Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Szaleumxay Kommaszit laoszi külügyminiszter sajtótájékoztatót tart megbeszélésüket követően a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2017. május 31-én. Forrás: MTI/Kovács Tamás

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta a külpolitikáról szóló kommunikációt áthatják a rendhagyónak beállított irányvonalak, ötletelések. Az első ciklust a „keleti nyitás” uralta, a következőben a „déli nyitás” került előtérbe. Ezek mellett pedig végig nagyobb hangsúlyt kaptak a vélt rokonságokra építő kísérletek, mint legújabban a közép-ázsiai országokhoz való közeledési szándék.

Ezeket a próbálkozásokat mind összefogja az a kormányzat által hangoztatott hozzáállás, amelytől előnyt remélnek a nemzetközi versenyben. Ez pedig az opportunista, érdekvezérelt külpolitika, amelyet nem korlátoznak morális vagy humanitárius megfontolások.

Ez a külpolitika deklaráltan a gazdasági haszonszerzést helyezi középpontba. A magyar külkereskedelem valóban látványosan nőtt az elmúlt években, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is rendre hangsúlyozza az újabbnál újabb rekordok megdöntését.

A 2010 és 2017 közötti^* külkereskedelmi adatokat összegezve azonban két tényező is árnyalja az elért eredményeket. Egyrészt a kormány vágyával szemben a távoli, egzotikus tájak helyett pont a legközvetlenebb környezetünkkel nőtt leginkább a külkereskedelmünk, tovább erősítve külkereskedelmi függőségünket az Európai Uniótól. Másrészt önmagában valóban jelentős növekedésről árulkodnak az adatok, de a régiós országok – akárcsak a bérnövekedésnél – a külkereskedelemben is látványosabban ki tudták aknázni a világgazdaság szerencsés alakulását 2010 óta.

A Világbank adatai szerint 2010 és 2017 között a magyar külkereskedelem 19 százalékkal bővült^*. Ezt jelentősen felülmúlta a másik három visegrádi ország növekedési üteme. Csehországban 34 százalék ez a mutató, Lengyelországban 33 százalék, Szlovákiában pedig 30. A magyar kormány által sokat hangoztatott exportnál még jelentősebb a különbség: Magyarország 20 százalékkal növelte a kivitelét, míg Lengyelország 41 százalékkal, Csehország 38-cal, Szlovákia pedig 32-vel.

Az ilyen mértékű lemaradás egyik oka éppen a magyar külpolitika éveken át hangoztatott első számú prioritásának kudarca. Ez a keleti nyitás, amelynek a bukását számos cikk feldolgozta már. A Világbank adatai is azt mutatják, hogy a kelet-ázsiai és csendes-óceáni régióval 2010 óta egyenesen csökkent a külkereskedelmünk. A mások mellett Kínát, Dél-Koreát, Vietnamot és Thaiföldet magában foglaló régióval a külkereskedelmünk összértéke a 2010-es érték 87 százalékát érte el 2017-ben.

Velünk szemben a másik három visegrádi ország jelentősen növelte külkereskedelmét Kelet-Ázsiával. A képhez azonban hozzátartozik, hogy Magyarország esetében a külkereskedelem kétharmadát kitevő import csökkent jelentősen (25 százalékkal), az export viszont 32 százalékkal nőtt. Azonban ezzel is elmaradt a cseh export 76 százalékos növekedésétől vagy a lengyel kivitel 47 százalékos bővülésétől.

A keleti, majd a déli nyitás deklarált célja volt, hogy csökkenjen a magyar külkereskedelem EU-függősége. A Világbank adatbázisában az EU nem szerepel régióként, a legközelebb hozzá az Európa plusz Közép-Ázsia térség áll, ahol az utóbbi a volt szovjet tagköztársaságokat jelenti. Ez alapján pedig Magyarország az egyetlen V4-ország, amely nemhogy javított, hanem számottevően rontott külkereskedelme diverzifikációján.

Valamennyi visegrádi országnak kimagaslóan Németország az első számú külkereskedelmi partnere. Leginkább a cseh gazdaság függ Németországtól, ők a külkereskedelem közel 30 százalékát bonyolítják a németekkel. Magyarország áll a második helyen, viszont az elmúlt hét évben a mi függőségünk nőtt a leginkább: 24,6 százalékról 27 százalékra nőtt a németek részesedése a külkereskedelemben.

A német gazdaság hatalmas súlyából adódóan minden visegrádi országnak Németországgal nőtt a külkereskedelme a legnagyobb mértékben 2010 óta. Magyarország esetében pedig a németeket pont a három másik visegrádi ország követi, tehát a távoli országok helyett a lengyelországi, csehországi és szlovákiai kereskedelmünk nőtt a leginkább a németországit követően. Ennek nyomán 2010-ről 2017-re Szlovákia két helyet előrelépve a harmadik legnagyobb partnerünkké vált, Lengyelország egy helyet javítva az ötödikké, a legnagyobb növekedést produkáló Csehország pedig 13-ikból lett hatodik.

A MTA KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea szerint a Magyarország és a visegrádi országok közötti külkereskedelmi növekedés hátterében a külföldi (főleg német tulajdonú, autóipari és elektronikai) multinacionális cégek állnak. „A visegrádi országok közötti kereskedelmet is jelentősen szervezik ezek a cégek. A magyar kivitelben jelentős tételek a belsőégésű motorok, autóalkatrészek, elektronikai, híradástechnikai berendezések és a behozatalban is a személygépkocsik, autóalkatrészek, telekommunikációs berendezések állnak az élen. Egyébként az Ázsiával folytatott külkereskedelmünket is erősen alakítják a multinacionális cégek szállításai” – mondta.

Míg tehát a visegrádi országok szerepe jelentősen nőtt az elmúlt években Magyarország külkereskedelmében, ez fordítva nem állítható. Sőt, Lengyelország és Szlovákia külkereskedelmében is esett Magyarország súlya az elmúlt hét évben. Ha elsőként megnézzük Lengyelország adatait, az látható, hogy ugyan némileg csökkent részesedésünk a lengyel külkereskedelemben, a pozíciónk nem változott, a 13. helyen maradtunk Lengyelország legnagyobb partnerei között.

Magyarországot és Lengyelországot összehasonlítva különösen látványos, hogy a lengyel import legnagyobb arányban Indiából, Törökországból és Kínából nőtt^*. Ezzel szemben Magyarország húsz legnagyobb importforrása közül egy nem európai sem növelte az ide irányuló szállításait.

A cseh külgazdaságban már jelentősebb szerepe van Magyarországnak. Csehország partnerei közül a hatodik legmagasabb értékben bővült a velünk való külkereskedelem 2010 óta. Ezzel egy helyet előrelépve Magyarország a tizedik legnagyobb partnere Csehországnak. A magyar részesedés 2,2 százalékról 2,7-re bővült.

A cseheknél érdekesség, hogy az export legnagyobb arányban Törökország és Kína felé bővült. Kína összességében a harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere lett Csehországnak, és Dél-Korea is bekerült a top 20-ba.

A magyar előretörés Szlovákiában is elmaradt. Ugyan Magyarország 2010-hez hasonlóan most is a negyedik legnagyobb partnere Szlovákiának, de hajszálnyival, egy tized százalékkal csökkent a részesedése a szlovák külkereskedelemből. A bővülés üteme elmaradt Csehországétól és Lengyelországétól, és másik három ország is előttünk áll.

(G7)