4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Bírálják a magyarországi helyzetet az EP oktatási bizottságának véleményében.

Az Európai Parlament kulturális és oktatásügyi bizottsága (CULT) több okból is komoly bírálatokat fogalmazott meg a magyarországi helyzet kapcsán. A témáról nagy többséggel (13 igen, 4 nem) megszavazott véleményt csatolni fogják az ún. Sargentini-jelentéshez. A dokumentumban sajnálatosnak nevezték, hogy mindeddig nem sikerült rendezni az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti vitát a felsőoktatási törvényről. Kiemelték: Magyarországnak joga van saját oktatási törvényekhez, de azok nem mehetnek szembe a belső piaci szabadságjogokkal.

Bár a bizottság elismerte, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP bizonyos ajánlásait, problémásnak nevezték a CEU-ügy elhúzódását, és az intézmény működését lehetővé tevő megállapodás aláírására szólították fel a kormányt, mondván: a CEU már teljesítette az előírt feltételeket.

Médiatorzítás, állami hirdetések, diszkrimináció

A bizottság szerint a brüsszeli testület nem végzett elég alapos munkát a 2010-es médiatörvény vizsgálatakor, a kereszttulajdonlásra vonatkozó szabályok ebben ugyanis nem elégségesek, így a médiapiacon torzulások és egyensúlyzavarok keletkeztek. Hozzátették: a magyar médiapiac koncentrációja megnőtt, rengeteg független helyi rádióadó és tévéállomás eltűnt.

Maradnának: a CEU nem vonul ki Magyarországról?

Soros alapítványa elköltözik Budapestről, a CEU viszont maradna. Tovább >>>

A dokumentum szerint az állami hirdetésekre fordított kiadások aránytalan mértékben kedveznek egyes vállalatoknak mások rovására, az állami megrendeléseket jellemzően kormányhű, túlnyomórészt oligarchák ellenőrzése alatt álló médiaorgánumok kapják meg.

A képviselők aggodalmukat fejezték ki a sajtó szabadságának és sokszínűségének helyzete, illetve a civil szervezetek szűkülő tere és az ellenőrzés alá vonásukra irányuló kísérletek miatt. Aggályosnak tartják továbbá a romákkal szembeni diszkrimináció "számos mindennapi formáját" és a roma gyerekek iskolai szegregációjának rendszerszintű jelenségét.

Csak a nyomásgyakorlás a cél?

A bizottság álláspontja szerint a felsorolt okok miatt Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő véleménye szerint a szöveg alaptalan kritikákat tartalmaz és politikailag elfogult.

"Az objektív tények és az aktuális helyzet nem érdekelte a képviselőket, akik előre eldöntötték, hogy Magyarországot meg kell büntetni, pellengérre kell állítani. A hetes cikk szerinti eljárás kilátásba helyezésével továbbra is világos a baloldal célja: nyomásgyakorlás a magyar kormányra, hogy adja fel elveit és eddigi eredményeit, s hódoljon be a brüsszeli fősodor akaratának, áldozza fel az országot a „nyílt társadalom” eszméjének – tette hozzá.

A hetes cikk

A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.

A szakbizottságban még márciusban vitáztak a kérdésről, amely azért volt a napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CULT is csatolni fogja a véleményét.

A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó értékelés ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt. A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.

Kőkemény brüsszeli javaslat: rengeteg pénzt bukhat Magyarország

Bemutatta az Európai Bizottság, milyen költségvetést javasol az Európai Uniónak a 2021-2027 közötti időszakra. A tervezet kitér ara is, milyen feltételek mellett vonhatnak el támogatást egyes tagországoktól. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>>

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ennyiért tankolhatja tele az autóját pénteken
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 11. 11:01
Napok óta nem emelkedett se a benzin, se a gázolaj ára.
Makro / Külgazdaság Összerúgta a port a német kancellár az Európai Tanács elnökével
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 11. 08:38
Merz a magyar kohéziós és agrárpénzek rovására költene többet védelemre és versenyképességre
Makro / Külgazdaság Padlógázt nyom a kínai autóipar
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 11. 07:57
Kisebb fogyasztás, nagyobb vállalatok, grandiózus tervek.
Makro / Külgazdaság Ismerős név is van a Tisza Párt öt új alkotmánybíró-jelöltje között
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:57
Ligeti Miklós az egyik, az öt jelöltet hétfőn hallgatja meg a parlamenti bizottság.
Makro / Külgazdaság Kevesebbet ér a forint az euróhoz és a dollárhoz képest is, mint reggel
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:32
Csak a svájci frankkal szemben tudott erősödni a magyar fizetőeszköz.
Makro / Külgazdaság Erste: kegyelmi állapotban vagyunk, de ennek hamarosan vége lehet
Dobos Zoltán | 2026. szeptember 10. 18:19
Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: Európa fordulóponthoz érkezett
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 17:16
A migráció volt a fő téma a visegrádi országok csúcstalálkozóján, amelyen Micheál Martin ír miniszterelnök is részt vett.
Makro / Külgazdaság Döntött a kamatszintekről az Európai Központi Bank
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 16:32
Júliusban változatlanul hagyták, szeptemberben viszont 25 bázisponttal emelték a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: Nem inflációs, hanem növekedési problémánk van
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:53
A jegybankelnök az euró bevezetéséről beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, amelyhez egyelőre csak az inflációra vonatkozó feltételt teljesíti Magyarország.
Makro / Külgazdaság Rossz hírekkel érkezett Kármán András, de kiutat is mutatott
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:08
Kifulladt a növekedési modell.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG