A magyarok ötödét hidegen hagyja, hogy komoly lemaradásban vannak a nők

A World Economic Forum több szempontból is megvizsgálta a nemek közti egyenlőtlenségeket a világban, amiből az látszik, hogy a politika, munka, egészségügy és oktatás terén lévő különbség minimálisan csökkent, alig 0,1 százalékkal – így ezeken a területeken 108 évig tartana megszüntetni minden jelenleg létező egyenlőtlenséget.

Ennek ellenére a Pew felméréséből az derül ki, hogy a 27 vizsgált ország lakóiból 23-ban úgy vélik, hogy javult a nemi egyenlőség. Míg a svédek 80 százaléka szerint egyértelműen javult a helyzet ezen a területen, addig a magyarok 29 százaléka vélekedik csak hasonlóan. Érdekesség, hogy ez jelentősen alacsonyabb olyan tradicionálisan konzervatív társadalmakban mértnél is, mint például Indonézia (77%), India (76%), Dél-Korea (74%) vagy éppen Japán is.

A magyarok szerint ez így rendben van?

Alapvetően nemzetközi szinten a megkérdezettek helyesnek találják azt, hogy egyre csökken a nemek közti egyenlőtlenség, ugyanakkor Magyarország itt is kitűnik a mezőnyből. Ahogy azt korábban is említettük, a magyarok alig harmada szerint javult a nemek közti egyenlőség az országban, és csupán a megkérdezettek 29 százaléka találja az egyenlőtlenség csökkenését helyesnek.

Ez elsőre elég meghökkentőnek tűnik, ám a kutatóintézet módszertana is szerepet játszik ebben a lesújtó eredményben, mivel a magyarok azon 46 százalékát, akik szerint a nemek közti egyenlőség helyzete stagnált az országban, nem tudták besorolni. Ezzel együtt elmondható, hogy gyakorlatilag 10-ből 2 magyar ellenzi a nemi egyenlőség növekedését itthon, ami az egyik legrosszabb eredmény az egész felmérésben.

Az iskolázottsággal is összefügg

A magasabb végzettségű megkérdezettek sokkal inkább hajlottak arra, hogy támogassák a nemi egyenlőségért folytatott harcot, mint kevésbé iskolázott társaik – igaz Magyarországon nemzetközi összevetésben még ez is kiemelkedően alacsony. A magasabb végzettséggel rendelkezők 35 százaléka látja helyesnek a nemek közti egyenlőség térnyerését, míg az alacsonyabb végzettségűek között 26 százalékos csupán ezek aránya.

Tényleg ennyire pocsék a helyzet Magyarországon?

A World Economic Forum, a korábban említett Gender Gap Report 2018 keretében, a 102. helyre sorolta Magyarországot a nemi egyenlőséget tekintve, 149 vizsgált országból. Ezzel éppen csak sikerült megelőznünk Kínát, ráadásul a listán messze Magyarország a legrosszabbul teljesítő EU-s tagállam, még az éppen csatlakozási tárgyalások alatt álló Örményország is megelőz minket – viszonyításképpen az örök rivális Románia a 63. helyezett a listán.

Ha csak a gazdasági lehetőségeket (munka, fizetés stb.) néznénk, valamint az oktatásban kapott lehetőségeket, esélyegyenlőséget és az egészséget, akkor Magyarország az erős középmezőnybe tartozna, hiszen itt sorrendben a 68., a 66. és a 42. helyet foglalja el az ország a listán. Sőt, van valami, amiben kifejezetten kiemelkedően teljesítünk, ez pedig a női menedzserek és vezetők aránya, ez itthon 39,4 százalék a WEF szerint, ami jócskán a 33 százalékos átlag felett van. Magyarország ebben a 28. a 149 országból.

A hazai nemi egyenlőségi mérőszámokat az teszi tönkre, hogy nagyon alacsony a nők politikai reprezentációja és szerepvállalása. Magyarország a 142. helyen szerepel ebben a kategóriában, csak olyan országokat megelőzve, mint Jemen, Omán, Bahrein, Brunei, Kuvait, Libanon és Belize – összehasonlításképpen a rajtunk kívül legrosszabbul teljesítő EU-s tagállam, Ciprus a 120. helyen áll.

A nők alulreprezentáltságát mutatja az is, hogy a parlamenti képviselők csupán 12,6 százaléka nő az átlagos 28,4 százalékkal szemben, a WEF listáját vezető Izlandon ugyanez az arány 38,1 százalék.

Politikai reprezentáció nélkül nem fog menni

Összességében tehát az látszik, hogy a hazai nemi egyenlőtlenség csökkentéséhez politikai szinten kéne talán a legkomolyabbat fejlődni, hiszen a WEF listáján is elsősorban azért előzi meg Románia közel 50 hellyel Magyarországot, mert keleti szomszédunknak miniszterelnöknője van Viorica Dăncilă személyéjében.

A két ország adatait önmagában megnézve egyébként nem indokolt, hogy a román nők helyzetét ennyivel jobbnak ítéljék, hiszen nálunk a nők 63,7 százaléka dolgozik a román nők 56,1 százalékával szemben. Sokkal rosszabb az iskolázottsági arány is, itthon csupán a kislányok 4,2 százaléka nem kezdi meg az általános iskolát, addig ez Romániában 9,9 százalék, és ahogy öregszenek, úgy csak romlik ez az arány, míg itthon a fiatal nők 9,6 százaléka hagyja ott az iskolát, addig Romániában már 17,8 százalék.