Illusztráció (MTI Fotó: Mészáros János)

Meg lehet magyarázni, de nem egyszerű

Pénteken jelentették be, hogy az állam megvásárolja az Opus Global Nyrt.-től a Mátrai Erőművet. A társaság hétfői közleményében pedig az áll: a független nemzetközi tanácsadók értékelésén alapuló vételárat üzleti titokként kezelik a felek.

A bejelentés nem volt meglepő, hiszen az elmúlt egy hónapban a piacok kész tényként kezelték, hogy az állam „kimenti” Mészáros Lőrinc érdekeltségét. Utóbbi az elmúlt hetekben ugyanis az erőmű többször szerepelt a hírekben, az ok az volt, hogy jelentős környezetszennyezést okozott. Ezért, és a szigorodó emissziós előírások miatt sem fenntartható a működése. Logikusan felmerül, hogy akkor az adófizetők mégis miért áldoznak arra pénzt, hogy a kormányfő barátját kimentsék ebből a rossz befektetésből. A válasz elég kézenfekvő, de azért Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter a hivatalos magyarázatot is elmondta. Eszerint a Mátrai Erőmű az energiaszükséglet több mint 17 százalékát fedezi, és a miniszter azt hangsúlyozta, hogy a már most is 30 százalékot meghaladó villamosenergia-behozatal nem növelhető tovább. Éppen ezért a jelenlegi formájában nem működtethető (erősen környezetszennyező) lignit tüzelésű erőművet 200-300 milliárd forintra becsült összegből egy korszerű hulladékégetővé alakítják. Jól hangzik, hogy a költségek egy részét az utóbbi időben oly sokat ostorozott Brüsszeltől reméljük. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a Mátrai Erőmű megvásárlása és korszerűsítése az ország energiaszuverenitásához is hozzájárul.

Arról viszont sem a miniszter, sem az államtitkár nem beszélt, hogy ekkora összegből esetleg milyen alternatívák lennének az energiatermelés vagy megtakarítás terén. Ha figyelembe vesszük, hogy az Európai Unió az energiatakarékosságot és a megújuló energiát is erősen dotálja, akkor borítékolható, hogy legalább szakmai vitákat megérő lehetőségeket lehetett volna mérlegelni a baráti vállalkozás támogatása helyett, ezekről viszont nem lehetett hallani…

Amerikai szankciók írhatják át a terveket

Volt egy másik olyan hír, ami viszont valamilyen szinten felerősítheti az energiaszuverenitás narratívát, az épülő új európai gázvezetékek elé ugyanis komoly akadályt gördítettek az amerikaiak. Azt nem állíthatjuk, hogy meg tudják akadályozni akár az Északi Áramlat 2, akár a Török Áramlat kiépítését, de nagy valószínűséggel késleltetni fogják az átadásukat. Ez pedig az energiaellátásban kockázatot jelent, hiszen a régiót ellátó legfontosabb gázvezeték Ukrajnán át éri el a térségünket, ezt pedig bármikor elzárhatják pedig az ismert geopolitikai feszültségek miatt. A vezetékek építése pedig azért szenvedhet késedelmet, mert Donald Trump amerikai elnök péntek este aláírta azt a rekord összegű védelmi költségvetési törvényt, amely a többi között anyagi keretet biztosít az űrhaderő létrehozására és szankcionálja az Európába irányuló két új gázvezeték építésében, az Északi Áramlat 2-ben és a Török Áramlatban résztvevőket, beleértve a gázvezetékek lefektetésében és megépítésében résztvevő hajótársaságokat és vállalatokat is, írta az MTI.

Az amerikai sajtó pénteken arról adott hírt, hogy az Allseas nevű svájci-holland vállalat bejelentette, felfüggeszti az Északi Áramlat 2 vezeték építésében vállalt munkálatait a szankciókat kilátásba helyező amerikai törvény hatálybalépésére tekintettel. Ez a gázvezeték Oroszországból Németországba szállít gázt a Balti-tenger alatt, és az Allseas a vezeték lefektetési munkálatainak egyik alvállalkozója.

Milyen alternatívák lehetnek

A napvilágot látott első szakértői vélemények szerint ettől függetlenül az Északi Áramlat 2 vezetéket be fogják fejezni, és belátható időn belül megindul majd a gázszállítás rajta. Ugyanakkor a jelenleg még „sehogy sem álló” Török Áramlat lehet a szankció nagyobb vesztese, hiszen ennek megépítése így megkérdőjeleződhet. A földgáz iránti igény viszont a szakértők szerint folyamatosan növekedni fog a következő időszakban, már csak azért is, mert a hektikus teljesítményt leadó megújuló erőművek (például az éjszaka egyáltalán nem, vagy télen csak kis teljesítménnyel működő naperőműveket) leginkább gázerőművekkel kiegészítve lehet rendszerszinten működtetni. Arról nem beszélve, hogy az európai országok energiafogyasztása is évről-évre növekszik, ami többletkapacitást igényel. Gáz esetén alternatíva lehet a cseppfolyósított gáz, amelyet például Horvátországba behozva, majd visszaalakítva lehetne a dél felől jövő vezetéken hazánkba hozni. Ennek apropóján jó ideje folynak tárgyalások Zágráb és Budapest között, amelynek eredményeképpen várhatóan a magyar fél tulajdonrészt szerez majd az első horvátországi LNG terminálban. A közelmúltban írt átfogó elemzésünk óta ugyan új információ nem látott napvilágot, ám könnyen lehet, hogy az orosz szankciók akár a megegyezést is elősegíthetik.