A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok negyedik negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (27,8%) jelent. A növénytermesztés volumene elsősorban a gabonafélék, az ipari növények, valamint a zöldségfélék előző évit meghaladó terméseredményei következtében emelkedett, míg az állattenyésztésé – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált.

A mezőgazdaság 0,9 százalékkal járult hozzá a növekedéshez. Az ipar hozzáadott értéke 3,5 százalékkal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,5 százalékos bővülés következtében. Az ipari termelés motorját változatlanul az exportorientált vállalatok alkották. Átlag feletti volumenbővülést regisztráltak a textília, ruházat, bőr és bőrtermék, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen csökkent, elsősorban a hazai gyártású híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődésének következményeként.

Az ipar miatt 0,8 százalékkal nőtt a GDP

A legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól. Az ipar egészében 0,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott, ugyanakkor a visszaesés mértéke az elmúlt negyedévekhez képest jelentősen csökkent (1,4%), ami az előző évi alacsony bázis, valamint az út- és vasútépítési munkák növekedésének az eredménye. Az építőipar 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,6 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,6 százalékkal csökkent, így 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A legjelentősebb mértékben a pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye csökkent (6,4%). A csökkenésben fontos szerepet játszott, hogy a bankok új hitelkihelyezése alacsony szinten maradt, amely a forintalapú hitelek jelentős drágulásának és a hitelezési feltételek szigorításának tudható be. A lakosság által felvett deviza alapú hitelek végtörlesztése miatti veszteség a hitelintézetek bruttó hozzáadott érték adatát nem befolyásolja, mert ezt a tételt a háztartásoknak nyújtott tőketranszferként számoljuk el.

Több nemzetgazdasági ágban stagnálás volt megfigyelhető: a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, a szállítás, raktározás, valamint a közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke is lényegében változatlan maradt. Ugyanakkor nőtt az információ, kommunikáció, valamint az egyéb szolgáltatás ágak hozzáadott értéke. A termékadók- és támogatások egyenlege 0,1 százalékponttal járult hozzá a GDP IV. negyedévi növekedéséhez.

Továbbra is csökken a háztartások fogyasztása

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2011 IV. negyedévében 0,1 százalékkal mérséklődött. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékkal emelkedett. A nagy súlyú kiadási csoportok között az élvezeti cikkek, a lakberendezés és a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumene kis mértékben emelkedett, míg a lakhatással kapcsolatos szolgáltatásoké lényegében változatlan maradt.

Volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerek fogyasztásában és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásoknál az előző év azonos időszakához képest. A külföldiek magyarországi fogyasztásában a több negyedéven át tartó csökkenés után a forint árfolyam gyengülésének hatására dinamikus növekedést, míg a magyarok külföldi fogyasztásában továbbra is csökkenést mértek.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 1,4 százalékkal alacsonyabb lett. A közösségi fogyasztás 0,7 százalékkal esett. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest és -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.

A bruttó állóeszköz-felhalmozást illetően a visszaesés 4,4 százalékos volt. Mindez -1,0 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építési beruházások továbbra is igen jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbi mértéktől. Ugyanakkor a gép- és berendezés-beruházások nőttek, főként a feldolgozóipar következő nagy súlyú ágazatcsoportjainál megfigyelt növekedésnek köszönhetően: járműgyártás; gép, gépi berendezés gyártás; fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártás; a gyógyszergyártás; a textil, ruházat, bőr és bőrtermék gyártás. Mindemellett a bruttó állóeszköz-felhalmozás a nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkent. Jelentős visszaesés a nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek (lakás) és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban figyelhető meg, ugyanakkor jelentősen bővültek a mezőgazdasági és a feldolgozóipari beruházások.