|
Bürokráciamentesítés ide, adminisztrációcsökkentés oda, a hatályban levő és az éven belül megalkotott jogszabályok mennyisége a rendszerváltás óta növekszik Magyarországon.
A folyamatot átmeneti visszaesések és nagy ugrások tarkítják. Ezekben a kilengések az aktuális kormányzat cselekvőképességével és a választási ciklusokkal függenek össze. A választási évek rendre kevesebb törvényt (és több esetben kevesebb kormányrendeletet is) hoznak, míg a választás utáni időszakokban mindkét jogszabálytípus száma megugrik. A ciklikusságból a 2008–2010-es időszak lóg ki némiképp, amikor a vizitdíjas népszavazás előbb „megbénította” a Gyurcsány-kormányt, majd jött Bajnai Gordon, aki jobban figyelt a válságkezelésre, mint a 2010-es választásokra, így a szokásos visszaesés elmaradt – magyarázza Ződi Zsolt, az Opten jogi szakmai igazgatója.
Látványosan hozta viszont a választáshoz köthető ciklikus jogalkotási szünetet 2014. Az egy évben elfogadott törvények száma a rendszerváltás utáni 100-ról növekedve 2013-ban kiugróan magas, 252-es értékkel tetőzött, ezután 2014-ben viszont kevesebb mint a felére (113-ra) esett vissza. Akkor többen azt gondolták, hogy a jogrendszer 2010 utáni átalakításának véget értével, az új, nagy kódexek elfogadásával a törvények száma ezen az alacsony szinten fog stabilizálódni – mondja Ződi Zsolt.
|
| Törvények számának alakulása. Forrás: Opten. |
2015 azonban szétoszlatta ezeket az illúziókat: az elfogadott törvények száma 230 volt, ami a 2012-es évhez képest 3 százalékos növekedés. A 2013-as és a 2014-es év tehát beleillik a rendszerváltás óta fennálló trendbe: míg 2013-ban valóban a jogrendszer átalakításának nagy hulláma zajlott, 2014 egyszerűen a választások miatt hozott visszaesést.
Ebben a folyamatban nincsen semmi különleges, hiszen önmagában is növeli a jogszabályok mennyiségét, hogy a korábban meghozottakat folyamatosan karban kell tartani.
2014-ben sok módosítás elmaradt, az alacsony törvényszám mellett a módosító törvények aránya (ami 60 és 70 százalék között szokott lenni) tavalyelőtt csak 54 százalék volt, tavaly viszont 73 százalékra ugrott.
Miniszteri és kormányrendelet
Hasonló a helyzet a kormányrendeletekkel is. Az Antall-kormány még évente átlagosan 170 kormányrendeletet adott ki, 2013-ban már 565 ilyen jogszabály született. 2014-ban a kiadott kormányrendeletek száma ugyan visszaesett 300 alá, 2015-ben azonban újra 492-nél ért véget a számozás.
Meglepő stabilitást mutat ugyanakkor a miniszteri rendeleti szint. Az összes miniszter (ideértve a rendeletalkotásra jogosult MNB-t is) 2010 óta szinte változatlan számú rendeletet ad ki évente, összesen nagyjából annyit, amennyi a kormány rendeleteinek száma (évente 500). Itt tehát nincsen növekedés. Ez ismét csak azt mutatja, hogy a jogalkotás kissé fejnehéz lett.
Magyarországon nagyon sok kérdést szabályoznak törvények, amelyek értelemszerűen rengeteg módosítást igényelnek, s ez komoly mennyiségi nyomás alatt tartja a parlamentet. „Kényszerpályán mozognak a kormányok is, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ha egy téma egyszer felkerül egy adott jogforrási szintre, onnan szinte soha többé nem kerül ki, legfeljebb még magasabb szintre lép. Ez tehát egy olyan jogalkotási spirál, amelyből nem könnyű kiszállni” – fejti ki Ződi Zsolt.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
