Bár a PR-ügynökségek össz-árbevétele 16 milliárd forinttal esett vissza, az adózott eredmény azonban nem csökkent, bár a szektorban foglalkoztatottak száma több mint 27 százalékkal mérséklődött - derül ki a Magyar Public Relations Szövetség 30. évfordulója alkalmából kiadott PR Trendriport Magyarország 2021 című kiadványból.
Azt írták, az adózott eredmény szinte megegyezik a 2019-essel, 10,9 milliárd forint volt, az árbevétel-arányos nyereség pedig közel a duplájára nőtt, aminek oka a kevesebb közvetített szolgáltatás - azaz az ügynökségek tisztán tanácsadói tevékenységének igénybevétele -, illetve a személyi jellegű ráfordítás csökkenése.
Az elemzés szerint a tulajdonosi érdekek védelme volt az elsődleges szempont, gyakran az operatív munkavégzésből is kivették a részüket a tulajdonosok.
Az ágazatban csaknem 1500 cég és mintegy 2300 egyéni vállalkozás működött tavaly.
A foglalkoztatottak száma 27,15 százalékkal csökkent a szektoron belül; több mint 480 állás tűnt el a Covid hatására 2020-ban, a személyi jellegű ráfordítások pedig 43 százalékkal 6 milliárd forintra zuhantak. Ebből jól látszik, hogy a PR-ügynökségek kisebb létszámmal oldották meg a feladataikat, ezzel együtt viszont az eddigi legmagasabb szintre ugrott az egyéni vállalkozások száma, tehát a cégek valószínűleg vagy egyéni vállalkozókkal, azaz külsős tanácsadók bevonásával próbáltak könnyíteni a terheiken, vagy a megszűnő állások miatt többen indítottak kényszerből vállalkozásokat - állapították meg.
Újabb patthelyzet alakult ki. 
