Az elmúlt időszakban nem csak a halálos Ebola-járvány okozott mérhetetlen pusztítást Afrikában: a vallási és társadalmi különbségek és a reménytelenség kitermelték magukból a Boko Haramot, egy iszlamista terrorszervezetet. A 2002-ben létrejött terrormilícia - amely napjainkban vált hírhedté mészárlásai és merényletei által - idén májusban csatlakozott a Közel-Keletet rettegésben tartó Iszlám Államhoz (ISIS).
Az iszlám fundamentalista, szunnita Boko Haram azonban csak az egyik oldalról fenyegeti a lakosságot: a terrorszervezet Nigériában a legaktívabb, a Nigériai Hadsereg pedig ebből kifolyólag ultraszélsőséges megtorlásokat alkalmaz a gyakran teljesen ártatlan lakosságot is beleértve. Az Amnesty International júniusi tanulmánya szerint 2009 óta - a Boko Haram komolyabb aktivitásának kezdete - 8000 ember haláláért felelnek: kínzás, éheztetés, tömeggyilkosságok, egész falvak elpusztítása írható a számlájukra. A váltakozó válságokkal küszködő térségben egyelőre nem látni a kiutat, még külső segítséggel sem biztos, hogy leszámolhatnak ezekkel a külső és belső fenyegetésekkel.
Túlnépesedés?
Ha előretekintünk az idővonalon, egy még komolyabb kihívással kell megküzdenie a kontinensnek: mire a századfordulóhoz érünk, Afrikai jelenlegi 1,1 milliárdos lakossága megnégyszereződhet, ugyanis a családonkénti gyerekek száma csak ebben a régióban öt és hét közé esik. A korábban említett Nigéria lakossága a mostani 180 millióról 910 millióra ugorhat 2100-ig. Vajon képes lesz megbirkózni az élelmiszer- és területi problémákkal a küzdelmes régió, ha már most, egymilliárd lakosra sincs elegendő étel és folyamatosak a területi csatározások?
A Kreml szóvivője szerint nem szerepel a közeljövő terveiben a két elnök találkozója. 
