A szír hadsereg bejelentette, hogy a felkelők által uralt terület északi harmadát visszaszerezték, és maguk a felkelők is elismerték, hogy védhetőbb vonalakra vonultak vissza. A Reutersnek elmondták, hogy minden korábbinál nagyobb tűzerővel és támadó erőkkel találták szembe magukat, ami arra utal, hogy az oroszok alaposan kiképezték, felkészítették és felfegyverezték őket. Ezt jelzi az is, hogy maga az orosz védelmi minisztérium is bejelentette, hogy a felkelők területeinek 40 százalékát visszavették, és hogy a Kreml szóvivője szerint Putyin is megtárgyalta a helyzetet saját katonai tanácsadóival.
Kurdok
Érdekes módon az elfoglalt területek egy részét nem kormányerők, hanem a kurdok vették át a lázadóktól. A kurd YPG milícia, amely ugyan az Iszlám Állam elleni háborúban amerikai szövetséges, de az aleppói felkelőkkel ellenséges. Egyes felkelők azt állítják, hogy a kurdok Aszad erőivel szövetkeztek és hátba döfték őket, mások szerint ők maguk egyeztek meg a területek átadásáról, mivel még mindig jobban örültek, ha a kurdokhoz kerülnek, mint ha Aszadékhoz.
Elvetélt tűzszünet
Néhány hónappal ezelőtt a két szuperhatalom nevében Lavrov és Kerry külügyminiszterek tűzszünetet kötöttek, amely ha egy hétnél tovább működött volna, és ezalatt sikerül Aleppóba humanitárius segélyt juttatni, akkor közös parancsnokságot hoztak volna létre, amely irányítja az Iszlám Állam és az al-Kaida utódszervezetei elleni harcot.
A tűzszünet összeomlott, a felek egymást vádolták, majd Aszad erői megkezdték Aleppó keleti részeinek ostromát. Eleinte nehezen haladtak, ezért úgy tűnik, orosz segédlettel alaposan felkészülhettek, óriási erőket vontak össze, és most végre is hajtották az első sikeres támadást.
Magukra maradtak
A dolgok jelen állása szerint sem Amerika, sem más nem tudja és igazán nem is akarja megmenteni az aleppói felkelőket, noha az sokakat nyugtalanít, hogy Aszad hatalma Aleppó teljes elfoglalása által megerősödik és kiterjed, és ez egyúttal az orosz katonai stratégia teljes győzelmét jelenti. Korábban a felkelők Törökországtól, Szaúd-Arábiától, Katartól és Amerikától egyaránt kaptak segítséget, de az oroszok által megtámogatott katonai erővel szemben korábbi segítőik már tehetetlenek.
Mi lesz utána?
Ugyanakkor kérdés, hogy mi következik Aleppó eleste után. Elvben előfordulhat, hogy az oroszok és az amerikaiak ott folytatják, ahol a tűzszünet összeomlásakor abbahagyták, hisz Aszadot elsősorban Aleppó miatt zavarta ez a megállapodás. Ebben az esetben már nem kell segélyeket szervezni, hisz egész Aleppót ellátják a szír kormányerők, és így véletlenszerű vagy provokált támadások sem zavarják meg a tűzszünetet, mint az előző esetben.
Ha viszont nem kerül sor erre, akkor előfordulhat, hogy Aszad a megfelelő orosz segítséggel maga indul újabb területek megszerzésére, akár Rakka városával is megpróbálkozhatna, ami az Iszlám Állam egyetlen megmaradt érdemi települése. Ez az oroszoknak is hatalmas presztízsnyereséget jelentene, hisz mindeddig számtalan terv volt Rakka felszabadítására amerikai, kurd és török részről egyaránt, de a döntő lépést eddig senkinek nem sikerült megtenni.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
