<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
11p

A rövid videók felépítésben, szövegezésben kísértetiesen hasonlítanak egymásra, olyan, mintha tollba mondták volna a videósoknak a saját vallomásukat a nagy szabadságukról. Bármennyire is átlátszó ez, úgy tűnik, bejött, mert az első hullám óta már egy újabbat is megindított a Kínai Kommunista Párt.

A kínai kormánypropaganda új irányát mutatja be a New York Times cikke, mely röviden összefoglalva abban áll, hogy hétköznapi emberek az illetékes kormánytisztviselők utasításait követve egymásra kísértetiesen hasonló szövegeket mondanak bele a telefonjuk kamerájába, mellyel Kínát védik, és a Nyugatot támadják.

A rövid képsorok több lépcsőben kezdenek terjedni a neten: először csak kínai felületeken, aztán központilag szervezett módon átköltöznek a nyugati közösségi oldalakra is, melyek jellemzően csak akkor kapcsolnak, hogy itt most valakik megsértették bizonyos irányelveiket, amikor az üzenetek már megtalálták a nyugati közönségüket is. A videók átlátszóak, nem életszerűek, ám ennek ellenére - mit sem sejtő közvetítők útján - így is ki tudják fejteni a hatásukat a nyugati videónézőkre is.

Pompeo kezdte

Az egész onnan indult, hogy Mike Pompeo korábbi külügyminiszter még januárban, a Trump-kormányzat utolsó teljes napján adott nyilatkozatában azzal vádolta meg Kínát, hogy tevékenységével megsérti a Hszincsiang tartománybeli ujgurok emberi jogait, konkrétan népirtást követ el a tartomány muszlim lakossága ellen. 

Nem sokkal később több olyan videó jelent meg az interneten, melyeken Hszincsiang tartomány lakosai, magukat ujgurnak vallók magyarázzák dühösen, hogy dehogy vannak ők elnyomva. A vloggerek között van mindenféle ember - nyugdíjas, taxisofőr, kisboltos és varrónő - de a videók egészen hasonló forgatókönyvet követnek. Egy jellemző rész, mely így vagy nagyon hasonló variációban, de mindegyikben elhangzik:

"Pompeo azt mondta, hogy az ujgurokat bezárják, és nincs szabadságuk. Semmi ilyesmi nem történik a mi Hszincsiangunkban!"

A rövid képsorok végső üzenete pedig így hangzik: "nagyon is szabadok vagyunk" (ezt egy nyugdíjas vlogger mondta így), "nagyon szabadok vagyunk most" (ezek egy kisboltos szavai), "nagyon-nagyon szabadok vagyunk itt" (állítja egy taxisofőr), és "az életünk nagyon boldog és nagyon szabad most" (vallja egy varrónő).

Ravasz, erőteljes, Peking

Úgy tűnik, nem magától jár ennyire egy rugóra a hszincsiangiak agya. A New York Times és a ProPublica oknyomozó újságírói műhely több ezer ilyen videót talált a YouTube-on és egyéb nyugati platformokon, melyek többségén nincs semmiféle jelzés arról, hogy a Kínai Kommunista Párt propagandagépezetének a terméke lenne. A két szerkesztőség azonban hónapokig elemzett 3 ezer ilyen videót, és bizonyítékokat találtak arra, hogy ez valójában tényleg egy a kínai kormány által vezénylet influencer-kampány.

A videókat, melyekben kínaiak egyszerre ostorozzák a nyugati kormányokat és multikat, valamint bizonygatják, hogy az ő Hszincsiangjukban nem történik semmilyen jogtiprás, ellenben teljes a szabadság, az azokat bemutató szöveg Kína eddigi "legkidolgozottabb", a globális vélemény formálását célzó akciójának nevezi.

Peking ravaszabb és erőteljesebb hadjáratára a YouTube és a Twitter jelenti a nyerő platformot. Az említett videók java része először a Kínai Kommunista Párt telefonos hírapplikációján, a Pomegranate Cloudon jelent meg, utána bukkantak fel tömegével a nyugati szájtokon, ott már angol felirattal ellátva. A Twitter ugyan tiltja és blokkolja az influencer-kampányokat, ezeket a twitteket azonban egy pofonegyszerű megoldással úgy csavarták meg, hogy a szájt algoritmusa ne ismerje fel a szervezett posztosztást, így aztán az jó ideig hagyta is szabadon terjedni a videókat. Melyeket a következő lépésként már egyes kínai diplomaták is megosztottak, aztán már a kínai állami média is átvette őket.

Különösen ironikus, hogy a YouTube, a Twitter és további nyugati közösségimédia-társaik Kínában be vannak tiltva, mert a kormány attól tart, hogy nyugati politikai kampányok terjedhetnek rajtuk. Pont úgy, ahogy ez a kínai Hszincsiang-mosdató kampány terjed rajtuk most.

