5p
A Pew Research Center közzétette felmérését arról, hogyan vélekednek egyes országok állampolgárai a mindennapjaikról. Ennek egyik legfontosabb eleme a nemi egyenlőtlenség kérdése, amelyből kiderült, hogy a férfiak sokkal inkább úgy vélik, hogy javult ebben a kérdésben a helyzet, mint a nők. Például a német férfiak 78 százaléka szerint jobb a helyzet most, mint a 90-es évek végén, míg csupán a nők 62 százaléka vélekedik a hasonlóan. De mi a helyzet Magyarországon?

A World Economic Forum több szempontból is megvizsgálta a nemek közti egyenlőtlenségeket a világban, amiből az látszik, hogy a politika, munka, egészségügy és oktatás terén lévő különbség minimálisan csökkent, alig 0,1 százalékkal – így ezeken a területeken 108 évig tartana megszüntetni minden jelenleg létező egyenlőtlenséget.

Ennek ellenére a Pew felméréséből az derül ki, hogy a 27 vizsgált ország lakóiból 23-ban úgy vélik, hogy javult a nemi egyenlőség. Míg a svédek 80 százaléka szerint egyértelműen javult a helyzet ezen a területen, addig a magyarok 29 százaléka vélekedik csak hasonlóan. Érdekesség, hogy ez jelentősen alacsonyabb olyan tradicionálisan konzervatív társadalmakban mértnél is, mint például Indonézia (77%), India (76%), Dél-Korea (74%) vagy éppen Japán is.

A magyarok szerint ez így rendben van?

Alapvetően nemzetközi szinten a megkérdezettek helyesnek találják azt, hogy egyre csökken a nemek közti egyenlőtlenség, ugyanakkor Magyarország itt is kitűnik a mezőnyből. Ahogy azt korábban is említettük, a magyarok alig harmada szerint javult a nemek közti egyenlőség az országban, és csupán a megkérdezettek 29 százaléka találja az egyenlőtlenség csökkenését helyesnek.

Ez elsőre elég meghökkentőnek tűnik, ám a kutatóintézet módszertana is szerepet játszik ebben a lesújtó eredményben, mivel a magyarok azon 46 százalékát, akik szerint a nemek közti egyenlőség helyzete stagnált az országban, nem tudták besorolni. Ezzel együtt elmondható, hogy gyakorlatilag 10-ből 2 magyar ellenzi a nemi egyenlőség növekedését itthon, ami az egyik legrosszabb eredmény az egész felmérésben.

Az iskolázottsággal is összefügg

A magasabb végzettségű megkérdezettek sokkal inkább hajlottak arra, hogy támogassák a nemi egyenlőségért folytatott harcot, mint kevésbé iskolázott társaik – igaz Magyarországon nemzetközi összevetésben még ez is kiemelkedően alacsony. A magasabb végzettséggel rendelkezők 35 százaléka látja helyesnek a nemek közti egyenlőség térnyerését, míg az alacsonyabb végzettségűek között 26 százalékos csupán ezek aránya.

Tényleg ennyire pocsék a helyzet Magyarországon?

A World Economic Forum, a korábban említett Gender Gap Report 2018 keretében, a 102. helyre sorolta Magyarországot a nemi egyenlőséget tekintve, 149 vizsgált országból. Ezzel éppen csak sikerült megelőznünk Kínát, ráadásul a listán messze Magyarország a legrosszabbul teljesítő EU-s tagállam, még az éppen csatlakozási tárgyalások alatt álló Örményország is megelőz minket – viszonyításképpen az örök rivális Románia a 63. helyezett a listán.

Ha csak a gazdasági lehetőségeket (munka, fizetés stb.) néznénk, valamint az oktatásban kapott lehetőségeket, esélyegyenlőséget és az egészséget, akkor Magyarország az erős középmezőnybe tartozna, hiszen itt sorrendben a 68., a 66. és a 42. helyet foglalja el az ország a listán. Sőt, van valami, amiben kifejezetten kiemelkedően teljesítünk, ez pedig a női menedzserek és vezetők aránya, ez itthon 39,4 százalék a WEF szerint, ami jócskán a 33 százalékos átlag felett van. Magyarország ebben a 28. a 149 országból.

