Az elemzői várakozástól elmaradva, 0,9 százalék lett januárban az infláció. A fogyasztói árak egy hónap alatt 0,1 százalékot csökkentek, döntően az üzemanyagárak zuhanása és a sertéshús áfájának csökkentése miatt – közölte az adatokat kommentálva Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint a meglepetést leginkább az élelmiszerárak és a szolgáltatások árainak vártnál enyhébb emelkedése okozták. A KSH csütörtökön közölt adatairól itt olvashat bővebben >>>>
Egy év alatt az élelmiszerárak 1,4 százalékkal, a szeszes italok, dohányáruk 3,5 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 2 százalékkal, a szolgáltatások árai 1,3 százalékkal drágultak, míg az egyéb cikkek árai 1,3 százalékkal, ezen belül az üzemanyagárak 5,4 százalékkal csökkentek. A háztartási energiaárak 0,2 százalékkal mérséklődtek.
Ez vár ránk
A következő hónapokban az üzemanyagárak további csökkenése, valamint bázishatások miatt az infláció újra mérséklődhet, az év közepéig várhatóan nem éri el az 1 százalékot. Bázishatások miatt 2016 őszén az infláció elérheti a 2 százalékot, év végére pedig a 2,4 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2017 közepe előtt, ami tartóssá teheti az alacsony kamatokat, valamint lehetővé tesz további nem-konvencionális monetáris politikai intézkedéseket.
Nem mindegy, mi lesz az olajjal
A tavalyi átlagos infláció -0,1 százalék volt, idén 1,4 százalékos inflációra számít a Takarékbank. Az idei inflációra szignifikáns lefelé mutató kockázatot jelent az olajárak év eleji markáns zuhanása. Amennyiben az olajárak tovább csökkennek, vagy tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az idei infláció akár 0,4 százalékponttal lehet alacsonyabb, míg további lefelé mutató kockázatot jelent a háztartási energiaárak esetleges további csökkentése is – jegyzi meg Suppan Gergely.
A CIB Bank elemzői az adatokat kommentálva közölték, hogy a piacon 1,1-1,2 százalékos 12 hónapra visszatekintő inflációt vártak, ugyanakkor megjegyezték: az alapfolyamatokat jobban mutató maginfláció kissé tovább emelkedett, januárban elérve az 1,5 százalékot, a decemberi 1,4, illetve a 2015-ös átlagos 1,2 százalék után.
Mit lát a jegybank?
A decemberi 0,9 százalékossal megegyező januári inflációs adatot az MNB azzal magyarázta, hogy a sertéshús áfájának csökkentése ellensúlyozta azt, hogy az üzemanyagok ára bázishatások miatt kevésbé mérséklődött, mint az előző hónapban.
A maginfláció mutatójának 0,1 százalékpontos emelkedése mellett az indirekt adóktól megszűrt maginfláció 0,2 százalékponttal 1,3 százalékra nőtt. A keresletérzékeny termékek inflációja 0,4 százalékponttal 1,9 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 0,3 százalékponttal 2,0 százalékra emelkedett.
Az MNB szerint az iparcikkek éves inflációs rátája decemberhez képest enyhén, de az elmúlt másfél év átlagánál magasabb szintre emelkedett. Mint az elemzés hozzáfűzte, az iparcikkek árazását az importárak árleszorító hatása, illetve a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet együttes hatása alakítja.
Az elemzés leszögezte: a lakosság inflációs várakozásai az alacsony inflációs folyamatoknak megfelelően mérsékeltek és a múlt év eleje óta érdemben nem változtak.
Mindhárom fő devizával szemben. 
