Az utóbbi időben a világ nagy idegenforgalmi központjaiban megszokott látványt jelentettek az ázsiai vendégek. Mondhatni hozzá tartozott a környezethez, hogy kínai turistacsoport nézelődik a moszkvai Vörös téren, tömött sorokban várakoznak a párizsi Louvre múzeum előtt, vagy ácsorognak a dubaji Burj al-Arab árnyékában. Az utóbbi hetekben viszont a kínai vendégeket mintha kiradírozták volna, mindenhonnan eltűntek, ami mind az idegenforgalomból élő vállalkozások számára, mind a GDP-ben magas turisztikai kitettséggel rendelkező országoknak komoly érvágás lesz.
Az utóbbi években ugyanis nagyon megnőtt a kínai vendégek száma, ők pedig együttvéve óriási összegeket költenek az utazások során. A Kínai Idegenforgalmi Akadémia adatai szerint az ottani lakosok 150 milliószor utaztak külföldre 2019-ben. Ha ennek csak egy része esik most ki, már azt is meg fogja érezni a szektor. A kínai turisták ugyanis az utazások során nem fukarkodnak, 2018-ban 130 milliárd dollárt költöttek el, ami 13 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
A koronavírus járvány miatt viszont drasztikusan visszaesett a Kínából érkező vendégforgalom, mert nagyon sok légitársaság törölte a kínai járatait, de a kínai utazási irodák is tömegesen mondták vissza az utakat. A kínai turisták szempontjából fontos időszak az év eleje, az Ázsiában szabadságolási időszaknak számító holdújévi ünnepek idején sokan szoktak útnak indulni. Ebben az évben viszont, a 2019-es számokkal összevetve, csak a turisták negyede indult útnak.
Ázsiában a legnagyobb a baj
Az idegenforgalom terén erős kitettséggel bíró országok máris jelezték, hogy a tervezett gazdasági növekedéstől el fognak maradni idén. A legfontosabb légi csomópontnak számító Szingapúrban már január végén közölték, hogy felül kell vizsgálni a terveket, de Thaiföldön is komoly nehézséget jelent a kínai turisták eltűnése. A Financial Times írása szerint a korábbi évekhez képest több thaiföldi szállodalánc is azt jelezte, hogy a kínaiak foglalásainak lemondása 90-100 százalék között. Ilyen kiesést aligha fognak tudni pótolni, főleg úgy, hogy az európai és amerikai vendégek is óvatosabbak lettek.
Érdekes a helyzet Hong Kongban, ahol az év végén a kínai kormányzat feje még a tömegtüntetések miatt fájt. A járvány miatt ezek ugyan megszűntek, viszont a bevezetett határzárat miatt a kínai turisták itt is teljesen eltűntek, ami komoly gazdasági érvágást jelent a városállam számára. Hasonló a helyzet a kelet-ázsiai szerencsejáték-központban, Makaón, ahol a beszámolók szerint a nyitva tartó kaszinók is üresen konganak, igaz a helyek többségét a járvány kitörése óta zárva tartják. Két nagy kaszinólánc részvényárfolyamában egyébként ez tükröződik is, az MGM China 18 százalékot zuhant az elmúlt hetekben, míg a Wynn Resort 11 százalékkal ér kevesebbet.
Az európai központok is aggódnak
Több, az ázsiai vendégek körében népszerű országban elkezdték a károk felmérést, annak ellenére, hogy a koronavírus kapcsán az egészségügyi világszervezet, a WHO illetékesei szerint csak a jéghegy csúcsát látjuk, és még mindig nem lehet tudni, hogy a betegség mennyire terjedt el, és milyen lehet a járvány lefolyása.
A moszkvai kormányzat idegenforgalmi illetékesei szerint a határok lezárása máris 100 millió eurós kárt okozott az orosz gazdaságnak. A statisztikák alapján ez az összeg napról napra nőni fog, tavaly ugyanis a kínai vendégek érkezetek a legnagyobb számban Oroszországba.
Franciaországban is elkezdtek számolgatni az ágazatban érintettek, ott ugyanis 2019-ben a látogatók 7 százaléka érkezett Kínából, miközben egy évvel korábban közvetlenül 3,6 milliárd eurót költöttek el. A direkt turisztikai bevételeken túl azonban további komoly gazdasági hatása is van az ázsiai vendégeknek, további súlyos összegeket hagynak ugyanis az ikonikos luxusáruházakban. Nem véletlen, hogy sajtóbeszámolók szerint a megszokott tömeg eltűnt a Hermes, a Kenzo vagy a Bulgari párizsi áruházaiból. De a londoni China Town-ban is felülreprezentáltak lettek az európai külsejű vendégek, miközben a helyi éttermek forgalma alaposan megcsappant.
Mi lesz a magyar idegenforgalommal?
Miközben a kormány évekig hangoztatta a keleti nyitás politikáját, annak gazdasági sikerei csak korlátozottak voltak. A hazai piacra is rátaláltak ugyan a kínaiak, ám az arányuk annak ellenére nem jelentős, hogy évről évre masszívan növekedett az onnan érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma.
Ugyanakkor a lemondások a magyar szállodákat is érintik, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének vezetői is jelezték, hogy a kínai csoportok sorra mondják vissza a szállásfoglalásaikat. A KSH statisztikái azt mutatják, hogy a teljes idegenforgalomban a kínaiak súlya még nem túl jelentős. Novemberben például az összes Magyarországon eltöltött vendégéjszakák száma meghaladta az egymilliót (1,088 millió), amelyből a kínai vendégek 32700 éjszakával részesedtek, ez 3 százalékos arányt tesz ki. Ha a teljes tavalyi évet nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az összes külföldi vendégéjszakának hasonló arányát tették ki a kínaiak, 15,7 millióból 455 ezer volt az ázsiai országból érkező vendégek által itt töltött éjszaka.
A számok alapján az feltételezhető, hogy a hazai idegenforgalom hosszú évek óta tartó növekedését megakaszthatja a koronavírus járvány, ám ellentétben a nagy kínai kitettséggel rendelkező országok turizmusát, a magyart nem fogja megroppantani. Ennek persze az a feltétele, hogy a járvány nem terjedjen el világszerte, egy ilyen negatív fordulat ugyanis a hazai szállodák számára is tragikus lenne.