A hazai nemi egyenlőségi mérőszámokat az teszi tönkre, hogy nagyon alacsony a nők politikai reprezentációja és szerepvállalása. Magyarország a 142. helyen szerepel ebben a kategóriában, csak olyan országokat megelőzve, mint Jemen, Omán, Bahrein, Brunei, Kuvait, Libanon és Belize – összehasonlításképpen a rajtunk kívül legrosszabbul teljesítő EU-s tagállam, Ciprus a 120. helyen áll.

A nők alulreprezentáltságát mutatja az is, hogy a parlamenti képviselők csupán 12,6 százaléka nő az átlagos 28,4 százalékkal szemben, a WEF listáját vezető Izlandon ugyanez az arány 38,1 százalék.

Politikai reprezentáció nélkül nem fog menni

Összességében tehát az látszik, hogy a hazai nemi egyenlőtlenség csökkentéséhez politikai szinten kéne talán a legkomolyabbat fejlődni, hiszen a WEF listáján is elsősorban azért előzi meg Románia közel 50 hellyel Magyarországot, mert keleti szomszédunknak miniszterelnöknője van Viorica Dăncilă személyéjében.

A két ország adatait önmagában megnézve egyébként nem indokolt, hogy a román nők helyzetét ennyivel jobbnak ítéljék, hiszen nálunk a nők 63,7 százaléka dolgozik a román nők 56,1 százalékával szemben. Sokkal rosszabb az iskolázottsági arány is, itthon csupán a kislányok 4,2 százaléka nem kezdi meg az általános iskolát, addig ez Romániában 9,9 százalék, és ahogy öregszenek, úgy csak romlik ez az arány, míg itthon a fiatal nők 9,6 százaléka hagyja ott az iskolát, addig Romániában már 17,8 százalék.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Majdnem 100 tonna aranyat őriznek Dél-Pesten
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 19:06
Megvan a nemzet aranytartaléka, a 94,7 tonnát biztonsággal őrzi Dél-Pesten a Magyar Nemzeti Bank – tudatta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke pénteken.
Makro / Külgazdaság Megint a Távol-Keleten kalapozik a magyar kormány
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 18:01
Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) a júliusban módosított finanszírozási terve alapján mandátumot adott egy kínai renminbiben denominált, elsősorban kínai intézményi befektetőknek ajánlott devizakötvény („pandakötvény”) kibocsátásának megszervezésére Magyarország részére – olvasható az ÁKK honlapján pénteken közzétett tájékoztatásban.
Makro / Külgazdaság Kiderült: egyáltalán nem kuriózum a magyar építőipar magára találása
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 12:56
Az euróövezetben is nőtt az ágazat termelése májusban.
Makro / Külgazdaság Ez se gyakori: azonos irányba mozgunk a románokkal
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 11:38
Nemcsak a magyar építőipari termelés nőtt májusban, hanem keleti szomszédainké is.
Makro / Külgazdaság Porszem került a svájciak precíz gépezetébe
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 11:11
Óraexportjuk 5,6 százalékkal csökkent júniusban.
Makro / Külgazdaság Kíváncsi, hogy olcsóbban vagy drágábban tankolhat hétvégén?
Privátbankár.hu | 2025. július 18. 10:56
Ha a nagykereskedőkön múlik, akkor ugyanannyiért, mint pénteken.
Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: Kárfelmérés és kárbecslés Trump vámemeléseinek három hónapja után
Bod Péter Ákos | 2025. július 18. 05:44
Az amerikai elnök januári beiktatása után eltelt időben nem lett Ukrajnában béke, a palesztin ügy sem oldódott meg – de ezen nem csodálkozhatunk. Ám a nagy amerikai vámemelés sem a megígért módon zajlott le. Legfeljebb az első felvonást láttuk, és nem tudni, műsor-e a műsor. Kétrészes kamaradarab vagy öt felvonásos királydráma? Mintha még nem lenne megírva a szövegkönyv. Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár írása.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor megmagyarázta, miért dadogott Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 19:29
A miniszterelnök egy interjúban arról is beszélt, mikor lesz látható a repülőrajt.
Makro / Külgazdaság Micsoda hét: újabb árcsökkenés jön a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. július 17. 13:27
A héten már másodjára megy lejjebb az egyik üzemanyagfajta ára. 
Makro / Külgazdaság Minden oka megvan, hogy jókedve legyen a Morgan Stanley-nek
Privátbankár.hu | 2025. július 16. 18:03
A Morgan Stanley, az egyik legnagyobb amerikai bank a vártnál nagyobb második negyedéves nyereségről és bevételről számolt be szerdán.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG