A bőrklinika alapítványa is felkerült a Soros-listára

A járványhelyzet lanyhulásával a kormányközeli média figyelme újra a migránspolitika felé fordul, ezzel összefüggésben pedig Soros György neve is mind gyakrabban bukkan fel a hírekben. A magyar származású amerikai üzletember társadalmi tevékenysége régóta idegesíti az Orbán-kormányt, számos eszközzel próbálták már visszaszorítani a hozzá kapcsolt szervezetek működését - írja laptársunk, az Mfor.hu.

Soros György, a rettegett

Ezek sorába illik a külföldről támogatott civil szervezetek nyilvántartásba vételi kötelezettsége, amit a köznyelv csak Soros-listának hív. Erre a listára kerülnek a törvény erejénél fogva azok a szervezetek, amelyekhez több mint 7,2 millió forintnak megfelelő támogatás érkezik az adott adóévben külföldről.

A klinikai alapítványt is kilistázták

Mint már többször beszámoltunk róla, a lista folyamatosan bővült az elmúlt években, 121, majd 134 szervezet volt kénytelen nyilvántartásba venni magát. Köztük olyanok, mint a Magyar Autóklub, vagy a Magyar Vöröskereszt, de érdemes megemlíteni a Magyar Zsonglőr Egyesületet is.

Jelenleg 157 civil szervezet szerepel a külföldről támogatottak listáján. Az újabban felkerültek közé tartozik a Semmelweis Egyetemhez tartozó Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának alapítványa, a NÉKÁM is. Az alapítvány a céljai közt a klinikán zajló gyógyítási, kutatási, oktatási és innovációs tevékenységek feltételeinek javítását, hiányzó profilok megteremtését, az ingóságok és ingatlanok felújítását, fejlesztését, a fiatal orvosok hazai és külföldi képzésének elősegítését, a betegellátás minőségének javítását jelölte meg.

Az alapítvány közhasznúságú jelentése szerint 2019-ben 48 290 000 forint bevételük keletkezett és 24 884 000 forint volt a ráfordítások összege. A jelentés megállapítja továbbá, hogy az alapítvány támogatásában részesült összesen közel 30 ezer beteg.

A bevételeken belül 20,6 millió forintot tettek ki a támogatások, ideértve a külföldről érkezőket is. Támogatás érkezett egyebek mellett a svédországi Lund Egyetemtől, a Regional Meeting Department of Dermatology-tól (USA), illetve az European Academy of Dermatology-tól.

Meglehet, hamarosan a NÉKÁM, de a többi szervezet is lekerül erről a listáról. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ugyanis ez az eljárás nem egyeztethető össze az uniós joggal, ezért kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indítottak. A bizottság szerint a civlleket listába szedésre kötelető törvény sérti a tőke szabad mozgásának elvét valamint egyes, az Európai Unió Alapjogi Chartája („Charta”) által védelmezett alapvető jogokat: a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot.

Ezt az álláspontot erősítette meg idén januárban az Európai Bíróság főtanácsnoka, Manuel Campos Sánchez-Bordona, aki azt javasolta a testületnek, hogy állapítsa meg: a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását, mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Charta által védett alapvető jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

A főtanácsnok véleménye ugyan nem köti a bíróságot, de a gyakorlat szerint az esetek jó részében annak megfelelő döntés születik az ügyekben. Ha így lesz ebben az esetben is, akkor a magyar kormánynak muszáj lesz módosítania a törvényt - bár ez sem lesz könnyű menet, mert az idén januári főtanácsnoki közleményt úgy kommentálták a Fidesz köreiben, hogy kitartanak "a külföldről finanszírozott Soros-szervezetek" átláthatóságát célzó törvény mellett.