Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Törökország lelőtt egy orosz katonai repülőt, ami tovább bonyolítja az amúgy sem egyszerű hatalmi helyezkedést, ami Szíria körül zajlik. A józan ész azt diktálná, hogy aki tud, fogjon össze a terroristák ellen, de erősebb a kakaskodás, mint a józan ész.

Kóstolgatják a medvét

Épp a hétvégén történt, hogy a nyugati országok rúgtak egyet a terrorizmus elleni harcban velük egy oldalon lévő Oroszországba,  ma pedig az utóbbi időben megnövekvő jelentőségű Törökország lőtte le a régi-új szuperhatalom gépét. Azt mondják, megsértette a légteret, de azért az a gyakorlat, hogy a légtérsértéseket hosszasabban szokták diplomáciai úton kezelni, nem sietnek a lelövéssel.

Az incidens több érdekes, régóta szunnyadó konfliktust is felvet. Az egyik, hogy egykor az Oszmán Birodalom és az Orosz Birodalom örökös ellenségei voltak egymásnak, egész az első világháború végéig, amikor meg is szűnt mindkét birodalom, legalábbis addigi formájában. A másik, most aktuálisabb kérdés, hogy a törököket a helyi etnikai viszonyok mindenkinél jobban érintenek, és félnek a kurdok, esetleg más csoportok önállósulásától, miután úgy gondolják, hogy az saját kurd kisebbségükre is hathat.

Ősi ellentét

Az orosz-török ellentétek nagyjából a 16. századig nyúlnak vissza, amikor a két terjeszkedő birodalom először ütközött egymásba valahol a mai Ukrajna déli területein. Az oroszok Moszkvából kiindult birodalmukat növelték minden irányban, az oszmán törökök ugyancsak minden irányban terjeszkedtek, és a krími tatárok maguk alá rendelése után egyszer csak szembe találkozott a két nagyétvágyú óriás.

A konfliktus évszázadokig tartott a mai Ukrajna területén, aztán Nagy Katalin legyőzte az oszmánokat, megkaparintotta Dél-Ukrajnát és a Krímet. Az orosz étvágy azonban nem hagyott alább: a rogyadozó Oszmán Birodalomból szívesen megkaparintottak volna további darabokat, sőt egyenesen a tengeri kijáratra, a Boszporuszra fájt a foguk. De ez már sok volt a többi európai hatalomnak, korlátozni kezdték az orosz terjeszkedést, így csak Moldovát sikerült leszakítani a az akkori török vazallusállamról.

Több háború következett a Balkánon, ami meghozta a románoknak, szerbeknek és bolgároknak a török alóli felszabadulást, de az oroszoknak mindig vissza kellett vonulni európai nyomásra. Végül 1878-ban a Berlini Kongresszus szentesítette a békét egy időre, hogy aztán az első világháborúban teljes erejével egymásnak essen a két ország. A küzdelemben az oroszok bizonyultak sikeresebbnek, az ázsiai részen óriási területeket szereztek, de végül mindkét ország valamilyen szinten vesztes lett. Törökországot megverte az Antant, Oroszországot pedig elnyelte a kommunista forradalom.

Izgága törökök

Mindkét birodalom megszűnt, létrejött az Atatürk-féle köztársaság, illetve a Szovjetunió. A második világháborúban Törökország semleges maradt, utána viszont a nyugati szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott, így ismét ellenségek lettek, ezúttal a Szovjetunióval. A jelcini, majd putyini Oroszország és Törökország kapcsolatában nem voltak problémák, de a mostani szíriai orosz beavatkozás mintha csípni kezdte volna a törökök szemét.

Recep Tayyip Erdogan török elnök. MTI Fotó: Kovács Tamás

Egyrészt nem tetszett nekik az, hogy az oroszok Aszadot támogatják, de emellett talán még az sem, hogy egyáltalán egy náluk nagyobb és erősebb hatalom jelent ott meg közvetlen közelükben, miközben saját szerepüket a menekültkérés kapcsán szinte végtelenül felértékelték. Ugyanakkor, miután ők nem sokat tettek a szíriai válság rendezésére, gondolhatták, hogy előbb-utóbb jönnek a nagyhatalmak. Persze lehet, hogy nem számoltak az ismét szuperhatalommá nőtt Oroszországgal,  és beindultak a régi reflexek.

A kurd kérdés

Ami viszont mindenképp tényező lehet, az a törökök félelme a nemzetiségi kérdéstől. Ha a leendő rendezés viszonylag nagyobb önállóságot ad a népeknek, akkor nyilván mind az iraki, mind a szíriai kurdok nyertesei lesznek ennek. Ettől viszont azért félhetnek a törökök, mert akkor saját kurdjaiknak is növekedhet a szabadságvágya. Végülis történt már ilyen, többek között nálunk: ahogy lett önálló Szerbia és Románia, mindjárt lett anyaállama a nálunk élő nemzetiségeknek, akik attól kezdve oda szerettek volna tartozni.

