A német ipar tavaly 3918 petajoule (PJ) energiát használt fel, 4,6 százalékkal többet, mint 2020-ban és 2,6 százalékkal többet, mint a koronavírus-válság által nem érintett utolsó évben, 2019-ben - közölte az MTI a Destatis jelentésére hivatkozva.
Az iparban felhasznált energiahordozók nagy részét, 88 százalékát villamosenergia- és hőtermelésre fordították. A fennmaradó 12 százalékot pedig termékek, vegyi anyagok, műtrágyák vagy műanyagok előállításához.
Az előző évekhez hasonlóan az iparban felhasznált energia legnagyobb forrása a földgáz volt 30 százalékkal, majd a villamos energia 21 százalékkal, a szén és az ásványolajtermékek 16-16 százalékkal.
A legnagyobb ipari energiafelhasználó a vegyipar volt 29,8 százalékos részesedéssel, amit a fémgyártás és -feldolgozás követett 23,4 százalékkal és a kokszgyártás és ásványolaj-feldolgozás 9,1 százalékkal. A vegyiparban az energiahordozók több mint egyharmadát, 36 százalékát vegyipari termékek alapanyagaként, tehát nem energiaforrásként használták fel.
Kizárólag energiatermelési céllal a fémgyártás és -feldolgozás részesedése volt a legmagasabb az energiahordozók felhasználásában, 26,2 százalékos. Ezt a vegyipar követte 21,7 százalékkal, majd a kokszgyártás és ásványolaj-feldolgozás 9,3 százalékkal.
Az ipar tisztán energiatermelési célú energiahordozó-felhasználása 2021-ben 2012-höz képest szinte változatlan maradt. A felhasználás ágazatonkénti eloszlása azonban módosult: míg az energiafelhasználás számos ágazatban csökkent, például a kokszgyártás és kőolaj-finomítás terén 14,5 százalékkal, a gépgyártásban 11,5 százalékkal, a papír- és kartongyártásban 4,3 százalékkal, addig a gépjárművek és gépjárműalkatrészek gyártásában 14,7 százalékkal nőtt.
Az energiahordozók alapanyagként való felhasználása az említett időszakban csökkent. A vegyi anyagok, műtrágyák vagy műanyagok gyárátásra fordított mennyiség a teljes fogyasztáson belüli részaránya 16,5 százalékról 12,0 százalékra csökkent.
De azt mondták, nem csoportos a leépítés. 