Egy rugóra jár az agyuk

A videók kínai vagy ujgur nyelven szólnak, a főhősük előbb bemutatkozik, majd kifejti, hogy a saját boldog és szabad élete a bizonyíték arra, hogy Hszincsiangban nem létezhet elnyomás. Több kezdődik úgy vagy annak valamilyen variációjával, hogy "én egy ujgur vagyok, Hszincsiangban születtem és nőttem fel." A "születtem és nőttem fel" fordulat legalább 280 alkalommal hangzik el több mint kétezer videóban.

Egy csokor hszincsiangi üzenet. (Montázs: New York Times)Egy csokor hszincsiangi üzenet. (Montázs: New York Times)

A vloggerek a bevezető rész után rátérnek a tárgyra. Ezt azzal a mondattal kezdik, hogy "az interneten láttam, hogy Pompeo helytelen megjegyzéseket tett a hszincsiangi ujgurok emberi jogairól." Az elemzés azt találta, hogy több mint ezer videózó vallja, hogy az interneten látta Pompeo kommentjeit.

"Teljes ostobaságokat beszélsz!"

- jön a következő kanyar. Ez vagy ennek közeli variációi legalább 600 esetben fordulnak elő a vizsgált videókban. 

"Pompeo, fogd be a szád!" - csattan fel az egyik képsoron egy használtautó-kereskedő olyan modorban, ami az elemzés szerint nagyon emlékeztet a kínai diplomaták harcos fellépésére. Ezt a férfit a Times és a ProPublica újságírói el is érték telefonon. Kérdéseikre ő azt mondta, a videó elkészítésében a propagandaminisztérium helyi képviselői segítettek neki. Meg is adta az egyik - He úrnak nevezett - tisztviselő telefonszámát, aki azonban az újságírók többszöri megkeresésére sem vette fel a telefont.

Egy különösen átlátszó videóban egy szemlátomást a mezőgazdaságban elhelyezkedett nő mondja a kamerába, hogy neki öt fóliasátra van, őt aztán senki se kényszerít munkára - miközben mögötte több asszony viszont valóban dolgozik. Ezután a nő a háttérben dolgozókhoz fordul, és megkérdi, hogy őket kényszeríti-e bárki is munkára. Akik erre kórusban, tökéletes összhangban kiáltanak fel: nem!

Átverték a Twittert

Mint a Times cikke rámutat, a videók azért érhetnek el nagy hatást, mert a legtöbb nyugati embernek ezek adják az egyetlen lehetőséget arra, hogy bepillantást nyerjenek az egyre rosszabb hírű kínai tartományba. A kínai kormány ugyanis rendre megtagadja az engedélyt a nyugati újságíróktól, hogy azok ellátogathassanak valamelyikbe a több száz hszincsiangi internálótáborból.

Az elmúlt években háromszáznál is több ilyen tábort építettek fel a tartományban, ezekbe hurcolják a helyi muszlim ujgur lakosságot, ahol a mandarin nyelv tanulására és a Kínai Kommunista Párt propagandájának fogyasztására kényszerítik őket, de számos híradás szerint a bebörtönzötteket rendszeresen verik, de rendszeres a táborok falai között a kényszermunka, a nemi erőszak, és halálesetekről is érkeznek jelentések. Kína szerint ilyenek nem történnek, azt modják, ők a táborokkal csak a muszlim terrorizmus ellen lépnek fel.

Korábban írtuk: Ahogy Kína közel-keleti befolyása nő, úgy deportálják egyre nagyobb számban a muszlim országok az ujgur menekültjeiket

Miután a videók Pompeo januári megnyilvánulását követően pár nappal elözönlötték a kínai közösségi felületeket, átugrottak tehát az amerikai felületekre. A Twitteren több mint 300 tárhely osztotta meg őket - ezek a tárhelyek azonban a posztjaik alapján elég egyértelműen nem normális, hétköznapi regisztrációknak tűnnek. Ugyanis mind rendre ugyanazokat a szövegeket osztják meg, az egyetlen különbség a szövegek között az, hogy az üzenetek az értelmes részük után mindig véletlenszerű karakterekkel végződnek, ami arra szolgál, hogy kijátssza a Twitter automatizmusát, mely lefüleli az azonos posztokat, és így leleplezi a kampányokat. A bejegyzések háromnegyede ezzel cselezte ki a kampányirtó robotot.

A twitteres tárhelyeket csak a kampányt megelőző néhány hónapban regisztrálták, és sok közülük nem követett egyetlen más usert sem, miközben majdnem mindegyiknek ötnél kevesebb saját követője volt. A twittjeik túlnyomó részét délelőtt 10 és este 8 között lőtték ki - pekingi idő szerint. Később a Twitter felébredt, és március-április folyamán a tárhelyek közül többet lekapcsolt, mivel azok megsértették a platform manipulációra és spammelésre vonatkozó irányelveit.

