Bár a bizottság elismerte, hogy a magyar hatóságok teljesítették az EP bizonyos ajánlásait, problémásnak nevezték a CEU-ügy elhúzódását, és az intézmény működését lehetővé tevő megállapodás aláírására szólították fel a kormányt, mondván: a CEU már teljesítette az előírt feltételeket.
Médiatorzítás, állami hirdetések, diszkrimináció
A bizottság szerint a brüsszeli testület nem végzett elég alapos munkát a 2010-es médiatörvény vizsgálatakor, a kereszttulajdonlásra vonatkozó szabályok ebben ugyanis nem elégségesek, így a médiapiacon torzulások és egyensúlyzavarok keletkeztek. Hozzátették: a magyar médiapiac koncentrációja megnőtt, rengeteg független helyi rádióadó és tévéállomás eltűnt.
|
Maradnának: a CEU nem vonul ki Magyarországról? Soros alapítványa elköltözik Budapestről, a CEU viszont maradna. Tovább >>> |
A dokumentum szerint az állami hirdetésekre fordított kiadások aránytalan mértékben kedveznek egyes vállalatoknak mások rovására, az állami megrendeléseket jellemzően kormányhű, túlnyomórészt oligarchák ellenőrzése alatt álló médiaorgánumok kapják meg.
A képviselők aggodalmukat fejezték ki a sajtó szabadságának és sokszínűségének helyzete, illetve a civil szervezetek szűkülő tere és az ellenőrzés alá vonásukra irányuló kísérletek miatt. Aggályosnak tartják továbbá a romákkal szembeni diszkrimináció "számos mindennapi formáját" és a roma gyerekek iskolai szegregációjának rendszerszintű jelenségét.
Csak a nyomásgyakorlás a cél?
A bizottság álláspontja szerint a felsorolt okok miatt Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. Bocskor Andrea fideszes EP-képviselő véleménye szerint a szöveg alaptalan kritikákat tartalmaz és politikailag elfogult.
"Az objektív tények és az aktuális helyzet nem érdekelte a képviselőket, akik előre eldöntötték, hogy Magyarországot meg kell büntetni, pellengérre kell állítani. A hetes cikk szerinti eljárás kilátásba helyezésével továbbra is világos a baloldal célja: nyomásgyakorlás a magyar kormányra, hogy adja fel elveit és eddigi eredményeit, s hódoljon be a brüsszeli fősodor akaratának, áldozza fel az országot a „nyílt társadalom” eszméjének – tette hozzá.
|
A hetes cikk A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak. |
A szakbizottságban még márciusban vitáztak a kérdésről, amely azért volt a napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CULT is csatolni fogja a véleményét.
A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó értékelés ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt. A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.
|
Kőkemény brüsszeli javaslat: rengeteg pénzt bukhat Magyarország Bemutatta az Európai Bizottság, milyen költségvetést javasol az Európai Uniónak a 2021-2027 közötti időszakra. A tervezet kitér ara is, milyen feltételek mellett vonhatnak el támogatást egyes tagországoktól. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>> |
Az anyavállalatnak nem fizetnek osztalékot. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
