|
| (Fotó: ENSZ, UNHCR) |
A macedón köztársasági elnök elrendelte a hadsereg bevetését országa illegális bevándorlók által használt két határőrizeti zónájában, valamint az ezek közötti közlekedési folyosón – írta az MTI diplomatákra hivatkozva. A csütörtökön kihirdetett rendkívüli állapot „a következő harminc napban szintén azokra a területekre terjed ki, ahol most a katonaság is szerepet kap”.
Macedónia célja, hogy a korábbinál szigorúbban ellenőrizze a zöldhatárt és a migránsokat a hivatalos határátkelőhelyekre terelje, ahol regisztrálni tudják őket. „Az országon átutazó turisták, fuvarozók nem találkozhatnak olyan problémával, amelyet a migránsok okozhatnak” – írják.
Ezrek a senki földjén
Végh Andor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa szerint a Macedóniába érkező migránsok száma a közelmúltban napi 500-600-ról 2500-3000-re emelkedett, mindezt azonban az ország nem tudja kezelni vasúti hálózatával - írja az MTI.
A bajor közszolgálati B5 Aktuell rádió ma reggeli tudósítása szerint a Görögország és Macedónia volt jugoszláv köztársaság közé a „senkiföldjére” rekedt menekültek közül napi 500 főt engednek át a határon Észak felé, főleg családokat, terhes nőket, időseket, betegeket. A macedón kormány továbbá pénzügyi segítséget kér az EU-tól.
Halottak a kanyarokban
A német Die Zeit szerint Macedónia korábban nem segítette a menekülteket, akik sokszor a vasúti síneket követve próbáltak átjutni a mindössze 180 kilométer széles kis országon. Ez sokszor okozott baleseteket a hegyes vidék éles vasúti kanyarjaiban, egyetlen hónapban 14 menekült halt meg így. Mások az embercsempészeknek, útonállóknak és korrupt, durva rendőröknek voltak kiszolgáltatva.
A magyar kerítéssel kezdődött
A német lap szerint „kevéssel azután, hogy Magyarország szerbiai határán kerítés felállításáról döntött”, június 19-én Macedónia egy új menekültügyi törvénnyel megnyitotta a határait a migránsok elől. Ezután az országon való átjutás könnyebbé vált, sok menekült – akiket a magyar sajtó egy része pontatlanul bevándorlóknak nevez – 12 óránál többet nem is tartózkodott az ország területén.
Az útvonal onnét Szerbián és Magyarországon keresztül vezet Európába. A macedóniaiak azt hihették, hogy inkább szaladjon át rajtuk gyorsan a sok menekült, és menjen az EU-ba, minthogy esetleg náluk bolyongva ott ragadjon a magyar határzár miatt. Azóta mindenesetre a jelek szerint akkorára nőtt a menekültáradat, amelyet a kicsi és szegény ország önerőből már nem bír.
Kerítészárási pánik
A magyar kerítés, mint ok szerepelt a német Der Spiegel hat nappal ezelőtti tudósításában is, amely arról szólt, hogy mennyire pánikszerűen és tömegesen igyekeznek a menekültek továbbjutni Macedóniából az EU-ba:
„A menekültek pánikolásának oka Magyarország azon bejelentése, hogy kerítést épít Szerbiával közös határára. Már el is kezdték, a kerítést augusztus végéig készülnek befejezni. Azután a háborús menekültek számára nehezebb lesz az EU-ba eljutniuk és ott menekültstátuszért folyamodniuk.”
|
Mi az, ami a svájciaknak 48 óra, a németeknek 3 hónap? A német közéletben hónapok óta arról folyik a vita, hogy mit kezdjenek a balkáni jugoszláv utódállamokból, mint például Koszovóból érkező menekültáradattal. Ezekből a – korábban már biztonságosnak nyilvánított, háborús viszonyok által nem sújtott – országokból ugyanis nem fogadnak menekülteket, majdnem mindet visszatoloncolják, de addig hónapokig is terhelhetik a menekültügyi ellátórendszert. Nemrég különleges átmeneti táborok felállítását határozták el kifejezetten a „balkánmenekülteknek”, akik ügyének elbírálását szeretnék felgyorsítani. Cél, hogy három hónapnál tovább ne maradjanak. A bajor B5 Aktuell rádió mai jelentése szerint Svájcban 48 óra alatt képesek kivizsgálni a biztonságosnak nyilvánított országokból érkező menekültek ügyét, és visszafordításukról dönteni. A korábbi híradásokból azonban az is kiderül, hogy a német politikusoknak, de a lakosság nagy részének sincsen kétsége afelől, hogy a háborús, polgárháborús, terrorizmus által súlyosan érintett országokból – Szíria, Afganisztán, Irak stb. – érkező menekülteket be kell fogadni. Körükben a befogadási arány közel van a száz százalékhoz, míg a balkáni menekülteknél csaknem nulla. |
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1978,87 pontos, 2,94 százalékos csökkenéssel, 65 428,99 ponton zárt kedden. 