Magukat a videókat egyébként nem töltötték fel a Twittere, hanem ugyanazokat, a videókhoz vezető linkeket osztották meg a twittekben, többségüket egyidőben, harmadukat félórás csúszással az első hullámhoz képest, ami szintén erősen arra utal, hogy mindez egy koordinált kampány keretében történt.

Bejött, folytatják

Úgy tűnik, ez az új propaganda-eszköz elnyerhette a kínai vezetés tetszését, mert a Pompeo-gyalázó kampány óta születtek már olyan videók is, melyek új célpontokat találtak: új ügyeket és új embereket.

A videók új hulláma márciusban érkezett meg, ez már a H&M divatcéget és további nemzetközi ruhagyártókat vett elő - ők nem sokkal korábban mind aggodalmukat fejezték ki a kínai kormány hszincsiangi gyakorlata miatt - valószínűsíthetően a helyi textiliparban is munkahelyi visszaélések történnek. (Erre a videózásnál kevésbé szofisztikált válaszként Kína közösségimédiás bojkottot hirdetett a H&M és az ugyancsak aggályoskodó Nike ellen.)  

Ennek az új, anti-H&M kampánynak egy videójában egy ujgur asszony és a fia ülnek egy kanapén. A fiú megkérdi az anyját, hogy mi az a H&M, mire az anya így felel: "A H&M egy külföldi cég, a mi hszincsiangi pamutunkat használja, és közben rossz dolgokat mond Hszincsiangról. Szerinted a H&M rossz vagy sem?" "Nagyon rossz" - szól a válasz. Ez a klip először március 29-én tűnt fel a Pomegranate Cloudon, majd hat nappal később posztolták a Twitteren és a YouTube-on is, 20 perc eltéréssel. Ezekhez már ugyanúgy feltették az angol feliratot is, mint az exportált Pompeo-videóknál, hogy a nemzetközi közönség is értse, amit érteni kell.

Anya, mi az a H&M? (Forrás: New York Times)Anya, mi az a H&M? (Forrás: New York Times)

Az anti-H&M kampány pedig most is tart, a Times cikke szerint június 21-el bezárólag több mint 800 "pamut témájú" ilyen videó került fel a Pomegranate Cloudra, melyek java részét a nyugati közösségi oldalakon is viszont lehetett látni. A közönségük is egyre dagad, a YouTube-os propaganda-tárhelyek több mint 480 ezer megtekintést ügyeskedtek össze pár hónap alatt ezekkel a tartalmakkal.

Ezeket a vallomásokat azon vloggerek közül is sokan készpénznek veszik, akiknek szemmel láthatóan semmiféle kapcsolata nincs a kínai kormánnyal. Vagyis olyan nyugati youtube-osok beszélnek arról, hogy Hszincsiangban szerintük nincs is semmi probléma, hiszen maguk a helyiek mondják ezt, akik ezért nem kapnak pénzt, és ezt nem kapták parancsba, vagyis ők a kínai kormány hasznos idiótái. Ez a fordulat az igazán veszélyes ebben a kampányban, mert a nyugati youtuberek követői nem feltétlenül fogják feltúrni az eredeti videót, hogy szembesüljenek azzal, hogy mennyire kevéssé hihető - ehelyett simán elhiszik a követett vlogger szavait, miszerint Hszincsiangban akkor mégis minden rendben. A Kínai Kommunista Párt propagandája így tud nyugaton is tovább terjedni.

Az első kampány videói végül magához Mike Pompeóhoz is eljutottak, aki a fenti aggodalmat osztva úgy véli, legyenek bármilyen átlátszóak is ezek a felvételek, nem szabad lebecsülni a hatásukat, mert azokon a helyeken, ahol nincs széles körű médialefedettség, ott ezek a videók, narratívák hamar gyökeret verhetnek, pláne a folyamatos ismétlődésük miatt.

Egy család, két valóság

A Times cikke végül leír egy esetet, amikor egy videót egy idős, az USA-ba menekült ujgur aktivistának címeztek - nem mások, mint a saját unokái. A felvételen két fiatal nő látható egy bevásárlóközpont mozgólépcsőjén, az egyikük azt mondja, "nagyi, most láttam online, hogy Pompeo merészeket állít, és hülyeségeket beszél Hszincsiangról. Remélem, téged többször nem vezetnek meg azok a tengerentúli rossz emberek."

