Nyári Zsolt, a KBC Securities üzletkötője elmondta, hogy az idei év legnagyobb dilemmáját és vitáját az váltotta ki, hogy a korábbi évek gazdaságélénkítő lépései után a gazdaságok képesek lesznek-e a saját lábukon megállva érdemi növekedést felmutatni, ki tudják-e nőni az egyre komolyabb méreteket öltő államadósságot. Az év első hónapjaiban még optimista piaci hangulat aztán az egyre visszafogottabb makrogazdasági előrejelzések hatására májustól folyamatosan romlani kezdett, miközben a gazdaságpolitika és a jegybankok élénkítési eszközei érdemben elfogytak.

Forró és bizonytalan "uborkaszezon"

Nyári Zsolt, hozzátette, hogy nyáron elmaradt a szokásos uborkaszezon, hiszen a tőkepiacokon normál esetben csendes nyári időszakot az eurozónából érkező hírek borzolták, kiegészítve az amerikai adósságplafon körül zajló vitával. Ennek következménye a svájci frank elképesztő szárnyalása, valamint az USA államadósság első ízben történő leminősítése lett. Augusztusban kiderült, hogy a Fed-nek aligha van tere a további fiskális ösztönzésre, aminek hatására a részvénypiacokon kitört a pánik. A folyamatokat tetőzte, hogy Európa folyamatos „görögtűzben égett”, és a görög államadósság rendezését szolgáló október végi megállapodás túl későn született meg ahhoz, hogy megakadályozza a befektetői bizalom tartós megrendülését.

A magyarországi gazdasági folyamatokkal kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a nemzetközi események jelentősen befolyásolták a hazai gazdaságot, ugyanakkor az idei év meglehetősen bővelkedett a magyar sajátosságokban is. A kormány iránti befektetői bizalom az év első hónapjaiban romlani kezdett, mivel egyre csúszott a szükséges átalakításokra vonatkozó konkrét intézkedések bejelentése. A növekvő piaci nyomás hatására márciusban bejelentett Széll Kálmán terv fogadtatása azonban egyértelműen pozitív volt, és a magán-nyugdíjpénztári vagyon nagy részének a költségvetésbe való visszacsoportosítása is átmenetileg javította az államháztartás hiányát.

A végső csapást a végtörlesztés jelentette

Nyári Zsolt véleménye szerint a csomag megvalósítása azonban, főként az egyre súlyosbodó görög események hazánkat is érintő hatásai miatt, javarészt elmaradt. A végső csapást erre az évre a végtörlesztési javaslat tette, amely mind a részvénypiacon, mind az ország külső megítélése szempontjából igen súlyos következményt jelentett. Az ország iránti bizalom és a magyar állampapírok iránti kereslet az év folyamán fokozatosan romlott, aminek eredménye a Moody's leminősítése lett. Hatása természetesen negatív volt a hazai értékpapírpiacra, és a forint árfolyamára, ugyanakkor nem váltott ki pánikszerű eladásokat, mivel a piac az elmúlt hetekben már folyamatosan beárazta ennek eshetőségét - emelte ki a szakember.

Barcza György, a K&H vezető elemzője szerint a magyar kilátások szempontjából nagy kérdés, hogy az egyre visszafogottabb növekedési előrejelzések mellett várható-e kilábalás a válságból, vagy tartósan maradunk a jelenlegi szinten. A kormány célkitűzéseként 2,5 százalékos 2012-es költségvetési hiánycél tovább mérsékelheti az adósságrátát, amennyiben a GDP növekedés 1 százalék felett marad. Ennek lehetősége azonban elég csekély annak ismeretében, hogy a hazai gazdasági növekedés most már kizárólag az exportra épül, ami idén 3 százalékot ad a növekedéshez, az elemző szerint jövőre azonban harmadára lassulhat. Másrészt a jövőre tervezett 750 milliárd forintos költségvetési kiigazítás hatására a gazdasági növekedés 0,5 százalék körüli szintre lassulhat.

Sikeres IMF-megállapodás és kamatemelés mellett stabilizálódhat a forint

Barcza György kiemelte, hogy a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a végtörlesztés jelentős veszteséget jelent a bankszektornak, ami a bankok tőkéjének csökkenése miatt újabb hitelszűkülést okozhat a hazai piacon. További kérdés, hogyan alakulnak a tárgyalások az EU-IMF küldöttséggel a biztonsági hitelkeret nyújtásáról. Sikeres IMF megállapodás és a jegybanki kamatemelés mellett a következő hetekben stabilizálódhat a forint, és 2012 egyik meglepetése lehet, ha visszaerősödik.  Az MNB adatai alapján kb. 1000 milliárd forintot adtak el a külföldiek az előző hónapokban, a magasabb kamatok azonban ismét vonzóvá tehetik a magyar eszközöket, és újra megindulhat a tőkebeáramlás.

dr. Bába Ágnes, a K&H lakossági banki divízióért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az idei év jelentősen megváltoztatta a hazai hitelezési és megtakarítási piacot, mind a bankszektor, mind az ügyfelek szempontjából. A hazai devizahitel-állomány, és ezzel együtt a lakosság devizahitel-terheinek csökkentése céljából számos olyan intézkedés került bevezetésre, amelyek hosszú távú pozitív hatásai erősen megkérdőjelezhetőek. Az árfolyamgát alkalmazása, a hitelek referenciakamatokhoz kötése, a THM maximalizálása, a forintban felmerülő költségeknek a devizahitelek esetében is forintban történő meghatározása, és legfőképpen a rögzített, preferenciális árfolyamon történő végtörlesztés az eddigi számítások szerint nem csökkenti azon ügyfelek arányát, amelyek számára nehézséget jelent a devizahitel törlesztése.

Van remény: októberben már bővült a vállalati hitelezés

A szakember szerint mindezen intézkedések hatására idén a 2006-os szintre esett vissza a hazai ügyfélhitel/ügyfélbetét mutató, ami nemzetközi összehasonlításban a kelet-közép-európai átlagnak felel meg, a háztartások hitelezése pedig a romániai szint alatt van. Ezt a folyamatot az előtörlesztés, valamint a nemrég bejelentett, a devizahitel előtörlesztésre 7,5 millió forintig tehermentes adható munkáltatói juttatás tovább gyorsítja majd.

dr. Bába Ágnes kiemelte, hogy a betéti oldalon 2012 első negyedévében a tőketörlesztés miatt várható a megtakarítási termékek – betétek, biztosítási termékek, befektetési alapok – volumenének csökkenése. Azok számára, akik a végtörlesztés miatt idén felhasználják megtakarításaikat, a jövő év a tartalékok újraépítésének kezdetét jelentheti, ezért a végtörlesztés kifutását követően ismét nőhet az öngondoskodás, a megtakarítások iránti érdeklődés, amelynek az eddigi havi törlesztő részlet egy része képezheti az alapját, rendszeres megtakarítás formájában.

„A kkv szektorban a lakossági tényezőkhöz képest jóval több keresleti és kínálati tényező befolyásolja a hitelállomány alakulását. Kedvező hír, hogy bár éves szinten még csökkenés van a vállalati hitelezés piacán, de októberben már bővülést mutat a vállalatoknak nyújtott hitel mértéke, amely az elmúlt évek tendenciájához képest igen pozitív változás. A kkv ügyfelek esetében jelenleg a hitelkihelyezés nagyságának bővülése lehet a cél a bankok számára, amelyet a hosszabb távra tervezés és a bővülő szerződési volumen segíthet, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy ezzel együtt a megnövekedett kockázatokért megkövetelt ár is emelkedik” – mondta el dr. Bába Ágnes