írható.
