A kiskereskedelmi forgalom volumene az áprilisi 4 százalék után 2,6 százalékkal nőtt májusban az egy évvel korábbihoz képest - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI-nek hangsúlyozta: a gazdaság teljesítményét is mérlegelve egyértelmű, hogy az online pénztárgép rendszer nyomán több a költségvetés bevétele és a kereskedelmi adatok összegzésében is megjelenik a gazdaság tisztulásának hatása.
Az OKSZ szerint a nyári és a második félévi kilátásokat befolyásolhatja a forint árfolyamának alakulása, a tartósan gyenge forint árfolyam drágíthatja az import alapanyagokat és késztermék beszerzést is. Bizonytalan az üzemanyag árváltozások hatása, ahol az árfolyamváltozás mellett a világpiaci áremelkedés is felfelé nyomhatja a hazai árakat. Ez visszavetheti az üzemanyag vásárlást, a drágulás pedig más vásárlási területektől is elvonhat pénzt a családok költekezésében.
2014-ben éves szinten az áruházi vásárlásokban továbbra is növekedéssel lehet számolni, ennek mértéke összességében 3-4 százalék körül mozoghat. A második félévben valamelyest mérséklődhet a fogyasztási cikkek piacának növekedési üteme, de ez a bővülés irányzatát nem befolyásolja - írta a kereskedelmi szövetség.
Lassul a növekedés?
Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház elemzője az MTI-nek elmondta: a naptárhatástól megtisztított májusi kiskereskedelmi volumenváltozás az előző havinál és a piaci várakozásnál is alacsonyabb volt valamelyest, továbbá a növekedési ütem tavaly december óta a legalacsonyabb.
A szakértő szerint a mostani közzétételből még nem kell messzemenő következtetéseket levonni, de figyelmeztető jel, hogy a nemrégiben megjelent júniusi feldolgozóipari bizalmi index is érezhető romlást mutatott.
Emelkedéssel zártak csütörtökön a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
