Abe 2006-tól 2007-ig, majd 2012-től 2020-ig szolgált az ország élén, így ő volt Japán háború utáni leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. A 2020 nyarán történt lemondása után továbbra is ő mozgatta a szálakat a háttérben egy erős törvényhozási képviselőcsoport vezetőjeként. Őskonzervatívnak és nacionalistának tartják.
Abe pár hónapja felszólította a tokiói kormányzatot, hogy fontolja meg amerikai atomfegyverek állomásoztatását az orosz-ukrán háború és a tajvani geopolitikai feszültség folyamatos emelkedésének a tükrében.
A Global Times nevű, angol nyelvű kínai pártlap azonnal támadásba lendült, azzal vádolva Abét, hogy megpróbálja kiszabadítani a japán militarizmus démonját. Egyben abszurdnak nevezte, hogy pont az az ország akarná behívni a nukleáris fegyvereket, amelyet a világtörténelemben egyedüliként megtámadtak atombombával.
A fegyveres támadás rendkívül szokatlan Japánban, ahol nagyon ritkák az erőszakos cselekmények. Legutóbb 1932-ben történt, hogy egy japán miniszterelnök merénylet áldozata lett.
Vasárnap választásokat tartanak
A július 10-én tartandó felsőházi választások előtt történt bűncselekmény hátteréről egyelőre annyit tudni, hogy a merénylő, a 41 éves Tetsuja Jamagami (Nara város lakója) a japán tengerészeti önvédelmi erők egykori tagja (2002-2005), aki „elégedetlen volt” Abe politikájával.
Fumio Kisida japán miniszterelnök megszakította kampánykörútját, és visszatért Tokióba. Egy sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Abe állapota "nagyon súlyos". Elítélte a merényletet, és bejelentette, hogy a következményeket rendkívüli kormányülésen tárgyalják. (A volt japán miniszterelnök azóta a kórházban elhunyt - a szerk.)
Egyelőre nem világos, hogy a támadás hatással lesz-e a vasárnapi választások menetére. A kormányzó LDP-t – ahova Kisida és Abe is tartozik -, egyértelmű favoritnak tekintik.
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
