Nem kellett a segítség
A Reuters szerint a szakember találkozókat próbált szervezni, aktívan belevetette volna magát a munkába, de a belgák nem voltak túlzottan együttműködőek. Jelezték, hogy nem a legalkalmasabb időpont arra, hogy külföldi szakértőkkel tárgyaljanak, miközben el vannak foglalva a kivizsgálással. Belga illetékesek nem kommentálták az ügyet.
(Forrás: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert) |
Most úgy tűnik, minden külső segítéség hasznos lehetett volna, hisz bőven van már tapasztalat a terrorizmus ellni harcban, és néhány ország már egész sikeres benne. Amerika, Anglia és Oroszország jól kezeli az ügyet, a terroristák le is szálltak róluk, mivel lehetőségeik igencsak visszaszorultak.
Kis ország, gigantikus főváros
Belgium viszont kis ország, nem olyan egyszerű hirtelen összerántani egy olyan komoly szakértői gárdát és kialakítani a technikai feltételeket, mint a nagyoknál. Persze ami igazán szomorú, hogy nincs egy egységes európai szervezet erre, ahol nem a nemzetállamoknak kell egyedül kínlódni, hanem az erők összpontosításával szuperhatalmi hatékonyságot lehetne kialakítani a terroristák ellen.
Amerikai szakértők arra panaszkodtak, hogy ha a belga szerveket hívták információért, nehéz volt kitalálni, melyik szerv, vagy annak melyik része foglalkozik az adott területtel, ami arra utal, hogy nincs jól összefogva, koordinálva a művelet.
A párizsi merényletek után Belgium megnövelte rendvédelmi kiadásait, és 2500 rendőrt kezdett toborozni. Úgy tűnik, Belgiumot váratlanul érte a helyzet, magát egy biztonságosabb, a terrorizmus által kevéssé célzott országnak gondolta. De Belgium azért nem csak egy kis ország, hanem fővárosa egyúttal Európa fővárosa is, is innentől kezdve jelentősége megnövekszik. Viszont ebből az következik, hogy az Európai Uniónak kellett volna hatékonyabb lépéseket tenni a főváros védelmére.
A gyengeségek
2001 szeptembere után Amerika átalakította a terrorelhárítását. Megszüntette az elhatároltságot az erőszakszervezetek és a felderítés között, hatékonnyá téve az információáramlást és megteremtve a gyors cselekvés lehetőségét, sőt ezek koordinálására új intézményeket hozott létre. Belgium ezzel szemben eleve egy megosztott ország, a fele francia, a fele holland, még a válás gondolata is előkerül időről időre, és a kormányzat is többszintű.
A belga hatóságok panaszkodnak, hogy 900 helyben született iszlám szélsőségessel küzdenek, ami lakosságarányosan a legmagasabb Európában, a védelemre fordított kiadások ugyanakkor alacsonyak európai összehasonlításban. A helyzetet rontja a kétnyelvűség, a rendőrök egy része értelemszerűen franciául, egy része hollandul beszél, és nem mindegyik tudja mind a két nyelvet megfelelő szinten. Emellett kevés az arabul értő szakember, a nemzeti és a helyi kormányzatok között pedig gyenge az együttműködés, mondta el egy volt CIA ügynök.