Kőkemény brüsszeli javaslat: rengeteg pénzt bukhat Magyarország

• rosszul működteti a pályáztatással foglalkozó hivatalait,
• ügyészsége és nyomozói nem járnak el alaposan az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások ügyeiben,
• nem garantálja a bíróságok függetlenségét,
• nem előzi meg, illetve nem bünteti a csalásokat és a korrupciót az EU-s pénzek gyanús elköltéseinél,
• vagy nem működik együtt az OLAF-fal és az EU ügyészségével.

Minősített többség pedig nem a büntetéshez, hanem a büntetés elmaradásához kellene az országok között. A támogatásmegvonás a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy az Európa Bizottság jelez, ha valahol gondot lát, aztán legalább egy hónapot ad a problémás tagállamnak, hogy tegyen valamit, ám ha ez elmarad, vagy ezzel elégedetlen a Bizottság, akkor elveszi a pénzt.

Csak az EU-s forrásokról szól a fáma

A forráselvonáshoz ráadásul nem kellene a tagállamok kormányait tömörítő tanács kifejezett egyetértése. A pénz elvonását a tanács csak akkor tudná megakadályozni, ha minősített többséggel vétózzák meg a bizottsági büntetést. Ez azt jelentené, hogy a tagállamok legalább 55 százalékának kellene a büntetés ellen szavaznia, de úgy, hogy a vétózok területén éljen az EU lakosságának legalább 65 százaléka. A gyakorlatban így Lengyelország és Magyarország már nem tudná egymást védeni, amikor a jogállamisággal kapcsolatos ügyekben fellépnének a tagállamok.

A pénzt csak olyan pályázatoktól vennék el, amelyek állami intézményeket, infrastrukturális beruházásokat érintenének, vagyis például az erasmusos diákoknak nem kellene hazamenniük, és a pályázatokon győztes vállalkozók is megkapnák a támogatást, ha nem állami építkezésekre nyerték azokat – írja a portál.

A javaslat arra is kitér, hogy külön pályázati alapokat nyitnának meg a civileknek, a demokratikus értékek terjesztőinek, a jogállamiságért küzdelmet vívóknak, a kulturális és nyelvi hagyományok ápolóinak. Magyarországot már az összes olyan kifogással megvádolták az utóbbi években, amelyek mind büntetéseket vonhatnak maguk után a mostani javaslat szerint.

Eddig nem volt eszköze Brüsszelnek

A javaslat szerint ugyanakkor nem általában vizsgálnák a jogállamiság helyzetét, hanem kifejezetten az EU-s pénzek elköltése körüli csalásokat szankcionálnák csak. Még a bíróságok függetlensége a legtágabban értelmezhető terület, hiszen itt általában is tehet megállapításokat a Bizottság. A civil szervezetek elleni törvényt – például a CEU-ügy – közvetlenül ezután sem lehetne szankcionálni ezzel a rendszerrel.

A magyar pályáztatási rendszerben ugyanakkor nem nehéz korrupciót találni, egy korábbi tanulmány szerint 8 év alatt 2-3 ezer milliárd forint tűnt el a magyar közbeszerzéseknél. Vagyis ha általában látja veszélyben a demokráciát a bizottság, akkor könnyen találhat valami EU-s pénzosztással is - ezzel minden eddiginél rövidebb pórázra vehetik Magyarországot.

Brüsszelnek korábban alig volt eszköze szankcionálni az államokat, a komolyabb megoldásokat rendre bonyolult volt érvényesíteni – ilyen például a hetes cikkely -, a mostani javaslat szerint viszont nagyon gyorsan tudná büntetni az Európai Bizottság a korrupciót és csalást elnéző kormányokat. Kérdés, hogy a javaslat átmegy-e az EU-s intézményeken, főleg a tanácson.

Komoly vita indul

A keletiek nyilván utálni fogják az ötletet, csakhogy a nyugatiak, különösen a németek, hollandok, franciák, dánok és svédek, vagyis a legtöbb pénzt befizetők, erősen ragaszkodnak hozzá. A következő hónapok vitái arról szólnak majd várhatóan, hogy ezek a nyugati országok a kohéziós pénzek további kifizetését ehhez a javaslathoz kötik majd, és a keletieknek azzal kell szembenézniük, hogy sokkal kevesebb pénzt kapnak, ha nem mennek bele a korrupt módszereik szankcionálhatóságába – írja a 444.hu. A britek kilépése miatt a Bizottság az eddigi 1 százalékról 1,11 százalékra emelte GNI-arányosan az országok tagdíját, de ez még így sem lesz elég az eddigi szint fenntartására.