Mint lapunk megírta, a kormány a jövő évi parlamenti választásra jóval nagyobb költségvetési forrást szán a Nemzeti Választási Irodának (NVI), mint négy évvel ezelőtt. Cikkünkre reagált az NVI, így most el tudjuk árulni olvasóinknak, mi okozza a költségek emelkedését.
Cikkünkben a 2018-as költségvetésre és zárszámadásra, valamint a 2022-es költségvetési törvényjavaslatra hagyatkozva bemutattuk, hogy míg az előző választás évében 5,75 milliárd forintot terveztek be a szavazás lebonyolításának előkészítésére, s végül 3,5 milliárd realizálódott ezen a soron, a jövő évi büdzsében 11,8 milliárd szerepel közvetlenül erre a célra. Az NVI arra hívta el a figyelmünket, hogy "a 2018. évi országgyűlésiképviselő-vál
A 2022-ben esedékes választások költsége pedig a tervszámok alapján összesen közel 12,39 milliárd forint lehet az NVI tájékoztatása szerint. Ennek oka - közölték -, hogy az elfogadás előtt álló 2022-es költségvetésben szereplő mintegy 11,89 milliárd forint nem az egyetlen tétel. Az előző összegen felül a büdzsé még a tavalyi évben 0,5 milliárd forintos forrást rendelt hozzá az idén hatályos központi költségvetésből a 2022-ben esedékes választások előkészületeihez.
Mindezek alapján a választási iroda szerint a 2022-es választások tervezett kiadásai 39,6 százalékkal haladhatják meg a négy évvel ezelőtti országgyűlésiképviselő-választ
ás tervezett ráfordításait.
Érdemes azonban hozzátenni, hogy lapunk a költségvetésekben, zárszámadásokban ténylegesen, az adott évi választási előkészületekre nevesítetten elkülönített összegeket vetette össze.
Az NVI a megkeresésében bemutatta, hogy miért emelkedik - számításuk szerint - közel 40 százalékkal a választási előkészületekhez szükséges kiadás a korábbi választási időszakhoz képest. Az egyik ok, hogy "nagyobb mértékben nőttek" a központi kiadások alá tartozó nyomdatechnikai, informatikai üzemeltetési költségek. Emellett a postaköltségek négy év alatt bekövetkezett drágulása, valamint a Választási Eljárási Törvény módosításból fakadó többletigény is magyarázza a kiadásokat - írták.
Ami a postaköltségeket illeti, a Központi Statisztikai Hivatal adataiból azt olvastuk ki, hogy a postai szolgáltatási árai 2018 január és 2021 január között átlagosan 23,5 százalékkal emelkedtek. Ehhez jön még hozzá a jövő évi elején regisztrálandó áremelkedés, ami - kiindulva a kormány idei 3,6 százalékos előrejelzéséből - összességében mintegy 28 százalékos drágulást eredményezhet 2022 elejére 2018 elejéhez viszonyítva. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a postaköltség csak az egyik tétel az NVI kiadásai közt, és az sem biztos, hogy az inflációs statisztikának megfelelő áremelkedéssel kellett kalkulálniuk ebben az időszakban e szolgáltatásnál. A nagyszámú és nagyértékű megrendelések esetében a szolgáltatók általában kedvezményt számolnak el a megrendelő felé; nem kizárt, hogy az NVI esetében is erre kerül sor.
További többlet költséget jelenthet a helyi és területi választási szervek részére, hogy a költségvetési tervezet a koronavírus elleni védekezés miatt esetlegesen jelentkező többletkiadások
finanszírozásával is számolt - közölte a választási iroda, de azt már nem részletezték, hogy hol jelentkezhetnek ezek a költségek. A kormány várakozása szerint a járványhelyzetben fordulópontot hozhat az idei nyár, amikor elérhetjük a társadalmi átoltottságnak azt a fokát, amikortól már nem lesz szükség szigorú járványügyi intézkedésekre. Az NVI válaszából viszont arra lehet következtetni, hogy a kormány szerint még 2022-ben is készülni kell a biztonságot szolgáló intézkedések alkalmazására.
Az NVI szerint a választás hivatalos oldalán elérhető adatokból kiderül továbbá, hogy nőtt a levélben szavazó, névjegyzékbe vett polgárok száma. A május 6-i állapot szerint számuk a 405 ezer főt is meghaladja, míg 2018-ban, a választásokon 378 ezer fős volt ez a kör. A beérkezett regisztrációs kérelmek száma pedig ennél is magasabb, így ez a növekmény is emeli a választásokkal kapcsolatos ráfordítások végösszegét.
Vegyesen alakult a magyar fizetőeszköz árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