Az amerikaiak igyekeztek figyelembe venni NATO-szövetségesük ezen problémáját, és próbálták kerülni a túlzott kurd önállóságot. De most Amerika visszavonult, másnak kell rendet tenni. Az oroszoké a fő feladat, és javukra legyen mondva, hogy igyekeztek mindenkivel tárgyalni közben, a törökökkel is. Ennek fényében kissé meggondolatlannak tűnik a török lépés, végül is egy gép lelövése nem játék: háborús indok is lehet. Most az egész NATO kénytelen lesz beszállni a kárenyhítésbe, végül is egy tagország keveredett incidensbe.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Küszöbön áll a brit és az orosz vakcina magyar felhasználása
MTI | 2021. január 21. 19:07
Megkezdődött az Európai Unió tagállamai vezetőinek videókonferenciája, középpontban a járvánnyal kapcsolatos intézkedések koordinálása, valamint a beoltás felgyorsításának szükségessége áll.
Makro / Külgazdaság Lejár a nukleáris megállapodás Putyinnal: őrült kapkodás a Biden kormányzatban
Káncz Csaba | 2021. január 21. 15:34
A globális nukleáris egyensúly architektúrája napjainkra alapjaiban rendült meg. Nem véletlen, hogy Anthony Blinken külügyminiszter-jelölt keddi szenátusi meghallgatásán annyi időt szentelt a nukleáris fegyverek kérdéskörének. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Angela Merkel az egész EU-ban engedélyeztetné a Szputnyik V vakcinát
Privátbankár.hu / MTI | 2021. január 21. 14:46
Angela Merkel Vlagyimir Putyinnal egyezett meg arról, hogy segítik az orosz vakcina európai engedélyezését, több uniós kormányfő pedig levélben követeli a vakcinák gyorsabb jóváhagyását.
Makro / Külgazdaság Az Orbán-kormánynál sokkal optimistább a Takarékbank
Csabai Károly | 2021. január 21. 14:13
Csaknem kétszer magasabb, 6,8 százalékos GDP-növekedést prognosztizál a hitelintézet 2021-re, mint a Pénzügyminisztérium, ez még a Magyar Nemzeti Bank 3,5-6 százalékos előrejelzési sávjának felső értékét is meghaladja. Derűlátásukat a Takarékbank elemzői arra alapozzák, hogy az ipar és az építőipar dübörögni fog. Szerintük a többi szektor teljesítménye függ a járvány lefutásától, a vakcinák elérhetőségétől és a beoltottságtól.
Makro / Külgazdaság Jön az elektronikus halotti bizonyítvány a papíralapú mellé
Privátbankár.hu | 2021. január 21. 13:05
Egyszerűbbé és hatékonyabbá válik a halálozás anyakönyvezéshez szükséges adatok továbbítása 2021 februárjától. Az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt kiállító (eHVB) rendszernek köszönhetően az anyakönyvezetők elektronikusan is megkapják majd az elhunytak eljáráshoz szükséges adatait. A járvány miatti napi halálozások miatt mindenképp időszerű az új eljárás. 
Makro / Külgazdaság A kormány megnézte, meg lehet-e támadni a Pfizer-szerződést
Baka F. Zoltán | 2021. január 21. 12:43
A mai Kormányinfón arról is kérdeztük Gulyás Gergelyt, hogy melyik GDP-prognózisnak higgyünk.
Makro / Külgazdaság Jó viszonyt szeretne Bidennel a washingtoni magyar nagykövet
Wéber Balázs | 2021. január 21. 10:14
Joe Biden beiktatásán Takács Szabolcs képviselte Magyarországot.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: 1410 új fertőzött, 98 beteg pedig elhunyt
Privátbankár.hu | 2021. január 21. 09:33
1410 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 355 662 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.
Makro / Külgazdaság Az OGYÉI-engedélyezett orosz vakcina dokumentációját bárki letöltheti
Kormos Olga | 2021. január 21. 09:06
Meglepetésre úgy tűnik, hogy a napokban sokat emlegetett kínai Sinopharm vakcinát egy váratlan fordulattal megelőzte az orosz Szputnyik V oltóanyag, amely az Astra Zenecával együtt tegnap este megkapta a magyar hatóságok ideiglenes engedélyét.
Makro / Külgazdaság Nem kell a kormány pénze a Lánchíd felújításának elkezdéséhez
Privátbankár.hu | 2021. január 21. 08:36
Akkor is megkezdheti a Lánchíd felújítását a főváros, ha nincs megállapodás a kormánnyal.
Friss
hírlevél