|
| Többet kellett fizetni az élelmiszerért és az élvezeti cikkekért. |
Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága a pénzügyi számlák módszertana alapján számolt 66,5 százaléknál 1,7 százalékponttal magasabb, a GDP 68,2 százaléka volt. Az államháztartás nettó tartozása (24211 milliárd forint) a GDP 54,3 százalékát tette ki 2019 második negyedévének végén.
A központi kormányzat nettó finanszírozási képessége 139 milliárd forint volt. Jelentősen nőtt az állam hitelintézeteknél elhelyezett betétállománya, kisebb mértékben pedig a hosszú lejáratra nyújtott hitelei és az adókövetelései, miközben a birtokolt részesedéseinek állománya csökkent.
|
Az MNB összesítésében is visszaköszön a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz június elejei debütálása. Eszerint az állam nagymértékben dobott piacra kötvényeket, amelyeket elsősorban a háztartások vettek meg. Viszonylag új információ ugyanakkor, hogy a külföldiek is jelentős mértékben vásároltak, miközben a pénzintézeteknél nettó mértékű visszaváltás történt. A MÁP Pluszhoz a forrást mindenekelőtt a kincstárjegyek visszaváltásából származó bevételek teremtették meg, ezek állománya számottevően csökkent, főleg magánszemélyek váltak meg nagy összegben e papírjaiktól. |
A második negyedévben nőttek az államháztartás egyéb kötelezettségei is, ezen belül is elsősorban a külfölddel és a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni egyéb tartozások.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 118 milliárd forint volt idén április-június között. A szektor pénzügyi eszközei, ezen belül is a hitelintézeteknél tartott betétei erőteljesen csökkentek, miközben náluk is nettó értékpapír-visszaváltás is történt. Csak az egyéb, elsősorban adójellegű követeléseik emelkedtek, de azok is csak mérsékelten. Az önkormányzatok kötelezettségei csökkentek, ami egyrészt a vállalatokkal szembeni adótartozások mérséklődésének, másrészt a központi kormányzattal szembeni támogatási előlegeknek tudható be.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 18 milliárd forint volt. A második negyedévben gyarapodtak a központi kormányzatnál elhelyezett betéteik, míg a kötelezettségeik nem változtak.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2019 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,2 százaléka (2339 milliárd forint) volt, 2019 második negyedévében pedig a negyedéves GDP 5,2 százalékát tette ki (604 milliárd forintot). A hosszú lejáratú állampapírok és a vállalatokkal szembeni tulajdonosi követelések mellett az alacsony kamatkörnyezet alapján némileg meglepő módon jelentős mértékben nőttek a lakosság készpénz- és folyószámlabetétei, kisebb mértékben pedig a nyugdíjpénztári tartalékaik és az egyéb követeléseik. Ugyanakkor – mint már említettük – a rövid lejáratú állampapírok és a befektetési jegyek jelentősen, a lekötött betétek kisebb mértékben csökkentek.
A lakossági forint ingatlanhitelek állománya nagyobb, a forint fogyasztási és egyéb hiteleké kisebb mértékben bővült. Az egyéb pénzügyi vállalatoktól felvett hitelek enyhén, a háztartások egyéb kötelezettségei viszont jelentősebben emelkedtek.
A háztartásokat segítő nonprofit intézmények (ilyenek például az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok) nettó finanszírozási képessége a 2019 második negyedévével záruló egy évben a GDP 0,1 százaléka (36 milliárd forint), a második negyedévben a negyedéves GDP 0,0 százaléka (-4 milliárd forint) volt. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények a második negyedévben csökkentették a betéteiket és kisebb mértékben növelték a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat, a más pénzügyi eszközök és a kötelezettségek változása nem volt jelentős.
