|
| Egy szíriai asszony és unokája a kelet-libanoni Kabb-Iljaszban lévő menekülttárborban. (Kép forrása: MTI/AP/Bilal Huszein) |
Amerikának a jelek szerint a szír folyamatok feletti ellenőrzés kicsúszott a kezéből. Nem működik ugyanis az a taktika, amelynek keretében két regionális szövetségesére, Törökországra és Szaúd-Arábiára hagyatkozva próbálta megőrizni a kezdeményezést. Ankara és Rijád érdekei ugyanis csak Asszad szír elnök eltávolításának szándékában találkoznak. Valódi, szoros szövetségről azonban nem beszélhetünk.
Hol csúszott el Obama?
Az Iszlám Állam (IS) villámháborúja Irakban és Szíriában meglepetésként érte az USA-t és Obama elnök nem is avatkozott közbe, amíg az IS két éve nem kezdett el a nagy nyilvánosság előtt amerikai túszokat kivégezni.
Viszont a megindult amerikai légitámadások ritkák és enerváltak voltak. Miközben Washington továbbra is Asszad elnök távozását követelte, a Fehér Ház rendszeresen hangsúlyozta, hogy Szíria problémának megoldására nincsen katonai megoldás. Nos, Moszkva légierejének beavatkozása tavaly ősz óta ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. Nem véletlen, hogy a szír ellenzék két mentora, Rijád és Ankara uralkodó köreiben most óráról-órára nő a nyomás a beavatkozásra. Ankara ráadásul már Washingtont is csábítgatja egy szárazföldi intervencióra.
|
| Káncz Csaba |
A szaúdiak és a törökök meg akarják akadályozni, hogy Irán – Bagdad és az Asszad-vezette Damaszkusz segítségével – egy síita félholdat építsen ki, amely Közép-Ázsiától Bejrútig terjedne. Egy szárazföldi katonai beavatkozás viszont a háború drámai eszkalációját hozhatná el. Asszad elnök mindenesetre jelezte, hogy amennyiben Törökország és Szaúd-Arábia közvetlenül beavatkozik a szíriai konfliktusba, azt az országa elleni agressziónak tekintené, és szembeszállna vele. Hozzá kell tenni, hogy a nemzetközi jog Asszad oldalán áll, hiszen Szíria egyelőre egy szuverén ország és semmifajta nemzetközi felhatalmazás nincsen arra, hogy a szír hadsereget valaki támadja.
Mint a spanyol polgárháború
Nem véletlen, hogy Moszkva is éles figyelmeztetést intézett Ankara felé: február 8-án ugyanis Putyin utasítására az ország délnyugati részén harci készültségbe helyezték az orosz csapatok jelentős részét, így a légierő és a katonai légi szállítás egységeit.
A retorika is egyre élesebb: Moszkva hétfőn „nemzetközi terrorizmussal” vádolta Ankarát, mert az szíriai kurd (YPG) pozíciókat és damaszkuszi kormány-csapatokat vett tüzérségi tűz alá. Davutoglu török miniszterelnök kijelentette, hogy Oroszország úgy viselkedik, mint „egy terror-szervezet”
Szíria mára Moszkva és Ankara kliensháborújának csatatere lett. Mint egy fekete lyuk, a hadszíntér eddig berántotta Irán, Szaúd-Arábia, Katar, és Pakisztán katonáit és zsoldosait, ráadásul még csecsen és libanoni síita harcosokat is. Ebben az értelemben a szír helyzet hasonlít az 1936-39-es spanyol polgárháborúra, ahova szintén özönlöttek külföldről az eltökélt harcosok. A folytatást ismerjük.
Káncz Csaba jegyzete
Erre már érdemes felfigyelni. 
