|
| Wikimedia Commons/Bjoertvedt |
A dobogós helyezésben jelentős szerepet játszott a Telenor tavalyi felvásárlása, amelyik a maga 2,8 milliárd eurós értékével a második legjelentősebb régiós ügylet volt. A közép- és kelet-európai régióban összesen 701 vállalati összeolvadásra és felvásárlásra (angol elnevezésének rövidítésén: M&A-ra) került sor 2018-ban, közel 47 milliárd euró értékben. Ez a befektetői bizalmat tükrözi, szemben például Latin-Amerikával, Afrikával és Délkelet-Ázsiával, ahol két számjeggyel esett vissza egy év alatt az M&A-ügyletek értéke – hangsúlyozta Benedek Zoltán, a Mazars partnere, az audit és tanácsadási üzletág vezetője a mai sajtótájékoztatón.
A külföldi befektetések száma is nőtt tavaly 2017-hez képest Magyarországon, ám a 25 tranzakciónál a hagyományosan nagyobb M&A-piaccal rendelkező országokban – Ausztriában, Lengyelországban, Csehországban –, valamint Romániában és Észtországban is többet ütöttek nyélbe. A Mazars partnere szerint az már nem meglepetés, hogy Románia már Magyarország előtt van, az viszont igen, hogy az észtek is megelőztek minket, ami a balti kormány megváltozott hozzáállásának tudható be.
|
A Mazars és a Mergermarket tanulmánya csak az 5 millió euró feletti, lezárt, nyilvánosan megjelent ügyleteket veszi górcső alá a közép- és kelet-európai régió 21 országában. |
A legtöbb és legnagyobb értékű M&A-ügyletet Németország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Hollandia hozta tető alá Közép- és Kelet-Európában. E klasszikus befektetők közé tavaly felkerült Katar – méghozzá harmadikként –, köszönhetően egy nagyobb ügyletnek. A közhiedelemmel ellentétben Kína nem került az élmezőnybe, 800 millió eurós tranzakciós összértékével csak a nyolcadik legnagyobb régiós befektektőnek bizonyult – hívta fel a figyelmet Urbán Nóra, a Mazars tranzakciós és tanácsadási szolgáltatásainak menedzsere.
Tranzakciószámban továbbra is a termelő és az ipari vállalatok felvásárlásai vitték a prímet. De e téren kiemelkedően teljesített az informatikai szektor, a szolgáltatások, a kereskedelem, az élelmiszeripar, az energetika, az egészségügy, valamint az agrárium. A befektetett tőke értéke alapján viszont egyértelműen az energiaszektor tekinthető nyertesnek, köszönhetően például két megaügyletnek: Rosznyefty 3,7 milliárd euró, OOO Arctic LNG 2,2 milliárd euró. Az ipari termelő szektor második helyéhez az járult hozzá, hogy az Advent International 2,78 milliárd euróért bekebelezte az INNIO-csoportot. Jelentősen nőtt a pénzügyi szolgáltatások tranzakciós értéke is, s az egyre stabilabb bankszektor mellett a fintech megoldások is egyre jobban vonzzák a tőkét.
Ami a jövőt illeti, 2019 nem kezdődött jól, kivárás, lassulás tapasztalható – közölte Benedek Zoltán. De ahhoz, hogy a tőke megtalálja a régiót, szerinte jók a fundamentumok. A Brexit például egyben lehetőség is, több cég is gondolkodik azon, hogy a szigetországból a régióba teszi át a tevékenységét.
Magyarországgal kapcsolatban bizakodásra adhat okot, hogy az M&A-fundamentumok kedvezőek, a Mazars szakértője szerint az EU Jeremie-programnak is köszönhetően aktív startup-piac kezd kialakulni Magyarországon, miközben a magyar adórendszer is támogató. Idehaza ugyanakkor továbbra is a belföldi tranzakciók dominálhatnak.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
