A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint folytatódik a reálbérek emelkedésének év eleje óta tartó pozitív trendje, a nettó reálbér 2,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölte, hogy májusban a bruttó átlagkeresetek 3,0, a nettó 4,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A reálbérek 2,6 százalékkal nőttek a májusi 1,8 százalékos inflációval számolva és figyelmen kívül hagyva a családi adókedvezmények hatását. A közfoglalkoztatottak nélkül számított bruttó keresetek 3,8, a nettó 5,2 százalékkal emelkedtek tavaly májushoz képest, míg áprilisban 5,2, illetve 6,6 százalékos volt a növekedés üteme.
Oszlay András, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzési osztályának vezetője elmondta, hogy májusban a bruttó bérek éves növekedési üteme az áprilisi 4,5 százalék után 3 százalékra csökkent. Emögött nagy részben a nem-rendszeres keresetek - jutalmak, prémium, egyszeri kompenzáció - alakulása játszott szerepet, ennek 12 havi növekedési üteme ugyanis áprilisban 24,1 százalékos volt, ami kiugrónak számít, és most visszatért egy "normálisabb" dinamika felé. Hozzátette: ezt kiszűrve a rendszeres keresetek növekedése az áprilisi 3,2 százalékról csak 2,6 százalékig lassult. A nemzetgazdaság egészében január-május időszakban az átlagos bruttó bérnövekedés 3,3 százalékot tett ki az előző év azonos időszakához képest, nagyrészt az adórendszerben bekövetkezett változások miatt.
|
| Oszlay András egy korábbi sajtóbeszélgetésen |
Oszlay András emlékeztetett: az év első öt hónapjában az infláció átlagos mértéke 2,4 százalék volt, így a reálbérek májusig 2,2 százalékkal nőttek. Úgy vélekedett, hogy ez lehet az egyik magyarázata a kiskereskedelmi forgalom utóbbi hónapokban tapasztalható bővülésének. A szakértő szerint a beígért további rezsicsökkentések és a továbbra is visszafogott keresleti nyomás hatásának köszönhetően az infláció alacsony marad, még a jelenlegihez képest nem gyorsuló bérdinamika mellett is fennmaradhat az év átlagában egy 2 százalékos reálbér-növekedés. Megjegyezte, hogy ezért továbbra is látnak pozitív kockázatokat a GDP mintegy 60 százalékát adó háztartási fogyasztás alakulásában. Ugyanakkor ebből továbbra sem generálódik olyan keresleti nyomás, ami az inflációs folyamatokat a jegybank horizontján veszélyeztetné, tehát béroldalról nincsen akadálya az enyhítő jellegű monetáris politika folytatásának - vélekedett Oszlay András.
Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank Zrt. elemzője szerint az adatokból kitűnik, hogy továbbra is mérsékelt bruttó bérnövekedés van a gazdaságban, amit az adóváltoztatások hatására a nettó bérek "egy fokkal" magasabb növekedése követ. Az alacsony, két százalék alatti inflációval kiegészítve 2,6 százalékos reálbér-növekedést eredményezett májusban. Ő is felhívta a figyelmet arra, hogy áprilishoz képest ez csökkenést jelent, de az áprilisi adat kiugróan magas volt. Az elemző szerint a magyar gazdaságot jelenleg 2 százalékot kissé meghaladó reálbér-növekedés jellemzi. Keszeg Ádám az év további részére hasonló, 4 százalék körüli bruttó bérnövekedést vár 2 százalék körüli infláció mellett.
Február óta nem sikerült a kormányalakítás.
