Már kedden rábólintottak a megállapodásra Cipruson, ennek eredményeként le is mondott a nem túlságosan kedvelt pénzügyminiszter, Michalisz Szarrisz, aki érdekes módon egy ideig a most bedőlni látszó Laiki Bank elnöke is volt. A tárgyalásokat a ciprusi államfő felügyelte és a megállapodás értelmében a ciprusi költségvetési kiigazító program idejét 2018-ig kitolták, ezzel párhuzamosan a 10 milliárd eurós hitelkeret 2,5 százalékos kamattal működik, de a törlesztést csak 10 év múlva kell megkezdeni és 12 éven keresztül fizeti majd vissza a szigetország.
|
| Nikosz Anasztasziadisz, a ciprusi elnök Forrás: wikipedia |
A támogatásból egymilliárd eurót az IMF nyújt hároméves időkeretben, ha májusban az igazgatótanács rábólint. A gyógyítás menete kettős. Egyfelől a pénzügyi rendszert kell helyreállítani, lehetőleg úgy, hogy a két vezető bank átalakítását, ne az adófizetőkre tolt további plusz terhekkel oldják meg. Fontos az is, hogy például a "kis" betéteket értékmegőrzését ezután is garantálják, hiszen a ciprusi állampolgárságú betétesek 95 százalékának van 100 ezer eurónál kevesebb pénze a ciprusi bankokban.
Másfelől végig kell vinni a költségvetési kiigazítást, amelynek keretében a GDP 5 százalékát érintő kiigazítás mellett szükséges egy további 2 százalékos csomag. Ebben benne van a társasági adó felemelése 10-ről 12,5 százalékra éppúgy, mint a kamatjövedelmek adójának megduplázása, 15-ről 30 százalékra.
Szombatig mindenképpen maradnak a tőkekorlátozások, legalábbis az új pénzügyminiszter rendelete alapján. A 3 napos hosszabbítást az indokolta, hogy nem látják biztosnak a ciprusi pénzpiac likviditását és félő, hogy felgyorsul a betétek kiáramlása a szigetországból.
Mi a jó a megállapodásban a ciprusiaknak?
A pénzügyminiszter lemondását megelőzően egy sajtótájékoztatón foglalták össze a megállapodás Ciprus számára elért pozitívumait. Ezek között van például, hogy a szigetország kizárólagos joga lesz kezelni a tengeri talpazatnál lévő földgázmező kiaknázásából befolyó pénzt. Ugyanakkor két évvel, 2018-ig kitolták annak a határidejét, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege némi többletet mutasson. Ötezer helyett csak 4500-zal kell csökkenteni az állami alkalmazottak számát. Létrejön a banki ombudsman intézménye, amely segít a megnehezült kölcsönök átütemezésében. Bár a trojka eredetileg ragaszkodott hozzá, végül engedett abban, hogy az osztalék ne legyen adóköteles.
A lépések így is húsbavágóak. Összehasonlításképpen: a milliós népességű Ciprusnál majdnem tízszer nagyobb lakosú Görögországban eddig 180 ezer állami alkalmazottnak mondtak fel, vagy függesztettek fel állásából, további kétezret valószínűleg azonnali hatállyal elbocsátanak majd a trojka görögökre vonatkozó megszorításai nyomán. Az athéni kormánynak 2015-ig összesen 200 ezer közalkalmazottól kell megválnia, akkor amikor Görögországban a legfrissebb statisztikák szerint a munkanélküliség már a 27 százalékot súrolja. A felfüggesztés egyébként azt jelenti, hogy a közalkalmazott még 1-2 évig "rendelkezésre áll" eredeti fizetése töredékéért, időközben találhat magának munkát, vagy ha szerencséje van, éppen eléri a nyugdíj korhatárt.
Egyházi segítség
Mit tud ilyen helyzetben a görögkeleti egyház tenni? Értesülések szerint a ciprusi érsek, Hriszosztomosz (beszédes a név jelentése, magyarul annyit tesz: Aranyszájú), fellebbezést nyújtott be korábban a Legfelső Bírósághoz a trojka bizonyos feltételeivel szemben, amelyek a Bank of Cyprus részvényeit érintették volna. Mivel az egyháznak igen erős a szava a vallásos ciprusiak körében, így a bírói testület most péntekig eltolta a bank részvényeit érintő döntések életbe lépését.
|
| A ciprusi érsek (Forrás: www.fimes.gr) |
Az érsek egyébként azt mondta, hogy lépését követően a trojka képviselői azzal próbálták jobb belátásra bírni, hogy ha nem vonja vissza keresetét, akkor a válságban érintett mindkét bank működését felfüggesztik, tehát a Bank of Cyprusét és a Laiki Bankét.
A bírósági határozat egyébként azzal érvelt, hogy a lépés mindenképpen sértené többek között az Európai Egyezményben, az emberi jogok védelmében lefektetett, az egyéni tulajdonhoz való jogot, valamint a ciprusi alkotmány idevonatkozó rendelkezéseit is.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
