Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Március 15-én volt 10 éve, hogy az Aszad-rezsim ellen tüntetések kezdődtek Szíriában. Egy évtizeddel később a kirobbant proxi háború mérlege: 500 ezer halott, több, mint 7 millió menekült, porig rombolt infrastruktúra és egy szétesett gazdaság. Az ország területi integritása is megrendült, Idlib tartomány és a kurdok által ellenőrzött észak-keleti területek nem egyhamar fognak visszarendeződni.
De Oroszország, Irán és a Hezbollah katonai erejének köszönhetően a szír rezsim eddig a helyén maradt, és az ország területének mintegy 70 százalékát ellenőrzi. A NATO és Törökország továbbra is rezsimváltást követel, egyre kisebb vehemenciával. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emirátusok pedig mára a diplomáciai kapcsolataik helyreállítását választották, mivel mindketten tartanak Ankara expanziós törekvéseitől.
A gazdaság a padlóra került: míg a proxi háború kitörése előtt egy amerikai dollár 50 szír fontot ért, ma 4500-at. A havi átlagfizetés 50 ezer font, miközben az élelmiszerárak olyannyira az egekbe szöktek, hogy egy kiló bárányhúsért 29 ezer fontot kérnek. Nem csoda hát, ha friss jelentések szerint 12,4 millió ember – vagyis a szír lakosság durván 60 százaléka élelmiszer-bizonytalanságban él.
De vessünk egy pillantást a proxi háború egyes szereplőinek álláspontjára!
Oroszország
Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges egység volt parancsnoka személyesen győzte meg 2015-ben Putyin elnököt arról, hogy Moszkvának be kell avatkoznia a szír polgárháborúba. Mára Moszkva tekinthető a szír háború legfőbb nyertesének. Megerősítette katonai bázisait, új fegyverei és diplomáciai képességei tekintélyt adtak az oroszoknak az arab világban.
Az orosz erők hosszú távban gondolkodnak, és a napokban egy új bázist kezdtek építeni Homsz város külterületén, 780 méter hosszú leszállópályával.
Március 5-én és 14-én feltételezhetően orosz és szír kormányerők ballisztikus rakétatámadásokat intéztek a török megszállás alatt álló terület olajfinomítói ellen. Az Ankara által támogatott milíciák az olajkitermelésből és kereskedelemből jutottak eddig jövedelemhez – ezek a létesítmények óriási robbanások következményeképpen most megsemmisültek.
Erdogan elnök és Putyin elnök február 18-án telefonon megvitatták többek között a szír helyzetet. A jelek szerint azonban a Kreml magabiztosnak érzi magát Szíriában és adott esetben – letagadható módon – nem habozik kiiktatni török-támogatottságú milicistákat és azok bázisait.
Egyesült Államok
Február 26-án az USA légiereje csapást mért iráni támogatású milíciák bázisa ellen, 22 ember halálát okozva. 2019. december 29-e óta ez volt az első amerikai bombázás az országban. A Pentagon a térségben állomásozó orosz csapatokat csak 5 perccel a támadás előtt értesítette, amiből akár véletlenszerű összecsapás is lehetett volna.
Friss szír jelentések szerint az amerikai erők is új katonai bázist építenek Szíria török és iraki határánál, Ain Dwar település mellett. Tavaly szeptemberben a Pentagon bejelentette, hogy Sentinel radarokkal, vadászgépekkel és Bradley csapatszállító gépjárművekkel erősíti csapatait Észak-Kelet-Szíriában. Az 500 katonát magában foglaló ottani állományt 100 fővel növelik. A figyelmeztetés fő címzettje Erdogan Törökországa, amely még mindig fenyegeti az amerikaiak által támogatott kurd erőket (SDF).
A Pentagon egyben védi saját olajkitermelését a térségben, amelynek jogát a Genfi Konvenció megsértésével kiadta a Delta Crescent Energy nevű amerikai olajcégnek. A szír kormány szerint Washington egyszerűen ellopja az ország olaját a cégen keresztül. A frissen alakult vállalat partnerei között találjuk a volt republikánus nagykövetet és egy Delta Force tisztet is, aki rendszeresen fellép a Fox News műsoraiban.
Izrael
Izrael az elmúlt években megpróbálta megakadályozni az iráni jelenlét meggyökeresedését. A szír polgárháború 10 éve alatt több mint ezer légicsapást hajtottak végre iráni katonai bázisok, illetve a Hezbollahnak szánt szállítmányok ellen. Tel-Aviv nem akar egy szárazföldi offenzívát megindítani Szíria ellen, de a légierő önmagában nem éri el a stratégiai célt.
A jelek szerint Izrael előzetesen értesíti az orosz csapatokat a támadások előtt és gondoskodik róla, hogy az orosz személyzetben és infrastruktúrában ne essen kár – cserébe Moszkva nem akadályozza meg ezen légicsapásokat. Az mind Moszkvát, mind Tel-Avivot zavarja, hogy Teherán már 2019-ben megszerezte első kikötőjét Szírában a Földközi-tenger partján, és azt katonai célokra is fel akarja használni.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
