Orbán Viktor miniszterelnök nem csinált belőle titkot, hogy a jövő évi büdzsé számára létfontosságú kohéziós források felfüggesztéséről szóló Ecofin-ülésig nem akartak a nyilvánosság elé állni a "szociális adócsökkentés", hivatalos munkacímén a "munkavédelmi akcióterv" ötletével. A munkaerőpiac stabilizálását főleg a kkv-k teherkönnyítésén keresztül támogatni hivatott terv irányát az elemzők jónak vélik, nem is lenne gond vele, ha lenne rá a forrás. Ez ugyanis az akcióterv leggyengébb pontja egyelőre.
Honnan lesz erre pénz?
A még tavasszal benyújtott konvergenciajelentés, a második Széll-terv, majd a hirtelen az európai pénzügyminiszterek orra elé belógatott 2013-as magyar költségvetés terve meggyőzte arról Brüsszelt, hogy Budapest az eddigi kommunikációjának megfelelően elkötelezett a költségvetés és az államháztartás hosszú távú és tartós konszolidációja mellett. A Magyarországnak járó közel 500 millió euró felhasználását így az európai pénzügyminiszterekből álló Ecofin-csoport végül nem függesztette fel - maradt azonban némi bizonytalanság Brüsszelben, nehezen feledik az unortodox lépéseket, így a túlzottdeficit-eljárás egyelőre érvényben marad ellenünk.
|
| Matolcsy György pendrive nélkül érkezett a költségvetés sarokszámainak bemutatására |
Mindezek után meglepetés volt Orbán Viktor bejelentése a közel 300 milliárd forintot felemésztő adócsökkentésről - egy ilyen akciótervre a kormányfő már korábban is célzott, de akkor még azt mondta, nincs itt az ideje a járulékcsökkentésnek. A program másik célja a meglévő munkahelyek megőrzése mellett a gazdaság élénkítése, ezzel a magyar kormány pedig egyszerre két kapura próbál meg gólt lőni: megszorít és meg próbálja felpörgetni a gazdaságot. Egyértelmű, hogy a kettő együtt nem megy.
Hiába vésték a számokat kőbe, a költségvetés képlékeny
Ezek után a kérdés az, hogy a költségvetés a "kőbe vésett" sarokszámok mögött mennyire fog felpuhulni. A tartalékokból "kölcsönvett" 100 milliárd már önmagában figyelemre méltó újítása a kormány mögött álló gazdaságpolitikai műhelynek, nem beszélve a kincstári kör és az MNB megadóztatásáról. Előbbi után nehéz komolyan venni, ha a kormány fiskális szigorról beszél, hiszen a jövő évi tartalékok egy részét már a költségvetés fő számainak elfogadása előtt el is vette; utóbbi kapcsán pedig újra célkeresztbe kerüelhet a jegybank függetlensége. Simor András jegybank elnök már jelezte is, hogy az adó kivetés aggályos, sérti az MNB függetlenségét.
Miután Matolcsy György bejelentette a 2013-as büdzsét, a miniszterelnök rögvest jelezte, azt még a frakcióval sem tárgyalták meg, így várhatóan lesznek még abban új elemek. Most csütörtökön a parlament rendkívüli ülésszakának végén elfogadhatják a sarokszámokat, a büdzsé végleges, a részletes alfejezetekkel együtt kidolgozott változata szeptemberben kerülhet majd a Ház elé, vagyis nagyjából az eddig "szokásos" menetrend előtt három hónappal korábban lehet meg a költségvetés kész, elfogadott változata. A kormány többször jelezte, a sarokszámok "kőbe vannak vésve", így azokat vélhetően változtatás nélkül elfogadják csütörtökön. A frissen elfogadott számokkal a következő héten már az IMF és az Európai Bizottság előtt kell szerepelnie a kormánynak - az IMF-fel kezdődő formális tárgyalásokon azonban megint az MNB lehet a főszereplő.
Megint az MNB kerül a célpontba?
A jegybank megadóztatása újra felveti, hogy a kormány beavatkozik annak függetlenségébe. Egyelőre a nemzetközi partnereket valószínűleg az fogja majd érdekelni, megalapozottak-e a kormány várakozásai a többször átszabott tranzakciós illeték kapcsán. Az illetékről és a biztosítási adóról már hétfőn szavaznak a képviselők.
A tranzakciós illetéket a kormány először közel 150 milliárddal emelte meg, mivel a költségvetés első olvasatához képest a kiadási oldalon emelt. Mivel a hiánycélból nem engedünk, ehhez a bevételeket is emelni kellett, ennek nagy részét a bankok megsarcolásából fedezi a kormány. Aztán jött a munkavédelmi akcióterv és az illetéket még tovább faragták. Sok múlik azon, hogy a tranzakciók megadóztatásából sikerül-e összehozni a megfelelő bevételt, ha ilyen irányváltások után a kormány nem tudja tartani a hiánycélt, az nagyon sokat árthat a hitelességének.
A piac egyelőre nem díjazta az újabb akciótervet, mert az léket üthet a jövő évi költségvetésben. Nagy kérdés, darabokra szedi-e majd a programot az IMF, mely valószínűleg a költségvetés pozícióin keresztül fejthet ki kritikát. A Parlament nyári ülésszakának csütörtökön vége, után minden szem a kormányra szegeződik, mely mindenképpen el akarta érni, hogy a Valutaalap képviselői egy "címlapfotó" erejéig találkozzanak a magyar féllel. A címlapfotó meglesz.
Észtország mellett nálunk nőttek a legjobban a lakásárak az elmúlt 14 évben az EU-ban. 