A 74 éves Rebiya Kadeer, akit a kínai kormány terrorizmussal vádolt meg az aktivistáskodása miatt, és ezért kellett elhagynia Hszincsiangot, utoljára akkor látta a lányokat, amikor azok még csecsemők voltak. Amikor a Times felhívta, először is arról beszélt, hogy zokogott, amikor meglátta a videót, hiszen évek óta nem hallotta egyetlen rokona hangját sem. A kampányról ezt mondta:

"Lesznek emberek, akik elhiszik ezeket a videókat, és elhiszik, hogy az ujgurok boldog életet élnek. Azt nem lehet elmondani, hogy mindenkit bebörtönöztek, de ami ezekben a videókban elhangzik - az nem igaz. Akik beszélnek bennük, azok is tudják, hogy nem az igazat mondják. De azt kell mondaniuk, amit a kínai kormány akar, hogy mondjanak."

A videókat a YouTube és a Twitter most már irtja, mivel észlelték, hogy mik is azok a vlogüzenetek valójában. A Times azonban lementett néhányat belőlük, ezek ide kattintva, a cikk aljára görgetve megtekinthetők.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság A baloldal nyerhette a német választásokat az exit pollok szerint
Wéber Balázs | 2021. szeptember 26. 18:05
Hajszállal, de a szociáldemokraták nyerhették a német szövetségi választásokat a CDU-CSU-szövetség előtt mai előrejelzések szerint. Az eredmény nagyon szoros. Hivatalos eredmény hétfőn lesz. A harmadik helyet a Zöldek szerezhették meg.         
Makro / Külgazdaság Javulnak-e az amerikai-kínai kapcsolatok a Huawei-áttörés nyomán?
Káncz Csaba | 2021. szeptember 26. 13:06
A kínai és az amerikai fél úgy tudott véget vetni a rendkívül kínos ügynek, hogy meg tudták őrizni hitelességüket.  Az viszont több mint kérdéses, hogy Meng szabadon bocsátása az USA és Kína közötti kapcsolatok enyhüléséhez vezetne. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság A héten megtudjuk, mennyivel nőttek a fizetések
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 26. 10:49
Legalábbis a hivatalos adatok szerint. A foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi mutatók mellett a többi közt a keresetekről is közöl új mutatókat a KSH. 
Makro / Külgazdaság Megkezdődött a német választás: ma kiderül, ki lehet Merkel utódja
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 26. 09:31
Szoros befutóra lehet számítani a mai szövetségi parlamenti választásokon Németországban. A legutolsó közvélemény-kutatások szerint az SPD néhány százalékponttal vezet a CDU-CSU-szövetség előtt.    
Makro / Külgazdaság Amerika határnyitás előtt
Szakonyi Péter | 2021. szeptember 26. 05:50
Nem várt ajándék várta az idei IPW résztvevőit Las Vegasban. Amerika legjelentősebb turisztikai vásárának első napján jelentették be ugyanis, hogy novembertől jórészt feloldják a beutazási korlátozásokat: az Európai Unióból és Kínából is érkezhetnek turisták az USA-ba, így az év utolsó két hónapja a kilábalásról szólhat.
Makro / Külgazdaság A negyedik hullám miatt nem kell számítani olyan lezárásokra, mint korábban
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 25. 12:30
Erre a következtetésre jutott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb elemzésében, amelyet a csütörtökön publikált inflációs jelentésében tett közzé. Ebben az MNB szakértői azt vizsgálták meg, hogy a korábbi tapasztalatok ismeretében milyen gazdasági hatásai lehetnek a koronavírus újabb, negyedik hullámának. 
Makro / Külgazdaság Hamarabb juthatnak be a műtőbe a betegek
MTI | 2021. szeptember 25. 09:22
Ennek érdekében bő 12 milliárd forintot különítenek el a költségvetésben.
Makro / Külgazdaság Mérsékelt kormányzati jelenlét a gazdaságban - ezért javított a besorolásunkon a Moody's
Privátbankár.hu / MTI | 2021. szeptember 25. 08:59
A kulcsintézmények megbízhatóságával, a kormányzati intézkedések erőteljes kiszámíthatóságával indokolta a hitelminősítő Magyarország felminősítését.
Makro / Külgazdaság Idén tényleg gazdag lesz az idősek karácsonya? A Hét Videója
Baka F. Zoltán - Izsó Márton | 2021. szeptember 24. 18:44
Valóban, eddig soha nem látott pénzt kapnak a rendes nyugdíjon felül a jogosultak év végén, de nagy az aránytalanság.
Makro / Külgazdaság Bizonytalan koalíciós politikát hozhat a vasárnapi német választás
Káncz Csaba | 2021. szeptember 24. 14:51
Három párt esetén a kormányalakító tárgyalások az eddigieknél is bonyolultabbak lesznek, hiszen a három formáció bel- és külpolitikájában érzékelhető távolságok vannak. Párizsban növekszik a félelem a hárompárti koalícióval meggyengülő Németországtól. Káncz Csaba jegyzete.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos